X

MUSCAT BLANC

Ripka Gergely

Gróf Degenfeld: friss lendület, friss tételek

Tovább Tarcal mentén... Ahogy Tarcalra beérünk Mád/Mezőzombor irányából, a Terézia kápolna alatt Monarchiabeli időket idéző kert és szemet gyönyörködtető kastélyszálló rejlik a fák takarásában. A Degenfeldek még a háború előttig is fontos szereplői voltak a hegyaljai színtérnek. A rendszerváltozás után a Terézia kertbe visszatérve aztán Degenfeld Lindner Mária 1995-ben kezdte el újra felépíteni a hajdani grófi birtokot a területek visszavásárlásával, telepítésekkel, új, modern garvitációs feldolgozóval (Salamin Ferenc munkája). A két barát Prácser Miklós (birtokigazgató) és Varkoly István (szőlész) kezdte el a szakmai munka megalapozását, hogy aztán tavalyelőttől egy új, fiatal csapat töltse fel új lendülettel a Gróf Degenfeld stílusát. A Stumpf Miklós, birtokigazgatóval készített interjút követően, az új borásszal, Újvári Viviennel jártuk be a pincét és kóstoltunk friss és kevésbé friss tételeket. A fiatal borászlány olyan helyeken töltötte gyakorlati éveit, mint a Villa Sandahl, Kalifornia, Új-Zéland, majd Ausztrália. Volt tehát miből meríteni. Részben már az ő munkáit is meg tudtuk kóstolni:

Tovább

Ripka Gergely

Degenfeld Muscat blanc 2011

No, de mi az a tokaji Muscat blanc? Van már Lunel, minek a Fehér muskotály is még? Lengyelországig kellett utaznom, s a Degenfeld kastélyszálló igazgatójától megtudni egy rendezvényen nem rég, hogy a franciák (a változatosság kedvéért) sikeresen levédték a Muscat lunel nevet is maguknak, így például a Degenfeldnél jól fölépített és igencsak sikeres márkát át kellett nevezni Blanc-ra. De a fajta egy és ugyanaz (mivel a Degenfeld elég sok bort exportál, ezért az idegen elnevezést preferálják). A stílus sem változott sokat. Behízelgő, direkt, de nagyon szép parfümösség jellemzi. Jó telt és húsos korty, nem áttetsző, nem túl légies, mint sok esetben másutt. Élénk, csupa zamatos trópusi gyümölcs lelhető föl félszáraz hízelgéseiben. Érdekes, hogy nincs sok sava (pedig én általában szomjazom rá), de így is jó a balansz. Fajtajelleges a lecsengés is, épp csak a kesernye nem mutatkozik benne, amit a többség bizonyára nem fog bánni. Nem sok magabiztosabb, teljesebb bort tudnék mutatni ebből a fajtából.

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Barta Pince - gyorsszemle

Minden ugyanaz, csak másképp

Homonna Attila pár éve elhagyta a fedélzetet a mádi Rákóczi Kúria alatti pincében. Közben a fiatal Ujvári Vivien csatlakozott Barta károly csapatához és 2016-tól már egyedül ő készíti a borokat. Nehéz egy ekkora tehetséget pótolni, de bizton állíthatom, a csere bevált. Homonna Attila stílusa évekig elég markánsan megmutatkozott a Barta borokon. Szeretem azt a stílust is, de még jobban szeretem a saját boraiban, a bényeiekben. Viviennel egész más irányt vettek a borok. Olyan szakemberrel lépett el a pince egy frissebb irányba, aki száraz boros technológiákból látott már egy párat a nagyvilágban, de Hegyalján is. Így a borok is úgy lettek másak, hogy közben a Király-dűlő is szépen teret kap bennük 

Tovább