X

LATE HARVEST

Ripka Gergely

Oremus Late Harvest Cuvée 2017

A megszokott illatos jegyek: muskotály, fehér rózsa, méz, nektár, propolisz, virágpor, fehér húsú barack. Ízében sauternes-i arányok: édesség, szolíd sav, a végén enyhe marmelade-os kesernye (muskotály?). Sok gyümölcs, fiatalos jegyek, nem nagyon sok a cukor, de lendületből és citrusokból jól esne kicsit több is. Ilyen szokott lenni pedig. Noha a 2016-ost jobban szerettem, mégis érezhetően intelligens, igényesen megalkotott, botritiszmentes édes tokaji, melyet alighanem szükségtelen érlelni, most kell élvezni, amíg ilyen fiatal és közvetlen velünk.

Tovább

Ripka Gergely

Oremus Late Harvest 2016*

Formabontó múltú késői szüret az Oremustól. Méhviasz, erős mézesség, hársasság. Gyönyörű íz, valósággal vibrál, élénk, definitív, szép tokaji jelleg. Ez igen, nagyon szép szerkezet 2016 legszebb villanásaival, amolyan szamorodnis stílusjegyekkel díszítve vakon (és ismét arra a következtetésre kell jutnom, mennyire felesleges az Oremusnál is a LH és szamorodni különválasztása). Sok érett sárga gyümölcsölcs. Koncentráció, profizmus és pontos elegancia.

Tovább

Ripka Gergely

Degenfeld Andante Furmint 2016.**

Tíz éve, 2009-ben az első blogposztomat a 2004-es Andantéról írtam. Akkor is lenyűgözött, s azóta is több évjárattal: a modern késői szüret egyik igazi klasszisa, melyet olyan borászok formáltak, mint Demeter Zoltán, Bárdos Sarolta, Keresztes Ákos. A címke azóta megújult, de a tartalom mindig aszúeszencia-szintű volt. Tiszta, érezhetően nemes, modern tokaji jegyek, elegáns gombásság. Vibráló, krémes, nagy bor, mely egyszerre fiatalos is tud lenni. Nagyon komoly beltartalom, sok cukor, brilliáns végtelen íz. Amíg lesznek legalább ilyen tokajiak, addig lesz miről írni is. Boldog újesztendőt mindenkinek!

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC - *Királyudvar Ilonák: 1999-2010

A cuvée-korszak hajnala

Nyugodtan mondhatjuk, hogy Anthony Hwang történelmet írt Hegyalján. Nem elég, hogy megvásárolt (megmentett) és felújított ehhez egy királyi birtoképületet Tarcalon, komoly dűlőkben vett területet, de maga mellé állította a borvidék két legjobb borászát: a birtokigazgató, résztulajdonos **Szepsy Istvánt és **Demeter Zoltánt. Együtt olyan borokat tettek le az asztalra, melyek valóban átformálták Tokajt. Elég csak a 2000-es Úrágya Furmintra gondolni, az első dűlős száraz furmintra, amiből szenzáció és legenda lett; aztán az 1999-es vagy a 2002-es Lapis aszúkra, amik Hegyaljától New Yorkig ugyancsak megmutatták, hogy történelmi másod osztályú területek is micsoda egyéniséggel tudnak rendelkezni még extrém beltartalom mellett is. Az első methode traditionelle tokaji pezsgő is itt készült a loire-i cremant know how nyomán. Biodinamikában ugyan másodikok a borvidéken (ld. Pendits), de amiben úgyszintén az elsők között voltak még, az a száraz bor és az aszú közötti tér kitöltése. S ha lehetek egész őszinte, mind a mai napig a maradék cukornak köszönhetően érzem a *Királyudvart igazán nagyhatású birtoknak.

Tovább

Ripka Gergely

Götz Késői szüret cuvée 2018

Klaszikus, friss körtés-almás, fehér gyümölcsös illatok. Roppanó, üde, almás jegyek. Nagyon friss, talán némi CO2-vel is megspékelt stílus jellemzi. Viszonylag rövid és könnyed bor, a tiszta technológia magabiztos jegyeivel.

Tovább

Ripka Gergely

Tokajicum Late Harvest 2013

Érettebb jegyek mindenhol, mélyebb szín. Krémes íz, kukoricás, érett zamatú édes tokaji, viszont az évjáratnak köszönhetően aszús mélységeket is képes villantani: teltség, krémesség, hosszú és összességében izgalmas édes tokaji.

Tovább

Ripka Gergely

Gira Bormanufaktúra Késői Szüret Furmint 2015.*

Az egyik legkisebb pince, a távoli Sárospatakról, akikről újabban egyre kevesebbet hallani (remélhetőleg ez csak átmeneti). Illatban kevésbé szamorodnis, mint inkább late harvestes, diszkrét, visszafogott (sokat nem árul el a furmintjellegről). Fiatal még. Méhviasz, fehér déli gyümölcsök, méz. Ízben, sima, gördülékeny, eléggé kerek, s tán inkább az édesség irányába tolódik, de konzisztens, nagyon egyben van és gömbölyded, akár egy labda. Sárga és érett fehér húsú gyümölcsökkel kényeztet. Szerkezetre viszonylag egyszerű és puha. Mégis példás az egyensúly, melegség és hosszú lecsengés festi le elénk egy szép meleg évjárat jellegzetes színeit.

Tovább

Ripka Gergely

Kikelet – gyorsszemle (2019)

Tarcali Bűbájos Kalandok

Berecz Stephanie-nál februárban már kóstolgattam tartályból ezt-azt. Elég valószínű, hogy a borvidék talán legszebb, legelegánsabb (természetes) savait lehet majd kóstolni tőle 2018-ból. A Bűbájos Hétvége vasárnap délutánján nála zártam ezt a remek pár napot. Életemben először hallottam franciául beszélni Stephanie-t, jó volt látni, hogy az Ízműhely teraszán zajlik az élet már áprilisban és erre nem csak a magyar közönség fogékony. Aztán a pincében is megszondáztunk pár készülő tételt.

Íme a tapasztalatok:

Tovább

Ripka Gergely

Fehér kalandozások innen-onnan

Kikelet, Somló, Balaton, Tokaj, Moric

Furmintfan azzal a szándékkal hívta össze a társaságot, hogy kóstoljuk meg együtt a friss, aktuális 2017-es Kikelet sort, s ha már így együtt vagyunk, akkor a már oly sokszor szóba került Moric Projekt hazai képviselőit is vegyük hozzá. Roland Velich köztudottan az autentikus kisborászatok amolyan nagykövetévé lépett elő, azon túl, hogy burgenland meghatározó borászatát viszi (igen komoly Blaufrankisch-okkal). Szervez maga körül oktatást, fiatal borászok és sommelier-k számára fejtágítást (rengeteg referenciabor kóstolásával). Közben pedig járja a Kárpát-medencét és szüntelenül keresi a kicsi, de izgalmas, hiteles terroirborokat. Ezek közül az első magyar tétel Homonna Attila Peres-dűlős furmintja lett, amit Kis Tamás somlói bora és a Villa Tolnay fehérbora követett. Ezek a borok a világ legkomolyabb éttermeinek borlapjára tudják így eljuttatni az olyan szavakat, mint Balaton, Tokaj, Somló.

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább