X

FURMINT

Ripka Gergely

BEMUTATKOZIK: Kincsem Kastély

Észak-Hegyalja elveszett kincsei

Itt-ott lehetett hallani egy titokzatos, romantikus nevű északi birtokról. Ercsey Dani kolléga posztolt egyszer egy palackfotót a leghíresebb közösségi oldalon, aztán a borrajongo.blog.hu alapítója, drbarta jelölt egy Kincsem hársat évvégi toplistáján. Muszáj volt meglátogatnom őket, hisz rendezvényeken és borversenyekek is csak információ cseppek jutottak el hozzám a tolcsvai Kincsem Kastélyról. Ha egyszer megpillantják a kilátást innen a Bodrogközre, a Tokaji-hegyre és Tolcsvára, bizonyára érzik majd a lélegzetelállító kastélyban az évszázad dobásának lehetőségét is. A Waldbottok tulajdona volt (a környék fontos arisztokratái), a XIX. században bárói borháznak épült. Ha a 37-es út tolcsvai elágazását elhagytuk, balra felnézve a hegyekre, szinte azonnal ki lehet szúrni a hegytetőn magára hagyott kastélyt. A Kincsem-dűlő ki is van táblázva, a dűlőút pedig jól járható. De vajon milyen kincsből származhat az elvezés, azon túl, hogy az adottságai valóban kincset érnek? Elásott gyémántok, esetleg egy bajnok ló adhatta nevét? Talán szerelmi szál is fonódik a sztoriba? Elmeséljük szépen sorban. 

Tovább

Ripka Gergely

BEMUTATKOZIK: Préselő Pince és Vendégház

Szeretnénk barátságos borokat készíteni

Északon fog befejeződni a februári tokaji körutazásunk. A legnagyobb meglepetéseket a végére tartogatjuk. Két olyan pince következik, akikről a többség legfeljebb csak hallhatott, kóstolni nem olyan könnyű a boraikból. Nagy Zsolt alapvetően pesti kötődésű, de vitorlázik is (a Balaton északi-partján készített először bort). Rajongóként csöppent a boros körforgásba és ahogy oly sokan, végül őt is beszippantotta a hegyaljai vákuum: egyszercsak lett Erdőbényén egy öreg, romos parasztháza, alatta mély pincével (több szinttel). Szállásadással korábban is foglalkoztak Bényén, de a Préselő Vendéházzal komoly szintet léptek: igényes apartmanok, ízlésesen berendezett belső terek, természetes, autentikus bútorzat, - a település egyik legbiztosabb választása, ahol ráadásul korrekt saját bort is adnak.

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Montium Birtok Furmint 2015

Visszafogott szín, neutrális illat, édes fehér gyümölcsökkel, mint egres, zöldalma, vilmoskörte és birs sárgásabb villanásaival. Ízre mindenekelőtt sima, élmentes, profi és makulátlan darab. Jól áll neki, ha kicsit hagyjuk melegedni a pohárban. Krémes, zamatgazdag, hosszú ízű, igaz kicsit kevés a dísz és egy dimenziós a bor. A meleg évjáratból feszes savakat ne reméljünk, ez inkább a lekerekedett, gömbszerű száraz tokaji, melynek tiszta ízében nyomokban az édességet is megtaláljuk. 

Tovább

Ripka Gergely

Barta Pince - gyorsszemle

Minden ugyanaz, csak másképp

Homonna Attila pár éve elhagyta a fedélzetet a mádi Rákóczi Kúria alatti pincében. Közben a fiatal Ujvári Vivien csatlakozott Barta károly csapatához és 2016-tól már egyedül ő készíti a borokat. Nehéz egy ekkora tehetséget pótolni, de bizton állíthatom, a csere bevált. Homonna Attila stílusa évekig elég markánsan megmutatkozott a Barta borokon. Szeretem azt a stílust is, de még jobban szeretem a saját boraiban, a bényeiekben. Viviennel egész más irányt vettek a borok. Olyan szakemberrel lépett el a pince egy frissebb irányba, aki száraz boros technológiákból látott már egy párat a nagyvilágban, de Hegyalján is. Így a borok is úgy lettek másak, hogy közben a Király-dűlő is szépen teret kap bennük 

Tovább

Ripka Gergely

Kikelet - gyorsszemle

Origotól a tarcali dűlők csúcsáig

Stephanie-nál is bizony rég jártam már. Tán évjáratok is elmentek, amióta a borvidék talán legnagyobb szárazboros tehetségével utoljára le tudtam ülni kóstolni, beszélgetni, hallgatni, ahogy egyéni látásmódjával ráközelít Tokajra, Tarcalra, furmintra, hársra. Pedig náluk mindig van valami különös rezgés. Egy dolog azonban változatlan: Bereczék továbbra is kitartanak a Tokaji-hegy és Tarcal mellett. A borok mindigis elegánsak és csiszoltak voltak, szerkezetben és érésben ezek a borok egészen máshogy viselkedtek mindig, mint akár a mádiak, akár a bényeiek vagy bodrogkeresztúriak.

Tovább

Ripka Gergely

Sanzon – gyorsszemle

Bényéről Bényére

A furmint jegyében egész februárban rengeteg izgalmas, tokaji poszttal készülünk, kevésbé felfedezett pincékkel. Született Komlóskán, Erdőbényétől 15 km-re egy lány, akit aztán az élet papírformának megfelelően elsodort a szűkös lehetőségeket kínáló borvidékről, de felnőtt korára, házassága után mégis visszatért a borhoz és Bényéhez is. Rácz Erika nem borász, de a szülőfalujában való birtoképítés előtti években kialakult benne az a világlátás és érzékenység, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy Hegyalján egy eldugott településen kiugró színvonal keljen életre egy pincében. Ez árad a lassanként épülő-szépülő birtok minden négyzetcentiméteréből: a ház belső tereiből, a berendezés ízléséből, az alatta található (átmeneti) pince tisztaságából, a feldolgozó patikarendjéből, a borok címkéjéből, a borkészítési filozófia tisztaságából és természetesen, ami a legfontosabb: a borokból is. A falu felvégén munkálkodó garázsborász figura, Péter Robi (Ábrahám Pince) segített a borászati alapfolyamatok átlátásában az első években, de a borok tanuskodnak róla, hogy kezd kiforrni Erika önálló hangszíne is ebben a sanzonban:

Tovább

Ripka Gergely

Mád Furmint 2015

Fehér virágos és egyszerre citrusos illattal indul a bor. Ízre éles savai a legharsányabbak, de erő, súly, alkohol egyszerre kér szót az ízben, kissé megbontva ezzel a sokmindennel a konfortérzetet. Kezdőknek lehet, hogy ez egy szigorú és kemény furmint lenne. Reméljük, palackban kicsit kerekednek majd az élek és a sarkok.

Tovább

Ripka Gergely

•Szepsy Furmint 2016.•

Klasszikus mádi furmintos jegyek: melegség, érett körte és birs, kellő mennyiségű gyümölcs és termőhelyiség van jelen egyszerre. Ízre szétterül, de a savak együtt tartják a kortyot. Némileg az alkohol szót kér külön is, de összességében tetszenek gyümölcsei, sós zamatai, vastagabb idomai. Az a típusú bor, mely a második, harmadik korttyal egyre jobban tetszik. Jellemzően Szepsys és testes mádi furmint, de az elaganciája is megvan. 

Tovább

Ripka Gergely

Basilicus Lapis 2015

Szűretlen furmint. Fás, krémes, meleg hatású buké. Ízre is vastag, krémes, széles, puha és kiss és laza szerkezetű. Némi lendület és finesz jót tenne neki, kissé az évjárat kerekedik felül a boron.

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj a Tudományos Akadémián

9. MTA bora versenyen ismét Hegyalja tarolt

Tudjuk jól, hogy rengeteg a borverseny idehaza, nehéz köztük eligazodni, de kilenc év azért elég szép eredmény egy borverseny történetében is. Márpedig 2018-ban az Akadémia Bora borversenyt itt tart, repül az idő. De van ezen túlmenően is nemes gondolat ebben a versenyben. - Elegáns dolog, hogy komoly ez a többszáz éves intézmény külföldi tudós vendégeit akármilyen szupermarketes bor helyett olyan magyar borokkal szeretné megvendégelni, melyeket vakon is méltónak találnak erre a nemes küldetésre. A legtöbb kis borversenyen immár megszokott, hogy Tokaj Hegyalja uralja a mezőnyt. Új itt sincs a nap alatt: a legmagasabb pontszámú bort többnyire a desszertborok közt találjuk most is az MTA Borára nevezett közel 150 bor mezőnyében. Hét elején meg is kóstoltuk a díjazottak egy-egy jeles képviselőjét:

Tovább

Ripka Gergely

RizlingRovat: nemzetközi stílusgyakorlat

Rajnai futamok innen-onnan

Folytatjuk (számunkra biztosan) méltán nagy sikerű rajnai köreinket. Ebben a fordulóban egy kivételes nemzetközi merítésről folyik majd a szó, melyet Bernáth Józsi barátunk szervezett és többnyire állított is össze, persze segítettünk is neki ebben 1-2 palackkal (mondjuk én csak meginni/megírni). A rajnairól tudjuk, hogy sokfelé jól érzi magát a világban, ezért is hívjuk világfajtának, de arra azért nem gondoltam, hogy a szavazást követően az első háromban egy németül beszélő címke sem lesz majd…. A mi Józsink módszeres vakkóstoló szervező, ezért haladjunk csak szépen sorban (egy vak kör után vissza lehetett kérni a fejvakargatósabb darabokat újra, aztán 3 sorszámot kellett mondani mindenkinek):

Tovább

Ripka Gergely

Kékfrankost készítő borászoknak lehetőség

Svéd kereskedelmi kapcsolat

 

Örömmel tájékoztatjuk arról, hogy egy svéd borimportőr cég magyar ökológiai gazdálkodásból származó Kékfrankos bort keres a Systembolaget tenderjéhez kapcsolódóan.

 

Amennyiben felkeltette érdeklődését, vagy ajánlani tud termelőt, kérjük, forduljon bizalommal dr. Fáskerti Zitához:

 

 


Tel: +46 8 782 97 51

Mobil: +46 70 741 0511

E-mail Nagykövetség: mission.stockholm@mfa.gov.hu

E-mail Magán: zita.faskerti@mfa.gov.hu

Weboldal: https://stockholm.mfa.gov.hu/

 

 

Tovább

Ripka Gergely

Tekintélyes édességek a nagyvilágból vakon

Szemben a piaccal

Gyakran eltűnődöm, ha már ennyit írok Tokajról: vajon hányan ihattak az olvasók közül mondjuk az elmúlt hónapban édes bort...? De akárhol járunk a világ jelentős édesboros borvidékei közt, így vagy úgy a felszín alatt ott kísérti a pincéket korunk, a mai piaci trend anomáliája: nagyon magas árszínvonalon is sokféle édes bor készül, de mégsincs igazán kereslet rájuk. Elképesztő tradíciók, hihetetlen izgalmas (és drága) technológiák nyomán kerülnek a boltok polcaira, de a többség mégsem kíváncsi rá. A cukor kommersz ellenség, fehér méreg kategóriába került párszáz év leforgása alatt. Azt szoktam viszont mondani, nyilván főként Tokaj kapcsán, hogy ezek a borok tipikusan azok, melyeket meg kell érteni, melyekhez kicsit meg kell érni. Egyszerűen más tudatállapotot követel tőlünk és ebben nem demokratikusak. Ám ha egyszer becsípődik egy tokajinak az íze vagy egy téli estén van szerencsénk egy igazán komoly portóihoz, akkor biztosan nem felejtjük el az ízét soha többé. Ilyet azért a technológiai borok nagytöbbsége nem tud: meddig emlékszünk egy ezer forintos bornak az illatára, zamatára? Talán percekig, egy-két napig? Tokaj, Mosel, Rheingau, Sherry, Sauternes sok száz éve ejti rabul az értő közönséget, rang jelentett fogyasztásuk. Márpedig érteni valamit, érteni valamihez, az önmagában olyan kincs, ami ranggal, intellektussal jár.

Tovább
Tokaj aranya, melyet az alkimisták is kerestek

Ripka Gergely

Tovább