X

SZÉNSAV

Ripka Gergely

Tüske Rosé 2012

Szokványos eper és málna, üde, de különösebb sajátságoktól mentes buké. A kortyban most is szénsavas gyöngyök buborékoznak. Obligát, konvencionális, friss, laza és fröccsös rosé lesz így.

Tovább

Ripka Gergely

Westons Organic Pear Cider

Távol áll tőlem az angolszász nyelvterületeken oly divatos ciderezés. Annak idején, egy írországi látogatás alkalmával tettem az első próbát, de eltántorított idegen almás, gyümölcsös mellékíze. Íreknél, angoloknál, skótoknál a sörrel egyenértékű ital inkább (6 v/v %), s főleg a hölgyek kedvelik fanyarkás pezsgését. Van benne egyfajta sajátos gyógyszeresség, amit a gyöngyözés még ráadásul ki is emel. Pezsgése szolidabb egy sörhöz képest, nem véletlenül szokás almapezsgőnek fordítani, közelebb áll szerintem is a pezsgőkhöz jellegben...csak valamiért mégis a trendibb söröspalackot kapták a ciderek.
Manapság már nem csak almából, de körtéből, sőt barackból is készülhet cider, melyek természetesen ide Magyarországra is eljutottak az idővel. Illatban nem is annyira körtét, mint inkább a déli gyümölcsöket érezni: ananász, mangó, és némi plussztablettás mellékzönge, ami ízben is kifejti hatását. Pedig elvileg bioélelmiszer:  bio körtesűrítmény+biocukor. Az összkép elég érdekes, meglehetősen visszafogott képet mutat. Félszáraz, amitől könnyen emészthető, aromás, amitől jól csúszik, körtés, gyümölcsös, amitől kedvesen fanyar is, de lehet, hogy én továbbra sem tudok megbarátkozni ezzel a cider világgal.

Tovább

Ripka Gergely

Francia borok és párlatok kóstolója [fehér kör]

Az idő nem elég #1

Érezte már úgy szerintem minden borrajongó, hogy egy borbemutató vagy expo keretei között képtelenség minden csodát megismerni, minden jó bort egyforma figyelemmel végiginni. Egy viszonylag átfogó francia merítésnél erre például talán esély sincs. Tavasszal egy tanfolyam kapcsán meséltem már francia boros élményeimről, nem is egy ízben. Voltak persze preferenciáim (mik is érdekelnek mindenképp, mik kevésbé), de igyekeztem sokat tanulni és végigjárni az összes érdemes kiállítót. Hevenyészett jegyzetekkel próbáltam maradandóvá tenni ezt a délutánt, amiből végül az alábbiak kristályosodtak ki.

Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább