X

PFALZ

Ripka Gergely

Bürklin Wolf Hommage á Luise Riesling 2021*

Fiatalos illatában tűzkő, puskapor, füst, halvány vegetális jelleg, alatta primer zöld citrusok, finom rieslinges fajtajegyek. A kortyban magas sav, harapható, lédús déli gyümölcsök, csiszoltság, Finom érett cukor mellett is mérhetetlen feszesség, tűpontos, tökéletes egyensúly, nagy lendület és elegáns, citrusos, tiszta ízek, melyben ugyancsak felbukkan egy kis vegetális zönge (a magyar címke tanúsága szerint félédes a bor, amit soha nem mondtam volna meg; a 20-as édeskésebb volt sokkal). Példás arányokkal készített maradékcukros kompozíció, mely magában is, étel mellé is pompás bor. Le a kalappal! Egy dologra viszont rájöttem: rieslinget nem télen kell bontani (sőt ezt még érlelni is lehet). Fénylő egy csillag.

Tovább

Ripka Gergely

Mitiszol? tavaszi kóstolgatás a Haris Parkban

SAP, tokaji és bubis meglepetések

Kató Andrást legtöbben talán még a Terroir Clubos időkből ismerhetjük. Időközben a képlet sokat változott, emlékszünk még a Terra Hungarica-ra, aztán később lett Mitiszol? - eseménysorozat, s immár a Chefmarketen belül zajlik a természethű borok képviselete, többek közt Juhász Panka szaktudásával megtámogatva a csapatot. A Haris Parkban tartottak tavaszi kóstolót, és mivel egyébként is régen kóstoltam az András által képviselt pincék boraiból, az időpont is megfelelt, így alig vártam, hogy megszondázzam az izgalmas választékot. Lássuk!

Tovább

Ripka Gergely

Bürklin-Wolf Hommage á Luise Riesling 2020*

Jellegzetes, de nem túl intenzív riesling illat: érett mandarin, licsi, papaya, passion fruit, sárga dinnye. Ízben simaság, markáns (kabinetes) édességgel, hozzá képest lágy savakkal (rizling-szinten), szuper érett déli gyümölcsökkel, papayával, lime-mal, mandarinnal, mangoval, karcsú testtel (az alkohol alig érezhető), gyümölcsleves textúrával és friss, primer zamatokkal.  Emelkedett bor mégis. Csupa törékeny elegancia. Hosszú, roppant élvezetes és tiszta korty. 
Tovább

Ripka Gergely

Botritisz a világ körül

Utazás térben/időben, szárazban/édesben

A gombák misztikus világ a természetben. Ha belegondolunk, az élet mennyi területén játszanak jelentős és mégis szemmel nem látható szerepet: lehet ez hasznos szimbiózis és lehet parazita jellegű a jelenlétük (akár a testünkben), az erdők föld alatti, fák közötti misztikus “webkapcsolatát” alkotják, ahol egy egyed akár több kilométeres kiterjedésű is lehet a gombafonalakkal, gyűjtjük és megesszük őket (sőt időnként még hallucinogén hatásuk is lehet). Kierjesztik a bort, ott vannak a pince falán, esős/párás időben pedig szürke rothadástól nemes rothadásig megannyi fertőzést okoznak a szőlőn is (sokszor egyazon gombafaj által). A metamorf borkészítési eljárások egyik legsajátosabbika a Botrytis cinerea által okozott aszúsodás vagy nemes rothadás, mely tudjuk, nem csak Tokajban játszik szerepet a borkészítési eljárásokban, hanem a Föld számos más borvidékén is alkalmazzák a borra gyakorolt természetes édesítő hatását. Varga Zoltán, Bécsben élő borgyűjtő jóvoltából most világkörüli botritisz-turnéra indultunk, de nem csupán térben, hanem bizony időben is. Milyen egy 58 éves aszú, hogyan érik egy 26 éves új-zélandi chardonnay és milyen egy kékszőlőből készült eszencia töménységű ruszti Ausbruch? A Tovább gombra klikkelve elmesélem.

 

Tovább

Ripka Gergely

Már megint rieslingek?!

Igen…muszáj.

Az a baleset történt egy szerda estén, hogy a jó Tar Feri rámírt messengeren, hogy előző este véletlen kinyílt húsz üveg rajnai innen-onnan. (Hol máshol, mint a Carpe Diemben.) És az alábbi “gyengébbekből” megmaradt 1-2 deci. Aki kapja-marja, egységáron kóstolhatók, amíg tart. Tegye fel a kezét, aki erre nemet tudna mondani! Ők azért olvassanak tovább, mert akkor talán épp most változik majd meg a véleményük a rieslingekről. Aki pedig tudja, mit jelent egy ilyen lehetőség, az tartson velem a Rajna-menti utazásban:

Tovább

Ripka Gergely

Évzáró a FineWines.hu-nál

Bajnokok ligája 2017

Munkámból adódóan 2017 is úgy alakult, mint 2016 (s ahogy 2018 is fog): a legtöbb hétvégi boros eseményt ki kellett hagynom. Mégsem sajnálom, hogy  ennyire kevés kóstolóra jutottam el. Van ugyanis egy ivó, ahol mindig sikerült a pultnál vígasztalódni, ha Pesten lehettem. A Carpe Diem Borbár légkörét egész évben szomjazta a szervezetem és lassan talán azt is elmondhatom, hogy fővárosi törzshelyemmé kezd válni a kis borszentély. Számos 2017-es poszt köszönhető Tar Feri izgalmas kóstolóinak. Amíg az ember borkereskedésnél dolgozik, addig a kóstolás gyakorlása nem jelent gondot, de ma gyakorlatilag ez az egyetlen hely, ahol alkalmam nyílik trenírozni magamat borok terén.

Tovább

Ripka Gergely

2017: Csak a Rizling!

2018: rajnaiból sosem elég

Azt hiszem, nem volt még olyan év, amikor ennyi külföldi bort kóstoltam volna. Visszatérő olvasóknak már nem újdonság, hogy nem vetem meg a rieslingeket. De nyugodtan mondhatjuk, hogy nekem az idei év szinte erről a műfajról szólt. Szeretem ezt a modern, fiatalos, mégis végtelenül elegáns és finom stílust, amiről a moseli, rhaingaui, pfalzi, saari borok szólnak. Szinte mindig akadt a hűtőmben egy, de inkább két rajnai, amivel könnyebb túlélni a feszes hétköznapokat. Ez egy ilyen időszak. Nincs ezzel baj. Akinek szintén nincs, annak íme az év utolsó (rieslinges) posztja tőlem:

Tovább

Ripka Gergely

Eymann Riesling Spatlese Trocken 2010.*

Nagyon kedvelem a biodinamikus pfalzi pince mindenkori alap rieslingjeit is! Átlagnál direktebb, erőteljesebb, kifejezettebb illat. Sok virág, palackbukés barack. A kortyban rengeteg rieslinges élénkség és sav fedezhető fel. Kellemes cseresség mutatkozik a bor felszínén, az íz zárásában finom ásványokkal. Remek gasztrobor.

Tovább

Ripka Gergely

Eymann Riesling Classic 2009.*

Régi nagy kedvencünk. Eddig minden évjáratát szerettem, örökös "német rizling jóvétel" - bajnok. Nem vagyok egy nagy rajnai fanatikus (talán még nem értem meg nagyszerűségükhöz egészen, meg nincsenek is igazán kéznél). Ha már fehérbor, akkor inkább konzekvensen a Kárpát-medencei fajtákból igyekszem szélesíteni a látóköröm, de nyári napokon kimondottan rászomjazom néha egy-egy virgonc savú rizlingre. Fiatalos, zöldes citromszíne mellet illatban és ízben is a zöld gyümölcsök uralják a bort. Eleinte fajtajelleges petrol, olajos magvak, (határozottan furmintos) ásványok zenebonája, érett sajt (!) és végül lime, citromhéj, rengeteg fanyarkás citrusos jegy. Ízében kicsit visszafogottabb. Savai most nem tolonganak annyira, mint legutóbb, de így is frissek, élénkek, jólesőek. Zöld alma és ásványok tobzódnak megint kellően markáns, összetett és közepesen hosszú ízében. Hamisítatlan, kristálytiszta szerkezetű alap rajnai. Iskolapélda megint. Ementáli típusú sajtokkal kísérve tökéletes!

Tovább

Ripka Gergely

Eymann Riesling Classic 2008.*

Évek óta a hazánkban elérhető Rajnaik mintadarabja, és nekünk is nagy kedvencünk (egy hazai vak rizlingsorban kakukktojásként sokaknál rendre utasította a mezőnyt...nálam mondjuk nem, de számomra is nagy favorit). Pfalzi terroirhű bor. Intenzív illat, ásványokkal, citrusokkal, zöldalmával, kevés virágossággal, rejtőzködő petrollal. Szép citrusos, lime-os savak, üdeség és jó ihatóság. A tiszta, friss és üde rizlingíz mellett azonban érezhető egy ásványos, tésztás, kenyérízű karakter, ami ennek a bornak a sajátja. Nem utolsó sorban pedig igazán jóvétel.

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább