X

IPACS

Ripka Gergely

Jóvétel - Top 12/#2

Egy újabb karton bor, mely megéri az árát

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Tovább

Ripka Gergely

Vylyan/Ördög 2007.*

Illatban mintha Piroska kosarába csöppennénk, ami tele van fekete színű erdei gyümölcsökkel: szeder, fekete ribizli, némi fekete cseresznye. Kóstolás után ezekkel az aromákkal jól harmonizáló gyümölcsös zamatokat kapunk, egy kevés fával, és pörkölt kávéval, melyek békésen meghúzódnak a háttérben. Ugyanakkor a savgerinc is hangsúlyosan jelen van borunkban, és szép tartást ad a címkén görbe hátú Ördögnek. Túlzások nincsenek, helyette szép egyensúlyt kapunk. A hagyományosnak tekinthető hazai kékfrankos, kadarka és zweigelt valamint a bordói iskolát képviselő, gyümölcsös merlot ördögi szövetsége, mely a hétköznapi esték, vacsorák méltó kísérője lehet.

Tovább

Ripka Gergely

A Pinot Noir hazai útkeresése

Viszonyítási pontok #2

Burgundia, Sideways, Robert Parker, halvány szín, törékeny kifinomultság... Mindössze néhány szó elég lenne, hogy érzékeltetni tudjuk egy fajta értékeit? Sokszor hallani: „a Pinot Noir nehéz műfaj”. Tán a legnehezebb valamennyi kék színű szőlőfajta közül. Talán pont ezért, jellemzően a borsznobok egyik kedvence. Csupa közhely. A Pinot ellenben nélkülöz mindenfajta közhelyt. Egy megközelíthetetlen, misztikus díva, aki mindig más arcát mutatja. Nem tűr el semmilyen felületességet, megköveteli a maximális törődést, odafigyelést a metszéstől, az érlelésen át, a palackba zárásig, az ízlelésig. Mégis szinte az egész világon megvetette lábát. Talán pont a nagy kihívás vonzza úgy a szőlész-borászokat és a kóstolókat is a Pinot felé. Rengetegen mondják, hogy a kedvencük. Azt azonban elsőre ne higgyük el senkinek, hogy valóban ért is hozzá...

Tovább

Ripka Gergely

Vylyan Syrah 2006.**

A Syrah fajta önmagában is az elmúlt évtizedek egyik izgalmas tanulmánya hazánkban. A Vylyan prémiumsorozatának kétségtelenül a syrah az egyik legelegánsabb tagja, mely annak ellenére, hogy szintén a fajtakísérlet egyik ékes eredménye, hazai viszonylatban máris a legjobbak közt tartható nyilván, és rengeteg szépet és jót ígér még a jövő évjárataira vonatkozóan. Kéreti magát a pohárban, akár a legtöbb syrah. Elképesztően lassan nyílik az illat. A sötét színű italból percekig szinte semmi konkrétum nem olvasható ki. Aztán a feszült várakozás meghozza gyümölcsét, méghozzá kellemes bogyósok képében, de szépen előbújnak a jellemző borsos, fűszeres aromák is. Minden ízében rendkívül tömör bor, melyet a kiváló egyensúly határoz meg. Elképesztő komplexitás és férfiasan elegáns harmónia egy robosztus borban, mely a megfelelő ételpartner mellett nyújthat csak igazán kiemelkedő kulináris örömöket. Még jópár évet pihenhet az otthoni gyűjteményben, ha teljes szélességében élvezni akarjuk.

Tovább

Ripka Gergely

Vylyan Merlot 2006.*

Hazánk oly sokrétű merlot-felhozatalából egy igazi gyöngyszem. Nem beszélve a kiváló, meleg évjárat hatásáról, melytől ez a merlot még erőteljesebb és gazdagabb lesz. A túlcsorduló gyümölcsös kedvességéről és kifinomultságáról híres bordói fajta egyik megbízható villányi képviselője, mely magában hordozza a fajta minden báját, eleganciáját és szépségét. Mindent tud, amit ma egy hazai merlot-nak tudnia kell.

Tovább

Ripka Gergely

Vylyan Rozé 2008/2009

Üde, friss, mint a korán kelő kakas, a Villányi borvidék jellemző eredetmondájának egyik karaktere, mely megújulást hoz. A szín nem annyira klasszikus hagymahéjas, inkább mélyebb lazacszín, ciklámenszínű, kissé silleres is. Kitöltés után azonnal jókedvű buborékok lepik el poharunk falát. Rengeteg parfüm az illatban, és vidám, piros gyümölcsös illatok, eleinte főleg málna, mely az ízben is szépen jelentkezik. Némi szellőzést követően egy érdekes, rozékra kevéssé jellemző almás-körtés illatjegy mutatkozik a borban. A kevésbé ropogós, kevésbé savas, könnyed rozétábort erősíti. Inkább zamatos, jó italú, kellemes és behízelgő.

Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább