X

PÁRLAT

Ripka Gergely

Agárdi Pálinkák

Már megint pálinkáztunk

S nem is csak egyszer csábultunk el. Két körben tette tiszteletét nálam az Agárdi Pálinkafőzde képviselője. (A poszt csak megkésve készült el hozzá.) Először még november elején jött Demeter Attila, és fergeteges hangulatot csinált alap párlataikkal (6-8 féle alap ízzel). Aztán december 17-én, karácsonykor is eljött, hadd szóljon a gyümölcsök végtelen szimfóniája hazánk talán legtekintélyesebb, legerősebb gyümölcsválasztékkal rendelkező pálinkaházától. Így tél közepe táján, a megfázásos betegségek főszezonjában szinte orvosságként viszik a boltból a legkisebb, feles ampullákat és a félliteres butellákat egyaránt. És valóban mind tudjuk, mennyire jól is tud esni egy korty pálinka a zimankóból megérkezve. Alább foglalnám össze a legkellemesebb élményeket. (A zárójeles pontok maximálisan tájékoztató jellegűek.)


Tovább

Ripka Gergely

Francia borok és párlatok kóstolója [vörös kör]

Az idő nem elég...#2

Domaine Gayda

Egy másik borászat, ahol egy teljes sorra rá tudtam szánni az időt. A Gayda a Pireneusok lábainál található, Carcassonne-hoz közel, egy viszonylag új és mai, modern alapokon dolgozó languedoci pince. Hitvallásukba építették az innovatív, újító, kísérletezőkedvet, mely ezt az újra népszérűsödő, hatalmas, dél-francia borvidéket egyébként is jellemzi. 2004-2006-ban készült el a hipermodern pincével együtt a gyönyörű, fine-dining vendéglő, melyet elnézve a prospektuson, arról álmodok, hogy egyszer nyaralhatok majd ilyen csodás helyen. A honlapon úgy látom, eleinte a hiperek polcain lehetett kapni alapsorozataikat, de pár éve egy komolyabb, prémiumsávot is megcéloztak boraikkal, s ezekből hoztak most néhányat Budapestre is. Ismét egy kedves fiatal srác, akivel a borok mélységeit is érintve tudtunk beszélgetni (bár ő azért gyakorlottabb használója a szakmai angolnak, mint én, s a franciás akcentust néha bizony nem egyszerű megérteni, de lelkesen bólogattam, s figyeltem a terjengős mondandóját). Franciás öntudattal, de azért illedelmesen helyesbítette, a számukra bizonyára röhejes Syrah-kiejtésemet (de ha izzó vassal kényszerítenének se tudnám elismételni, hogy kell helyesen, franciául kiejteni a szőlőfajtának a nevét). Azért ő is elismerte (sőt büszkén vallotta), hogy vörös boraik dél-afrikiai jellegeket is tükröznek, ami a mostani borász tudatos tevékenysége (ha jól értettem, ott is dolgozik az illető). Azért a Shiraz-minősítésem ellen láttam, minden porcikája önkéntelenül tiltakozik...remélem, nem vette sértésnek.

Tovább

Ripka Gergely

Pálinkafesztiválon jártam

Három jó párlat egy ezresért

Nos, aki a borfesztiválon méltatlankodott, hogy milyen sok pénzt kell fizetni a borkóstoláshoz, az bizonyára a pálinkafesztiválon sem volt/lesz elégedettebb, de azért szerencsére az ember arányosan kevesebbre szomjazik egy 44 v/v %-os gyümölcspárlatból, mint egy 13 v/v %-os borból. Kicsit talán könnyebb tehát mértékletesnek lenni. Tiszteletjeggyel volt szerencsém bejutni (az amúgy 1500 Ft-os belépőhöz ingyenes pohárért így 300 Ft-ot kellett fizetnem), s csak 1000 Ft-nyi kóstolójegyet szántam az élményre. Mire is elég ez?

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább