Hercegkúti kitérő: Naár és Hutka
Gomboshegyi gondolatok
Hercegkúton régen kóstoltam, itt volt már az ideje és augusztus 20-án összefutottam egy pesti rendezvényen Naár Ferenccel és sógorával Stumpf Balázzsal, akik ezt jól a szememre is hányták. Igazuk van, mert Hercegkúton a borvidék délebbi részeihez képest talán kevésbé látványosan zajlik a közösségi szerveződés, mégis újra és újra rácsodálkozom, hogy a sváboknál a közösség mégis mennyire szépen tud működni: a férfiak összeverődnek és együtt kaszálják le a pincesoron a füvet, épp a múlt hétvégén Boros Kőporos néven közösen települtek ki, van két rendezett és gyönyörű pincesoruk: egyik a Kőporos, másik a Gomboshegyi és, ha az ember a Gomboshegyről szétnéz, akkor a Zemplén alatt, a Király-heggyel szemközt olyan meredek kitettségeket lát, amik bár sosem voltak a legfelkapottabbak közt jegyezve, de miért ne lehetne egyszer azokban is Határi vagy Budaházy szintű potenciál…?