X

GRÜNER VELTLINER

Ripka Gergely

Nemzetközi hangolódás a nyárra

Herczeg Ági MasterTasting/6

A múltkori vörös mélyvíz után most fehérek következtek hasonlóképp vegyesen. Sokan vártuk már a rajnais kört, meg is kaptuk pár bor erejéig és pár nagyon rajnais más fajta erejéig! Látható ebben a sorban is, hogy a rajnais borvidékek sikere nagyon sok olyan borvidéket is inspirál, akik esetenként teljesen más adottságokkal és fajtákkal rendelkeznek. Hazai meglepetés és közel-keleti klasszis is jutott a sorba a fokozva a hangulatot:

Tovább

Ripka Gergely

Vincellér Zöldveltelini 2013

Fehér gyümölcsök, cukorka, visszafogott illat összességében. Lágy, kissé savhiányos, kerek kis bor (pedig Sopron és 2013…nem egészen ezt várnám a bortól), jó inni, könnyedsége azonban inkább egyszerűvé teszi.

Tovább

Ripka Gergely

Ott/GV12

Zöldveltelinik wagramból

Szeretjük a Zöldveltelinit. Jó látni, hogy immár egyre több a szép példa idehaza is (noha egy-két éve még műholddal kerestük a jobbakat idehaza és Wachauig kellett szaladni, aki igazán jó referenciát keresett). Jött egy pár Szecskő, jöttek a Bott Frigyesek, most a Villa Tolnayk, biztos van, akinek anno a Schellerek okoztak meglepetéseket, de érdemes megnézni, egy fajta hol nyújtja a legtöbbet. Az osztrákok - nem kérdés - csúcsra járatták a fajtát, ami után sok újat már nem nagyon lehet mutatni. A kitekintés végett soha nem árt felmérni (és megérteni) milyen stratégiákból érdemes meríteni ahhoz, hogy például az olaszrizlinggel, a furminttal vagy más fajtánkkal eljussunk odáig, hogy hasonló megbecsülésnek örvendhessen világszerte, mint az osztrák GV-k (tisztaság, mértékletesség, konstans minőség mindenféle árszínvonalon stb).

Bernhard Ott nem a wachaui sztárok közül való. Nem is wachaui. Wagram ugyancsak a Duna mentén, annak két partján terül el (nevét csak 2007-ben kapta meg a borvidék, előtte Donaulandként emlegették). Területe 2451 ha, jellemző talaja, alapkőzete a lösz.
Itt dolgozik Bernhard Ott, akinek családja a http://www.austrianwine.com szerint 1889 óta foglalkozik borkészítéssel. Ő lenne a negyedik generáció. A 90 %-nyi veltelini mellett akad a kertben Sauvignon blanc és Riesling is, három területen: Rosenberg, Spiegel, Stein. Biodinamikus szemlélet. Íme a 3 szintből álló veltelini-sor:

Tovább

Ripka Gergely

Villa Tolnay: Badacsony nemzetközi felfogásban

Nem is olyan régen alföldi merlot egészen odáig volt a csobánci Villa Tolnay 10-es Rajnaijától. És igaza van, az érzés jogos: mintha abban a borban összpontosulna minden, ami mostanában jó a bazalttanúhegyek körül. – Nehéz évben is jól teljesít a rajnai Badacsonyban, (sokszor elmondtam már: építeni kéne rá), elérhető ár, nemzetközi mérce alapján is nagy és értékes bor, mely a benchmarknak tekinthető Villa Sandahlok szintjén mozog szerkezetileg is, élmény tekintetében is (talán mellettük sem vallana szégyent). A Villa Tolnay borokból süt, hogy világlátott emberek munkái. Olyan embereké, akik nem vaktában, sötétben tapogatóznak, hanem napnál világosabb tudatossággal készítik boraikat. Tény, hogy pár évre nyomtalanul eltűntek a piacról, de a lényeg, hogy most újra itt vannak kéznél (az árak messze a fájdalomküszöb alatt mozognak) és az új eredmények igen bíztatóak, - amint ma látni fogjuk, nem csak rajnaiban:

Tovább

Ripka Gergely

Milyen volt Tokajban 2006?

Hiszünk a nagy száraz fehérborok halhatatlanságában. Annyira hiszünk, hogy néha észre sem vesszük, mennyire az út elején tartunk megismerésükben. A 2006-os év például az egyik legfontosabb mérföldkő volt Hegyalján száraz borok terén. A 2003-as után végre ismét egy kimagasló minőséget produkáló évjárat, ahol a pincékben tovább folytatódhatott a dűlős borok minőségi csiszolása. Mindennek már hat éve. Akkor sokan azt gondoltuk, ez a minőség új távlatokat nyit meg érlelhető száraz borok tekintetében.
Az egyéni stílusok még javában formálódtak: a fahasználat és az almasavbontás hatása, a magas szesz több helyen gyermekbetegségekként nyomták rá bélyegüket egyes borokra, de az vitathatatlan, hogy a dűlők föltérképezésében óriási szerepe volt 2006-nak! Ismét borászokkal és bloggerekkel kóstoltuk meg vakon az évjárat legfontosabb tételeit Hegyalján, hogy megtudhassuk, mi maradt a kecses, törékenynek látszó löszös borokból vagy épp a zsírosabb, méregdrága nagyágyúkból.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább