X

KÉKNYELŰ

Ripka Gergely

Csendes-dűlő Kéknyelű 2013

Szimpatikusak a Csendes-dűlős arcok. Fiatalos hév. Tiszta gondolatiság. Kedves hangulat a címkéken is. Mindez a napsütötte Badacsonyörsről. Boraik közül pedig éppen ez a Kéknyelű győzőtt meg igazán, melyet egy közös fellépés alkalmával is megdícsértem nekik. - Erre a futó találkozást elmélyítendő, kezembe nyomtak egy palackot. Hát most érkezett el az ideje.
Tiszta, friss illat, amolyan "kéknyelűsen egyszólamú". Várnám már a lelkes badacsonyi pincéktől az igazán átütő Kéknyelűt (ahogy néha mintha hiába várnám ezt juhfarkban is vagy ezerjóban vagy olaszrizlingben vagy zétában meg a többi néha reménytelen-reménységünkben). Ez a fajta nekem a semmilyen fajták népes halmazát erősíti, de ez a bor legalább tényleg a jó értelemben cáfolja meg ezt a tábort. Mert egyébként szép: számomra fajtajelleges benne a széna, közben pedig citrusos is. Egy dolgot mindenképp le kell szögezni: Kéknyelűt én vakon eleve csak a savrajongóknak merném jószívvel ajánlani. Ízre itt is harsogóak a savak, de nem élesek, nem teszik savhagsúlyossá ezt a kéknyelűt (ami egyébként a fajtánál eléggé fájóan gyakori jelenség). Akad mellette test és tartalom egyaránt, pici krémesség, némi olajos (magos) felhang, diszkrét kesernyével megtoldva. Mindeközben örömet okoz a fogyasztása. A kitűnő savak miatt jólesik egy hétköznapi vacsorához is, egy citrusízű, üdítő teraszbulihoz is, de megkockáztatom, hogy csiszolt eleganciája akár egy ünnepet is simán megízesít bárhol, bármikor.

Tovább

Ripka Gergely

Villa Tolnay//2013-as premier

1 fajta, 1 parcella, 3 féle technológiával

Izgalmas borászati tevékenység folyik hosszú évek óta Tolnay Klári hajdani villájában. Már annyit fényeztem a Villa Tolnay borokat, hogy úgy döntöttem, ma nem fogom. Vagy csak egy kicsit. Évek óta a Balaton északi partjának legmegbízhatóbb pincéjéről van szó. Technológiailag makulátlan, fajtajelleges, modern, egyensúlyos borok, fölösleges, öncélú sallangok nélkül. Amióta Nagy ’Sabar’ László, borász ragadta magához nagyobbrészt a kormányt Philip Oser pincéjénél, azóta igazán stabil a pince működése. Pár éve újra jobban jelen vannak a piacon is. A régebbi, megtorpant tételek mellett pedig a frissebb boraik is rendre szuperül működnek a poharakban. A reduktív Tavasz bonyolítások nélkül teszi ezt, a szürke címkés hordós borok pedig erőlködések nélkül. Rajnaiban, olaszban nem egy pannon etalon született már a pincénél. Remek állapotú érett boraikkal is könnyen összefuthatunk (ráadásul 3500 Ft-nál nagyobb összegeket nem is kell leszurkolni értük; legalábbis eddig, remélhetőleg ez nem is változik a 13-as újdonságokkal sem).

Tovább

Ripka Gergely

Bakó Ambrus Villa Mellett Kéknyelű 2012

Bakó Ambrus folyton meglep némely elbűvölő garázsborával. Mi mindent ki lehet hozni fajtákból, s persze a remek badacsonyi adottságok együttállásából! Megfontoltsága, profizmusa bizonyíték mindannyiunk számára, hogy nagy borok készítésére predesztinált borvidékeink és fajtáink vannak. Erre ékes bizonyíték a Villa Mellet kéknyelű válogatása is. Zárkózott, édeskés hangulatú illat, kis vegetális beütéssel. Ízben kerek, széles, de enyhén édeskés, cukros is. Sima és élmentes, szép ízei vannak. Az alkohol ugyancsak érezhető és az íz vége egyértelműen édeskés, de ez a borász természetesen fejlődő boraitól egyébként nem áll távol.

Tovább

Ripka Gergely

Sabar Kéknyelű 2013

Tűzköves, puskaporosan köves, izgalmas illat. Ízre barackos, primer gyümölcsökkel itatja magát, kerek, finom bor, érintésnyi hordóval dúsítva.

Tovább

Ripka Gergely

Bakó Ambrus gyorsszemle

Bakó Ambrust már rég nem kell bemutatni senkinek. Még mindig spontán erjeszt, még mindig hordó párti (persze épeszű keretek közt), még mindig van maradékcukor néha a boraiban és még mindig zömében vásárolt szőlőből készülnek a borai, és igen még mindig termőhelyi szelekciókkal operál, ahol a limitált tétel fogalma új értelmet nyer: nem ritkán 100-200 palackos tételekkel kell számolnunk. Az olaszrizling újragondolásában úttörő a szerepe, nyugodtan mondhatnám akár azt is, hogy neki köszönhető, hogy még ma is tudok hinni az olaszrizlingben. A 13-as tételek nemrég jelentek meg:

Tovább

Ripka Gergely

Villa Tolnay összes

Pár hónappal ezelőtt a badacsonyi Villa Tolnaytól kóstolhattam meg mindent, ami ma a pincénél elérhető. Izgalmas sor volt, sok érett borral, melyek a badacsonyi fehérek érlelhetősége kapcsán igen sok kérdést vetnek föl. Összességében máig azt gondolom, hogy a Philip Oser vezette borászat az egyik legmegbízhatóbb pont a Balaton körül. Modern, nemzetközi szinten is szerethető borok, melyet egyértelműen világlátott emberek elvárásai szerint készítenek a pincénél. Íme a tanulságos rövid benyomások:

Tovább

Ripka Gergely

Skizo SK és Bakó Ambrus 2012/a palackozás utáni napokban

Badacsonyban új tavasz közeleg, aminek már dereng a hajnala. Bakó Ambrusról annyi szépet és jót mondtam már, hogy ezt a vonalat nem is folytatnám, mert még gyanússá válik. Akit érdekelnek a meggyőző előzmények, lapozzon vissza a lenti címkék/tagek segítségével (linkelni mostanában nincs időm). A 2012-es tételek régóta várják már a forgalomba kerülést (átaludtak pl egy Pannon Bormustrát is...tudni kell, hogy az észak-balatoni régió egyik legelfoglaltabb borászáról van szó), ahogy az érdeklődök is várták a borokat. Egy futó találkozásnak köszönhetően már tavasszal beszámoltam a friss tételek nyújtotta élményekről. Ezúttal hat boron keresztül egy újabb keresztmetszetet sikerült kapnom arról, mi került a kóstolásom előtt pár héttel a palackokba. Egyik kollégám nagyon találóan úgy fogalmazott, a 2012-es Bakó borok sokkal túláradóbbak, mint bármi más a Balaton mellől (talán már túlzottan is?). Aztán lehet, hogy csak a balatoni konvenciók mondatják ezt de valahogy mégis így van ez. Előtte fölvezetésként a szintén badacsonyi Skizos fiúk (eddigieknél) magasabb szintre pozícionált SK sorozatát kóstoltam meg.

Tovább

Ripka Gergely

Bakó Ambrus/2012-es hordóminták

tovább a megkezdett úton

Egy fiatal tehetség, aki színt vitt Badacsonyba. Bakó Ambrus önállóan is olyan gyorsan kivívta a borszerető közönség szimpátiáját, hogy arra nagyon kevés példa van idehaza. Keze nyomán olyan izgalmas borok születtek meg a borvidék két legfontosabb fajtájából, az Olaszrizlingből és a Kéknyelűből (én kissé szürkebarát-szkeptikus vagyok), melyek némelyik rögtön mérföldkövekké is váltak (Teraszok, Rózától, Villa Mellett). Illetve mint tudjuk, Ambrus a Villa Sandhalnál Rajnai-téren is derekasan helytáll egy a sajátjánál merőben más stílusban is (irányított erjesztés, elzászi know-how, acéltartályokkal). Ambrus világosan beszél. A borai is. Tokajban már sok ilyet láttam: van kötődése a borvidékhez, de kissé mégis outsider (a szó legjobb értelemben). Olyan ember, akit nem korlátoznak egy adott borrégió bevésődöttségei, fölvett béklyói, hanem van benne elég fantázia, erő, hogy új gondolatokkal, új irányba forduljon és tudjon hinni abban, hogy a fősodor mellett mindezt a felszínre tudja majd juttatni.

Tovább

Ripka Gergely

Badacsony New Yorkban/2013

az egész borvidék egy helyen

Idén is megrendezésre került a nagyszabású Badacsony New Yorkban rendezvény, mely impozáns helyszínen vonultatja föl a festői szépségű borvidék közel összes jegyzett pincéjét. Ez a látványos összefogás idehaza üdvös és a maga nemében valóban példátlan, de a szemem azonban továbbra is csak félig nevet, hisz a kép nem tud egységes lenni, gyakorlatilag ahány stand, annyi féle színvonal. - Ha valaki kicsit is naprakész, könnyen kiszámítható, hogy melyik egy-két asztalnál fog jó, melyiknél közepes (ez a döntő hányad), sőt melyiknél hibás (!) borokat kóstolni (bizony utóbbiból idén sem volt hiány, pedig próbáltam biztosra menni). A sok résztvevő által elhozott túl sok tétel pedig eleve lehetetlenné teszi, hogy az egyszeri ember véletlenszerűen megtalálja a fonalat. A Szürkebarát 30 árnyalata kezdeményezés is pozitív alapvetően, de éppen ez a fajta mutatja meg szerintem a legkevésbé kifejezően egy bazaltos, vulkáni termőhely markáns arcéleit, adottságait.

Tovább

Ripka Gergely

Bakó Ambrus/2011

badacsonyi titán

Bakó Ambrus az év felfedezettje nálam. De alighanem nem vagyok ezzel egyedül. Végre van kiről beszélni Badacsonyból, e balaton-menti menhírré vált ködarabon. Végre van miért beszélni Badacsonyról! Végre mert valaki igazán profin, vakmerően, radikálisan és komoly szándékokkal hozzányúlni a termőhelyhez. Nagyon érdekesek saját kézműves borai is, de a Villa Sandahlnál elzászi élesztőkkel készülő rajnaijai(egészen merészen árazva) alighanem a legizgalmasabb dolgok, amik évtizedek óta Badacsonyban történtek.
Ezúttal az új, 2011-es tételeket kóstolhattam végig egyben (nem rég egy foghíjas sort már közöltem; a feltételek most jobbak voltak a kóstoláshoz: ültetve, optimális hőfokon stb).



Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább