X

HOLASS

Ripka Gergely

JAKAB Padi-hegy és Rány vertikális Belgiumban

Holass, a Kárpát-medence borainak flamand nagykövete

Idősebb Halász Imrét még az első TokajGuide megjelenése után, 2015 körül ismertem meg Golopon. Barátjával, Setét Péterrel hívtak meg, hogy első közös boraikat megmutassák, mit gondolok róluk. Imrével azóta is tart a barátság. Rá egy évre megsimertem az akkoriban még a Moricnál borászkodó fiát, a jogi tanulmányai után a bor felé forduló Imit is, aki később Ellie Bauwens-t vette feleségül, aki akkoriban az egyik meghatározó belga borkereskedésnél dolgozott. Közös álmuk az volt, hogy Loire-ban telepednek le, kislányukkal, vettek is egy házat Chinontól nem messze, de közben egy 2015-ös sümegi roséval elindult szépen a Holass Projekt a belga és francia piacon. A képlet egyszerű: Imi múltjához kapcsolódó olyan kisszériás borok felkutatása a Kárpát-medencéből (Magyarország, Ausztria), mely a csúcsgasztronómiában kerül aztán értékesítésre, saját címkével, mely elől a Holass logón túl csak a termőhelyet jelöli (hátcímkén természetesen a termelőt és egyebeket is). A képlet olyannyira működik, hogy végül Loire-ból visszaköltöztek Gent mellé, hogy onnan tudják építeni tovább a márkát, melynek tokaji ága az erdőbényei Jakab borászat lett.

Tovább

Ripka Gergely

Magyar premier: HOLASS – kollektíva

Kárpát-medencei borok nyugati ízlésnek megfelelően

A Holass sztoriról 2016 környékén alighanem elsőként ezeken a hasábokon értesülhettek a hazai borkedvelők. Debütált náluk egy 2015-ös sümegi rosé 2016-ban, ami nem csak szerkezetben volt komoly fehérboros, de egyenesen tartalmazott is fehérszőlőt: kaptam is erre hideget és meleget, mikor leírtam, hogy már én hogy képzelem, hogy borbloggerként ilyen borhamisítást magasztalgatok, fel. Az az érzésem a borkészítés egyre kevésbé a konvenciók , és sajnos pont idehaza egyre inkább a hamisítás platformja, de ez természetesen a legkevésbé sem a Holass Projekten múló helyzet (sajnos). De lesujtó aktuál-borpolitikai elemzésbe ezúttal sem kezdek (talán majd a szüret után): ma inkább arról lesz itt szó, hogy van egy kedves család, akik kellő ízléssel, nyugatias világlátással és egyéb érzékekkel megáldva magyar-osztrák borokkal kereskednek belga és francia csúcséttermekben. Méghozzá sikerrel.

Tovább

Ripka Gergely

Abeles Zweigelt 2017

Minden ízében meglepően pinot-s zweigelt Sümegről (még nem Halászék gondozták, de ez volt az első sümegi vörös, a Holass második vonalát képviselő Abeles sorozatból). Füstölt sonka, fűszerek, piros bogyósok, finoman fanyar gyümölcsösség (érett eper, szilva) és némi animalitás, mely a levegőn erősödik is orrban. Ízben közepes vagy inkább még annál is enyhébb test, mely mégis burgundiak szépségét idézi. - Finoman fanyar sav, kis kesernye, visszafogott tannin, sok fűszer, közepes hossz. Ilyen egy elegáns, intelligens, diszkrét magyar vörös, aminek van egyénisége. Nem sokára nagyposzt a teljes Holass sztoriról...!

Tovább

Ripka Gergely

Holass Sopron 2017

Halász Imi és Ellie Bauwens újabb közös soproni kékfrankosa, Weningeréktől. Illatban fajtajelleges erdei gyümölcs joghurt, eper, kék és lila virágok. Ízben étcsokis és a végén kesernyés vonal, felismerhető volt vakon is, hogy a hűvösebb Sopron-Burgenlandi terroirjegyeket viseli magán. Szép és elegáns, profi kékfrankos.

Tovább

Ripka Gergely

Holass Rosé 2017

Nyár ide, nyár oda. - Nagyon ritkán bontok rosét, még ritkábban iszom, de ha iszom, akkor nagyon megnézem, honnan és kiét. Halász Imre és fia, Imi és az ő felesége Ellie továbbra is lelkesen viszik ki a kisszériás borokat Nuygat-Európa csúcs éttermeibe. A rosé ismét Sümegről való. Megnyerő piros bogyós gyümölcsök, tömör termőhelyi karakter, földközeli illatok. Széles íz, abszolút élő korty, sok gyűmölccsel, aminek jól is áll a nyugodtabb érettség, és még bőven fejlődhet is a palackban. Sűrű ízvilág, ami egyértelműen jelzi, hogy ez az érett rosé még ereje teljében van.

Tovább

Ripka Gergely

HOLASS/Weninger Sopron Blaufrankisch 2016

Zavarbaejtően elegáns illat: sok sötét erdei gyümölcs, frissen, konzisztensen, érdekes, hogy az animalitás a levegőn kezd el előbújni, de csak a háttérben kap szerepet. Ízben friss savak adnak neki stabil vázat, de mindenben nagyon elegáns és letisztult. Üde, remekül fogyasztható, csupa gyümölcs, csupa csiszoltság. Szép munka a soproni biadinamikus pincéből, melyet egy Loire-ban élő házaspár (Ellie Bauwens és Halász Imi) önálló címkével juttat el többek közt nyugat-európai csillagos éttermekbe.

Tovább

Ripka Gergely

HOLASS: Sümeg, az elfeledett borvidék

A belga kereskedő lány, a borász fiú és a megszállott apa története kezdődik…életem roséjával

A borászatról
Először is a névről: a szombathelyi, idősebb és ifjabb Halász Imre családi projektje ez a mindeddig ismeretlen pince, mely július 7-én debütál első borával, de nem Magyarországon, hanem Nyugat-Európa csillagos éttermeiben (összesen 10 csillagot fog érinteni a pince, ráadásul egy roséval, de ne szaladjunk máris előre). Az ifjabbik Imre jogász végzettségű, de apja révén kisgyerekkorától részese lehetett a szombathelyi borklub kóstolóinak, ahol nem akármilyen nemzetközi etalonok nyíltak hétről-hétre. A kis Imiről gyorsan kiderült, hogy kivételes kóstolási tehetsége és memóriája van. El is hagyta a fényes jogi pályát és új iskolát választott, egy olyan birtokot, melyet maga a burgenlandi legenda, Roland Velich vezet. Roland köreiről köztudott, hogy egyrészt igen nehéz bekerülni, igen nehéz kiismerni is és egyáltalán kivívni a birtok vezetőjének elismerését, viszont aki bekerül, annak olyan kivételes boruniverzum tárul fel, ami egyszerű halandók számára elérhetetlen lenne. A Moric birtokon MW-ok jönnek-mennek, Velich egy sor nagy tehetségű, kis területű borásszal áll kapcsolatban (hazánkból Homonna Attilával) és összeköttetései a legkomolyabb michelin-csillagos éttermekig vezetnek. Egész napos kóstolók, exkluzív borok sora, egy osztrák mintabirtokon, amit egy zseni tart mozgásban, aki nem mellesleg konkrét víziókkal bír a Kárpát-medence borászati jövőjét illetően is. Létezik ennél jobb akadémia egy magyar borászpalánta számára? Ebben a közegben volt (a tavalyi szüretig) Roland Velich jobbkeze, a jó képességű Halász Imre, aki érzékeinek köszönhetően a közös vakkóstolókon mindig tudott ebben a boros miliőben meglepetéseket okozni, akármilyen társaság is ült le az asztal köré, akármilyen borokkal. Ja és a név: Imre nem rég lett szerelmes egy belga borkereskedőbe, Ellie-be. Az ő hazájában, immár közös hazájukban a Halászt Holassnak ejtik. Szóval a borkereskedő lány, a tehetséges borász fiú és a megszállott, ínyenc papa sztorija így indult egy sümegi antréval (de Holass gyűjtőnév alatt Loire-i, zsebkendőnyi kissomlyói területük és hasonló méretű golopi szőlőjük is szerepet kap várhatóan).  
Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább