X

LÉGLI GÉZA

Ripka Gergely

Légli Géza Matacs Chardonnay 2015

Laza, fehér gyümölcsös, egyszerű illat. Zamatos, virágosan kedves, egyúttal testes, sőt alkoholos is kissé a korty, de sima és jól iható egyensúlya van. A sav a végén jön csak, megvan benne a hordó krémes tapintása is. Mégis közelebb áll hozzám ez a Matacs, mint a hordóval bevont chardonnay-k. A balatoni bor nálam többnyire könnyed, vidám bort jelent, ez is ilyen.  Jöhet bármikor.

Tovább

Ripka Gergely

Miért imádom a rajnait?

Pár éve lettem igazi rajnai-rajongó. Nem szeretem kategorizálni a fajtákat. Minek? Egyrészt eljutottam én is oda, hogy inkább a termőhelyi jegyeket, semmint a fajtajegyeket keresem egy borban, másrészt minden fajta tud jól és még jobban teljesíteni, ami szintén a termőhely, a borász és persze az évjárat függvénye. Vannak kiváló termőhelyeink és vannak rátermett borászaink, a rajnait pedig pontosan azért szerettem meg, mert a legtöbb évjáratban hozza a formáját. Itt van mögöttünk két forró évjárat (2011 és 2012), s a legkorrodálóbb savú fajtáink (furmint, juhfark, kéknyelű) is rendre elvéreztek, de a rajnaiak mégis sikeresen vették az akadályokat. Miközben a legtöbb furmint unalmas, lusta és lágy lett, szépen lassan beleszerettem a rizlingbe, mert mindig megvigasztal. Friss, eleven, virgonc borokkal örvendeztetett meg minket, és arra lettem figyelmes, hogy rendre rajnait választok az éttermek, borbárak borlapjait szemlélve. Meleg évben a rajnai vidámabb, gyümölcsösebb, sőt illatosabb lesz (traminival való rokonság)…hűvös évben sem hagy minket cserben: szigorúbb és keményebb lesz, de remekül érik és a penge savak mellé szinte mindig jut kellő beltartalom is (ez sok esetben a sauvignon esetében sem triviális). Úgy örülnék, ha ez a mi furmintunkról is egyszer elmondható lenne. Példának most egy melegebb évjáratból származó, alap árú dél-balatonit választottam:

Kislaki Jánoshegyi Rajnai rizling 2012

Orrban az a bizonyos petrol, áradó trópusi gyümölcsök, egy pici fa, vaníliával. Friss, de integrált, lekerekedett savérzet. Sima és élmentes karakterű rajnai. Van az ízben is hordó és alkohol bőven, mégis vidám, virgonc, élénk bor. Jó inni, kitartó az íz, de öncélú bonyolításoktól mentes. Kellemes bor, amit bármikor, bárkinek szívesen kibontanék az elkövetkező napsütéses hónapokban... 5+

Tovább

Ripka Gergely

Karácsonyi Zwack Open/2013

Magyar borok színe java a Soroksári úton

Régen írtam? Lehet. Most annyi a kihívás, teendő, hogy erre nem jutott annyi idő, mint korábbi évvégeken. Nem is mentegetőzöm. Ettől függetlenül a blog megy tovább. Ígérem, próbálok időt szakítani a tornyosuló jegyzeteim és a rendkívüli borélmények rendszerezésére is (itt is, GM-en is). Remélem, a szándék valamire elég. A kitartó olvasókat viszont semmiképp nem szerettem volna karácsony előtti poszt nélkül hagyni. A rendkívül izgalmasnak és írás szempontjából is eseménydúsnak ígérkező 2014 előtt még próbálok jelentkezni. Jöjjenek azonban most a december eleji Zwack Open borai:

Tovább

Ripka Gergely

Magyar borok színe-java/Vol #2

kóstoló a zwacknál

Tavasszal a Bortársaság tartott nagyszabású bortavaszos partnertalálkozót (jóég mennyi minden történt azóta, mintha évek teltek volna el…), decemberben pedig Zwack Izabella és a ZIB borászai mutatták be a Soroksári úton, hogy hazai viszonylatban bizony erre a szortimentre is oda kell figyelni (bevallom, én például életemben először jártam a Zwack-házban). Bár keveset beszélünk az itt föllelhető borokról, de közben olyan borászokat tudhat a kereskedő a maga oldalán, akik neve – azt gondolom – maximálisan önmagáért beszél: Szecskő Tamás, Balogh Zoltán (SAP), Ráspi József (bár nem kizárólagos), hogy csak néhány radikális példát ragadjak ki. Persze a nagykereskedők világa hazánkban megint egy külön, összetett és sokszor nehezen követhető sztori (aki tudja, érti…). Ebből az évből az évben az utolsó előtti komolyabb kóstolásom jegyzetei következnek.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább