X

TAKLER

Ripka Gergely

Takler Borbirtok Szekszárd Grand 2017*

Szép fűszerek, finom sötét erdei gyümölcsök, kifinomultság: szép, egyedi, izgalmas jegyek, “drágaboros” stílusban. Szárító íz, magas sav, hosszú, étcsokis jelleg, nagy bor, mely sűrű szövetű, szerencsére mégsem nem túloz sehol! Érett tannin, érett alkotók, szépen összesimult jegyek, jól kivehető profizmus. (7)

 

Tovább

Ripka Gergely

Takler Örökség Kadarka 2020

Halvány rubin szín. Illatban is igazi iskolapélda a fajtára: vidám, finom, érett piros bogyós gyümölcsök, diszkrét fűszerek, szekszárdias termőhelyi jelleg. Ízben filigrán test, friss, élénk sav, kevés tannin. A korty végén sok finom fűszer, gyógynövény, ropogós meggy teszi izgalmassá és közepesen hosszúvá. Nagyon jó inni, könnyedsége erényként, s nem hiányként jelentkezik. Vérbeli pannon vörösbor, tele fantáziával, lehetőségekkel.

Tovább

Ripka Gergely

Takler Kékfrankos 2020

Nehéz igazán jó alapkékfrankost találni, de évek óta ez az egyik bor, amin keresztül a fajtát tanítom. Közepes rubinszíne rögtön szépen jeleníti meg a fajtát. Illatában finom fűszerek, piros húsú gyümölcsök, meggyes, cseresznyés fajtajelleg. Ízben sok sav, közepes tannin, sok meggyes, fanyar gyümölcs. Közepes test, húsos gyümölcsök játéka, a végén közérthető fűszerességgel. 

Tovább

Ripka Gergely

Takler Borbirtok Szenta hegyi Cabernet franc 2017*

Buja cassis, friss gyümölcs, kis joghurtosság, csodaszép, finom fűszeresség, főként borssal. Tömör korty, itt sok fűszer, borsos, de arányos, nem hivalkodó sehol, beépültek tanninjai is. Jól iható és mégis izgalmas, komplex szerkezet, ami még fejlődni is fog. Bravo, rég lepett meg a szekszárdi nagyborászattól ennyire bármi...!

Tovább

Ripka Gergely

Takler Kadarka 2019

Kedves, pirosas, silleres Kadarka szín. Illatban enyhe, visszafogott, de kedves fajtajelleg: cseresznye, meggyes süti, pirosas gyümölcsök, az enyhe, babéros fűszeresség nem túl erőteljes. Ízben közepes test, finom fanyar gyümölcsök, de kadarkához képest viszonylag komplex is (amolyan Takleresen). Fiatal és középen tömör korty, fűszerességgel. Hosszúnak nem mondanám, de egy kiadósabb paprikás étel mellé simán el tudnám képzelni. 

Tovább

Ripka Gergely

Takler Szenta-hegyi Kékfrankos 2017

Cassis, koncentrált, mély illat, kávéval, csokival, kakaóval. Érett sötét húsú gyümölcsök. Szép széles íz, sósság, érett gyümölcsök, kitölti a szájat és nem túloz sehol. Kicsit talán már érett állapotot mutat, de remek arányokkal, jó fogyaszthatósággal, szépen kísérő hordóval, hűs érzetű, fanyar és virgonc savakkal. Akik a déliesebb, kevésbé húzós savú kékfrankosokat keresik, íme egy korrekt példa.

Tovább

Ripka Gergely

Takler Szentahegyi Cabernet franc 2017

Szép, modern illat, sok pirosas gyümölccsel, paradicsommal, fiatalos arcéllel. Vastag és tanninos bor. Szárít veszettül, de még ez érezhetően nagyon fiatal, érnie kell. Étcsoki és csersav marad a szájban lenyelés után. Porszáraz vég.

Tovább

Ripka Gergely

Takler Syrah Prémium 2016.*

Taklerék nagy Syrah borai mindig élményszámba mentek nálam (a 2008-ast különösen szerettem). Nem minden 16-os boruk tetszett, de ez igen. Olajos magok, kék és lila virágok, sötét gyümölcsök érezhetők orrban. Kesernyés, kávés, bőrös ízt kapunk aztán. Vastagsága azonnal feltűnik, mégis selymes, élvezetes és komplex bor. A szellőzést meghálálja. 

Tovább

Ripka Gergely

Takler Bikavér 2016

Mondhatjuk, hogy már-már szekszárdi klasszikus. Piros bogyós, picit zavart illat, aztán fanyar íz, némileg éretlennek ható jegyek, zöldesség villan be: összehúzó, szárító, kemény jelleg, végén meggymagos lecsengéssel búcsúzva.

Tovább

Ripka Gergely

Eger – Szekszárd Bikavér Párbaj – 2019

Nem is oly vérszegény a kép

Több éves hagyományokra tekint vissza ez a pesti bikavér seregszemle. Magam sem először kapok meghívást a kurzusok egyikére, melyet Mészáros Gabriella, tanárnő vezetett le 4+4 féle egri és szekszárdi bikavér összekóstolásával. A bikavér az egyik legnehezebb témája, állatorvosi lova is lehetne a magyar borágazat összetett kérdéseinek (Tokaj sem egyszerű, nem állítom), és bár rengeteg szabály hivatott segíteni Egerben, Szekszárdon pedig még védett kivitelű palack is segíti a tisztánlátást, valahogy a bikavérből csak nem tud megszületni a magyar csúcsbrand vörös házasításban. Hogy mi ennek az oka?

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább