X

FURMINT FEBRUÁR

Ripka Gergely

Hollóvár Furmintok//2oo5-2o13.

somlói időutazás Takács Lajossal

Takács Lajos Somló egyik legnagyobb figurája. Volt. Volt? - Alighanem igen, mivel tavaly a saját útját járó borász átköltözött Hegyaljára. Ahogy ő mondja: haza. Nem is térnék most ki ennek a hátterére részletesen. Maga a borász is elérzékenyült szűkszavúsággal nyilatkozott a témában. (A történet hátterét terveim szerint egy mélyinterjú fogja majd megvilágítani hamarosan.)
Maradjunk egyelőre a jelenben: furmint február van. Lajos és a Terroir Club pedig elhozták 20 lelkes érdeklődőnek a kultikus Hollóvár pince összes eddigi Furmintját. Bevallom, hozzám a pince borai közül mindigis a Furmintok álltak a legközelebb. Hiába a hársak kaptak talán összességében nagyobb visszhangot, s lettek talán följebb is pozicionálva. - Takács Lajos furmintjainak nagy szerepe van abban, hogy a fajtának anno híve lettem, s vagyok ma is (minden szkeptikus hang ellenére). Felettébb izgalmas volt látni, hogy a gyakorlatilag azonos terhelés és azonos évközi mozzanatok mellett milyen szépen kidomborodnak az évjárati sajátságok az alábbi borokban. Gyakorlatilag lecsupaszítva ott volt előttünk a forró nyár vagy épp a sok csapadék hangulata. Mint tíz szobor.

Tovább

Ripka Gergely

A Bott Pince Furmintjai holnap este

címlapsztori

A Bodó házaspáréké egyike hazánk legszínvonalasabb pincéinek. - Ez szent meggyőződésem. Persze a színvonal is viszonylagos fogalom, feltételez egyfajta (egészséges) értékrendet is. Ha valaki gravitációs elven megkomponált földolgozó-komplexumot vagy csili-vili kóracél-tartályok végeláthatatlan erdősségét érti színvonal alatt, pompázatos wellness hotellel, az lehet, hogy elsőre nem azt kapja, amire számít, de ha a színvonalat alázatos, kompromisszum-mentes és kristálytiszta elhivatottságban és hasonlóan makulátlan borokban mérjük, akkor nagyon kevés pincénél kopogtathatnánk jobb helyen, mint Bott Juditék ajtaján. (Kaló Imrétől már rég tudjuk: csak az eféle hófehér kövezetről szabad kiindulni mindennek, amibe belefog az alkotó ember.)

Javában tart a Furmint-február. Holnap este a Terroir Clubban egy ültetett kóstolón igen illusztris Furmint sort lehet a Bott Pincétől végigkóstolni húsz igen szerencsés résztvevőnek (a férőhelyek pár nap alatt elfogytak). A Csontos-dűlő száraz borai a hegyaljai referenciák egyik legerősebbike, de aki tiszta édes borokra szomjazik, annak ott lesz négy évjárat Bott-rytis és egy kivételes tehetségű szamorodni is! Ők lesznek a holnapi este főszereplői. Poszt nem sokára…(ha nem tűnnek el megint a jegyzeteim:)


A borokat várhatóan Bott Judit fogja bemutatni:


Csontos 2005
Exczellencziás 2005
Csontos 2006 
Csontos 2007
Exczellencziás 2007
Csontos 2008
Csontos 2009
Csontos 2011
Csontos 2012 (kétféle hordóminta)
Bott-rytis 2005
Bott-rytis 2006
Bott-rytis 2007
Bott-rytis 2009 
Szamorodni édes 2011

Alább pedig Bott Juditot lehet megcsodálni a belga vino! magazin címlapján.
Az aktuális számban több mértékadó hegyaljai pincéről készítettek egy átfogó körképet:


Tovább

Ripka Gergely

Orsolyák Attila - élmény

Furmint Február shortcut

Több dolog is van. Először is a Nagy Furmint Februárról átfogó bejegyzés egyelőre nem lesz, mivel az esemény folyamán a jegyzetfüzetem eltűnt arról a helyről, ahova utoljára letettem… Ilyen is van (bár ha valaki eltette volna, fogalmam sincs, milyen értéket képvisel egy zs-ketegóriás blogger OLVASHATATLAN jegyzetfüzete bárkinek is…azért hízelgő). Összesen mintegy negyven autentikus borászat (Balassa, Gizella, Bott, Kikelet, Demeter Zoltán, Dorogi István stb) furmintjának a hívószavai voltak benne; ha valaki tényleg elvette, ez mind történjen meg vele, lehetőleg 13 és fél perc leforgása alatt(:
Mikor hazafelé menet a zsebeim utoljára átkutattam, egy csinos lány névjegyét és egy elsöprő meglepetést jelentő miniborászatét találtam csak meg. Hanem annyiban hálás vagyok a jegyzet eltűnéséért, hogy nem szeretek gépelni, ezért helyettem is rövidre zárván a dolgot ezúttal az év első csillagainak kiosztása helyett egyetlen egy, figyelmet érdemlő birtokot emelnék most ki az eseményről.

Tovább

Ripka Gergely

Nagy száraz furmintok nyomában #2/1

Bevezető gondolatok hasonló kóstolók fontosságáról

A tegnapi napra a Terroir Club igazán nagy dobással készült a 2011-es Furmint Február alkalmából is. Kató András saját bevallása szerint is az ő szerepük tényleg kicsit más kell, hogy legyen egy ilyen rendezvénysorozaton belül is. Gondoljunk csak bele: ma Magyarországon nincs egyetlen hely sem, ahol vertikális kóstolók keretein belül tudnánk referencia értékű borokat górcső alá venni, vagy akár régebbi évjáratkóstolókon részt venni. Még pincénél sem tudok ilyen lehetőségről (Alkonyi László egyes tokajwine.net-es estjei szintén valami hasonlót képviselnek pár hónapja, szerencsére mindig elegendő érdeklődővel).

Tovább

Ripka Gergely

Furmintok arcai a nagy furmintünnepen

Viszonyítási pontok #8

Nem nagy dicsőség, de a három év alatt először sikerült eljutnom a Nagy Furmint Február kóstolóra. Örültem, hogy ezúttal sikerült; - a legjobb, legpozitívabb hazai boros kezdeményezések közt említendő az egész FF-mozgalom, melybe egyre több és több étterem, kereskedő kapcsolódik be. Nagyon szeretem a fajtát én is (kell is szeretni), a blogon is sokat írunk róla, - ezen a rendezvényen nagyjából 55 borász aktuális furmintját lehetett összevetni: Tokajból, Somlóról, Mátrából, Zalából, Köveskálról és Ausztriából. Ennyi furmintot szinte képtelenség objektíven összemérni egy ilyen tömegrendezvényen. Bevallom, ilyenkor én mindig az elejére veszem a legizgalmasabbnak ígérkezőket, hogy aztán mire kissé elfáradnék, a tömeg is megjelenik, nehezebb figyelni, akkor se maradjak le semmi fontosról. Új, tudatos koncepció alapján próbáltam fölépíteni a kóstolósort. A helyszín az illusztris Mezőgazdasági Múzeum volt a Vajdahunyad Várban, mely már sokadik boros rendezvény esetében bizonyul jó választásnak. Most kevesebbet kóstoltam (kb. 30 félét), kicsit többet beszélgettem, amíg meg nem jelent a rengeteg furmintra szomjazó ember. Rövid benyomások:

Tovább

Ripka Gergely

Furmint Február van!

the great furmint-affair

Az év második hónapja ismét sokat próbált autochton fajtánkról szól. A Vinoportos Kézdy Dániel csapata által hirdetett, Furmint Február kezdeményezés példaértékűnek mondható, s a hazai boros rendezvények közt egészen egyedülállónak is, hisz egy konkrét fajtáé a főszerep, mely köré valóban sok izgalmas program szerveződik idén is. Persze mind közül a Nagy Furmint Február kóstoló lesz a legjelesebb, s az év első felének valószínűleg legérdekesebbje is, annyi izgalmas kiállítóval, hogy az már eleve lehetetlenné is teszi, hogy az ember minden izgalmas Furmintot alaposan kielemezhessen. Ott lesznek tehát nagyon sokan az élborászatok közül (s nem csak Somlóról és Tokajról...lesz például osztrák is, de én a jövőben nagyon kíváncsi lennék a szlovén példákra is). Érdemes tahát előre szelektálni, megfontoltan érkezni.

A rendezvény részletei alább olvashatók:

Tovább

Ripka Gergely

Tokaji Furmint-klasszikusok

A furmintról, őszintén

Mennyi, de mennyi minden történik mostanában, ami megint csak Tokajjal kapcsolatos, vagyis inkább neki köszönhető. Épp csak pár napja értünk haza a borvidékről (mely kapcsán készül egy egész bejegyzés-ciklus). S rögvest arra jöttünk vissza, hogy itt a fővárosban februárban minden a borvidék fő fajtájáról, a furmintról szól. Ennek kapcsán talán a legkomolyabb rendezvényt Kató András és csapata hozta tető alá, a Terroir Clubbal. Nem csupán hétköznapi furmintokat vonultattak föl, hanem mellettük gigantikus óriásokat is előszedtek, akik azóta a száraz tokaji iskola legendás sarokkövei, mérfölkövei, viszonyítási pontjai lettek az elmúlt fontos évtized alatt. Akinek netán kétségei lennének afelől, hogy a furmint jó eséllyel a világ egyik legsokoldalúbb, legszínpompásabb fehér szőlő fajtája (szárazban, édesben is), javaslom, - akár szép fokozatosan - ismerkedjen meg az alábbi tételek még fellelhető darabjaival!

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább