X

HALÁSZ IMRA

Ripka Gergely

HOLASS: Sümeg, az elfeledett borvidék

A belga kereskedő lány, a borász fiú és a megszállott apa története kezdődik…életem roséjával

A borászatról
Először is a névről: a szombathelyi, idősebb és ifjabb Halász Imre családi projektje ez a mindeddig ismeretlen pince, mely július 7-én debütál első borával, de nem Magyarországon, hanem Nyugat-Európa csillagos éttermeiben (összesen 10 csillagot fog érinteni a pince, ráadásul egy roséval, de ne szaladjunk máris előre). Az ifjabbik Imre jogász végzettségű, de apja révén kisgyerekkorától részese lehetett a szombathelyi borklub kóstolóinak, ahol nem akármilyen nemzetközi etalonok nyíltak hétről-hétre. A kis Imiről gyorsan kiderült, hogy kivételes kóstolási tehetsége és memóriája van. El is hagyta a fényes jogi pályát és új iskolát választott, egy olyan birtokot, melyet maga a burgenlandi legenda, Roland Velich vezet. Roland köreiről köztudott, hogy egyrészt igen nehéz bekerülni, igen nehéz kiismerni is és egyáltalán kivívni a birtok vezetőjének elismerését, viszont aki bekerül, annak olyan kivételes boruniverzum tárul fel, ami egyszerű halandók számára elérhetetlen lenne. A Moric birtokon MW-ok jönnek-mennek, Velich egy sor nagy tehetségű, kis területű borásszal áll kapcsolatban (hazánkból Homonna Attilával) és összeköttetései a legkomolyabb michelin-csillagos éttermekig vezetnek. Egész napos kóstolók, exkluzív borok sora, egy osztrák mintabirtokon, amit egy zseni tart mozgásban, aki nem mellesleg konkrét víziókkal bír a Kárpát-medence borászati jövőjét illetően is. Létezik ennél jobb akadémia egy magyar borászpalánta számára? Ebben a közegben volt (a tavalyi szüretig) Roland Velich jobbkeze, a jó képességű Halász Imre, aki érzékeinek köszönhetően a közös vakkóstolókon mindig tudott ebben a boros miliőben meglepetéseket okozni, akármilyen társaság is ült le az asztal köré, akármilyen borokkal. Ja és a név: Imre nem rég lett szerelmes egy belga borkereskedőbe, Ellie-be. Az ő hazájában, immár közös hazájukban a Halászt Holassnak ejtik. Szóval a borkereskedő lány, a tehetséges borász fiú és a megszállott, ínyenc papa sztorija így indult egy sümegi antréval (de Holass gyűjtőnév alatt Loire-i, zsebkendőnyi kissomlyói területük és hasonló méretű golopi szőlőjük is szerepet kap várhatóan).  
Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább