X

REDUKTÍV

Ripka Gergely

Villa Tolnay Rajnai rizling Tavasz 2015

A varázshűtő takarítása közben

A művelt alkoholista hőskorát idézi kissé a mai poszt felfedezése. Hisz annyira ritka, hogy az ember egy üveg bort napokig, hetekig tartogasson (most ennél is tovább megyünk, amint látni fogjuk). A borjegyzetek többsége frissen bontott palackokról szólnak, most nem így lesz. Mennyiszer olvastam a régi alkesz oldalon borokról: másnapra nyílik ki igazán, két nap múlva rá sem ismertem, a bor valósággal tündökölt. De álljunk meg egy szóra! - Azért sem életszerű ez az egész, mert eleve étteremben sem, otthon sem szoktuk a bort fél napig szellőztetni, fogyasztás előtt. Mi van, ha tényleg itt rontjuk el?

Tovább

Ripka Gergely

Mi újság Pannonhalmán?

Tavalyi évből igen sokféle érdekességgel büszkélkedhet a Pannonhalmi Apátsági Pincészet. Premier előtt sikerült két zászlós borukat megkóstolnom. Azóta a premier is megvolt, remélhetőleg minél többek számára. Az Infusio és a Prior bemutatása valószínűleg nem szükséges már az olvasónak. Talán nem ez a poszt lesz a magyarázat rá, de nekem Pannonhalma egyre inkább a megbízható fehérborok hazája.

Tovább

Ripka Gergely

Sebestyén Primőr Rosé 2013

Banán joghurtos illat. Friss citrusok ízben, élénk savak, és az elmaradhatatlan szén-dioxidos pezsgés.

Tovább

Ripka Gergely

Dúzsi Fürtike 2013

Bodza, egres, tutti-frutti, banán. Friss, laza, kicsit a végén alkoholos. Karcsú test, kissé híg korty, inkább rövid, és a végén sem mutat semmi kiugró lecsengést.

Tovább

Ripka Gergely

Két rajnai és egy olasz

pannonhalmáról és léglitől

A héten töredékesebb posztok fognak következni, amolyan lazább nyári üdítők gyanánt. Egy-egy rövidebb, pár boros kóstolóélmény, ami valami miatt (akár egy hosszabb sor részeként) emlékezetes, tanulságos tudott lenni. Ebben a részben három rizling szerepel, két rajnai, egy olasz. "De hát a két fajtának semmi köze egymáshoz!!". Nem baj. A Pannonhalmi Apátság metsző tisztaságú, reduktív alapborai hosszú évek óta okoznak kellemes meglepetéseket 2000 Ft körüli árban. Néha kisebbeket, néha nagyobbakat. Két 2012-es bora mellett egy 2009-es Légli Gesztenyés került most a poharamba:

Tovább

Ripka Gergely

Pannonhalmi Fehér Tricollis 2012

Sütis, briósos, szénás, péksüteményes illat. Ízben virgonc savak, könnyű citrusosság, frissítő érzet. Semmi bonyolítás, laza, nyári bor élénkséggel, remek szomjoltó hatással.

Tovább

Ripka Gergely

Dúzsi Kékfrankos rosé 2012

Epres, tutti-fruttis illat, semmi újat nem mutat az illat, de az íz meglepően élénk és lendületes egy roséhoz képest. Szinte citruosos savérzet, tele van üde frissességgel, élettel. A kis pezsgés jól áll neki. Nagyon kellemes szomjoltó.

Tovább

Ripka Gergely

Nyakas Aligvárom Cuvée 2012

Több fajta került most bele: chardonnay, irsai, szürkebarát, rizlingszilváni. Illatos, szőlővirágos. Megszokott tisztaság. Friss sav, rövid íz, jó zamatú, lágy fehérbor, egyszerű, megszokott, könnyed tavaszias üdítőital.

Tovább

Ripka Gergely

Etyeki Kúria Rosé 2012

Egész halvány színárnyalat. Krémesebb, elsőre tompább, puhább illat, itt is sok mályvacukorral. Erőteljes savak, kedves és megszokott rozésság, meglepetéések nélküli üdítő eperrel és málnával.

Tovább

Ripka Gergely

Skizo Muskotály 2011.

Virágos, muskotályos illat, hozza a kötelezőt. Ízben kissé meglepőek szikár savai, melyek meghatározzák a bor jellegét, lendületét. Rövid, egyszerű, laza és könnyed bor. Fröccsnek innám leginkább.

Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább