X

ÖKO

Ripka Gergely

Szászi Kabócás 2007.**

Szászi Endre kultrizlingje, a Kabócás igazi örök kedvenc, nem csak a fajta rajongóinak körében. Szokott a pincénél félszáraz is készülni belőle, de forgalomba általában a száraz kerül. A 6-os verzió óriási sikereket ért el az értő szájüregekben. Legutóbb én a Szentgyörgy-hegyi szürkebarát és olaszrizling előtt már fejet hajtottam, előtte a 9-es Kéknyelűt is nagyra tartottam, de a 3000 alatti Kabócásra azon nyomban lecsaptam, amint az első karton megérkezett az üzletbe.
Öko bor, Szigilgetről. Színe csillogó citrom. Illatban érett és nagyon telt, a sárgabaracké a vezető jegy, virágossággal, mandulával, egy tiszta rizlinges rizlingillat ez! Aztán régi, öreg pincék illata jelenik még meg előttem. Igazi balatoni rizlinges korty, nem hazudtolja meg magát sehol. Keserűmandula, dió és más héjasok jönnek szépen, zamatos lecsengésben véget érve. Kerek, kristályos érzet. Van a borban egy sor olyan íz, melyek késői szüretelésű, sőt aszúborok nemességét idézik, s melyek egyértelműen utalnak az alapanyag (túl?)érettségére s talán a forró évre is. Összességében mégsem komplexitással, hanem simaságával, tiszta egyensúlyával vesz le a lábunkról. Augusztusi hullócsillagnézéshez remek kísérő volt.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább