X

MÓR

Ripka Gergely

Csetvei Babarozé 2013

Finom gyöngyözés a pohárban. Roppanó savak, melyek néhol kissé erőteljesebbek a kelleténél. A lágyabb 2011-es, 2012-es borok után nekem ez egyáltalán nincs ellenemre. Lecsengésben olajos magvak teszik sajátossá.

Tovább

Ripka Gergely

Csetvei Királyleányka 2013

Szappanos, virágos, vidám móri illatú bor, laza fűszerességgel, szénával. A korty üde, friss, élénk savakkal, meglepő, de jóleső feszességgel. Könnyed tavaszi szomjoltónak tökéletes.

Tovább

Ripka Gergely

miklóscsabi CSODA Ezerjó 2009.*

Nem három napig tart….

A fiatal, mindig mosolygó és jókedvű miklóscsabi Mórról eddig nem sok figyelmet kapott tőlünk. Márpedig ezt ideje volt kompenzálni...már csak azért is, mert nem olyan rég nyitott a Bazilikánál a DiVino, Juniborbár (fiatal, második generációs borászok borai kóstolhatók, elsősorban fiatalokat szólít meg a hely maga is...hibátlan kezdeményezésnek tűnik, ígéretes konyhával, a maga nemében egyedülálló, izgalmas egység), melynek üzletvezetője egyébként ő lenne. Kívánom, hogy a kezdeti pozitív fogadtatása a helynek évtizedekig, sőt generációkon át kitartson majd! Fontos népművelő történet kezdete, állomása lehet az ilyesmi... Most azonban (még?) nem Miklós Csabi e budapesti tevékenykedéséről szeretnék írni, hanem a régebbiről, a móriról. S mi mással is tehetném ezt méltóbb módon, mint „Mór Furmintjával”, egy igazán szép Ezerjóval. Biztos van, aki csak legyint rám egyet, még tán olyan is van, akit ez a hasonlat bosszant…hogy ezt a kevéssé bejáratott fajtát Óó a nagy furminttal egy napon merem emlegetni…de egy tipp: móri borász jelenlétében sose tegyünk így!

Tovább

Ripka Gergely

miklóscsabi Mámor 2010

Rajnai és Rizlingszilváni (nyugatiasan Müller Thurgau) vidám együttese a vidám móri borásztól. Szinte mosolyfakasztó, fakó citrom szín huncut csillogással. Kellemes bukébor a jókedvű fajtából, ahogy miklóscsabi szereti, szokta az ilyesmit tálalni. Trópusi gyümölcsök, szaftosak, édesek, lédúsak. Virágosság, sárgás beütés. Szőlővirág. S a háttérben, a felszín alatt némi komolyabb erő húzódik meg: olajos (magvak), talán ásványok is. Ízében nem teljesen száraz (kóstolva jövök csak rá, hogy félszáraz bort iszom), de finom, frissítő savak jellemzik, s teszik üdévé, a cukorral kiegészülve vonzóvá. Sok zamat, sok jólesően fanyarkás gyümölccsel, lágyan kesernyével és diszkrét ásványokkal a könnyed búcsúban. Nem bonyolult bor, nem vastag vagy nagyon hosszú, de finom, jó ivású, üdít. Ételek mellé, és a szabadba kívánkozó fiatalos, nyárias kis valami.

Tovább

Ripka Gergely

Maurus Ezerjó 2007.*

A mára sajnos elég csendessé vált Móri borvidékről már szinte akaratlanul is a legtöbbeknek reflexből az Ezerjó nevű fajta ugrik be. Aztán az, hogy mennyire elfeledett fajta lett ez, végül az, hogy mennyire lejáratták e fajtát az elmúlt évtizedekben (ahogy sok egyéb fajtánkat is: szilváni, kadarka stb). Pedig méltatlanul. Szerencsére sokan foglalkoznak ma is a Móri borvidéken e kiváló és különleges fajtával, melyről bebizonyosodott, hogy számos borkülönlegesség készítésére alkalmas. Ez itt pont a fahordós érlelés miatt lett olyan kerek, széles és zamatos, amilyet máshol nem nagyon tapasztalni. Íme a jó ezerjó.

Tovább

Ripka Gergely

Maurus Tramini 2007

A móri borvidék egy ideje mintha csipkerózsika álmát aludná, de mégis érdemes figyelmet szentelni neki, hisz időről időre meglep minket egy-egy igazi csemegével. Ezek a különlegességek általában rendhagyóságuk miatt érdekesek egyelőre (pl. egy ezerjóból készült desszertbor, vagy egy fahordós iskolázású tramini stb), de meglehet, hogy ezek hamarosan ugyanúgy a magyar borkülönlegességek közt lesznek majd számon tartva, mint a bikavér vagy egyes tokaji hungarikumok. Ez itt éppen egy igen érdekes tramini, ami ellentétben a hagyományosabb hazai gyakorlattal nem reduktív eljárással készült, hanem fahordós érlelést kapott. Ettől a bor aranylóbb színű, illatban és ízben pedig vastagabb, krémesebb és gazdagabb lett. A fajta fűszeressége és gyümölcsössége azért szépen jelen van, de savai visszafogottabbak, puhábbak lettek és az oxidatív eljárás következtében összességében kerekebb, vastagabb, férfiasabb bort kaptunk.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább