Manapság olyan ritkán találkozik az ember igazán tiszta lelkülettel és az anyaföldhöz, természethez való igazán szerves kapcsolódással. Firmánszky Gábor a Zemplén természeti értékeinek nagy ismerője. Minden sasfészekről tud. Annak idején egy általános iskolai erdei iskolázás során találkoztam első ízben vele mint természetvédelmi őrrel; akkoriban már igyekezett a hajdani családi birtok ezerfelé örökölt parcelláit ismét egybeolvasztani. Az abaújszántói Sátor-dűlőből 2003 óta kitűnő száraz furmintokat is készít. Csendes, szerény pince, tiszta boraik ma már a kézi, családi tradíciók mellett modern technológiával kiegészülve készülnek, s egyértelmű tanújelét adják, hogy Abaújszántó termőhelyi adottságai is több figyelmet érdemelnek tőlünk. Immár a hasonló lelkületű, friss generáció viszi tovább a stafétát, közülük Györk a közösségi borkészítésben is aktív borásza a borvidéknek, míg Botond a sajtkészítésben remekel. Bármelyikük szemébe néz az ember, érzi a lelkiismeretet és a tájért, Abaújszántóért való igazi elhivatottságot.

Lázasan gyűjtöm az anyagot a friss guidehoz. Ismét összejött a pincében néhány kóstolásra várakozó palack a tokaji termelőktől, nem is tartogattam őket soká, elérkezett az ideje egy újabb vakkörnek a nappaliban. Az ötödik fordulóban is sikerült a pontozási skála széles szakaszát bejárni. Kóstoltunk Mádról, Abaújszántóról, Bodrogkeresztúrról és Vámosújfaluról is érdekességeket, többnyire ismeretlen vagy kevéssé ismert pincéktől, melyek saját kézzel vagy közösségi feldolgozós megoldásokkal készültek. A hajtás után a slowtasting-jegyzetek és a pontszámok következnek:

Bodrogkisfalud egyik tradicionális családi pincéjeként ismerjük a Hudácskót. Kevesen tudják (hát most megtudhatja ország-világ), hogy a borászat 2009 óta nem is ezen a néven fut, hanem úgy döntöttek, átkeresztelik magukat a magyarosabb Hangavári Pincére. A birtok 15 h-os. Nagyszülők indították el a borházat huszonöt éve, mely a mai napig folyó borral is szolgál a betérő érdeklődőknek. - Számomra kellemes élmény volt látni, hogy háztól is viszik az emberek a mindennapi betevő bort, kell, hogy az ultraszelektált csúcsminőség mellett működjön ez a szegmens is, meghatározott minőségi keretek közt a petpalackos borok helyett; sok termelőnek jelent plusz bevételt és sok halandó embernek biztos és megfizethető borforrást. Még izgalmasabb volt azonban számomra a felismerés, hogy a pince tételei közt megbújva, új köntösben öltött testet egy kedves, régi ismerős a messzi északról. A palackos tételek közül az alábbiakat kóstoltam meg:

Rövid sétáló körúttal indítottam a napot a HetedHét bemutatón. Ezt követően a sokféle témát fölvonultató mesterkurzuson kóstolhattunk meg 6 féle dűlőszelektált bort. Most jöjjenek a kóstolási jegyzetek, ezúttal mind egyben:

Ha már a Tokaj-hegyes bemutató ilyen nagyszerűen sikerült ősszel, úgy voltam vele, hogy nem hagyom ki a következő TokajWine.net-es kóstolót sem, melyet természetesen ismét Alkonyi László vezényelt le. A téma ezúttal alapvetően nem is a címben megjelöltek voltak (csak számomra), hanem a különböző hosszúságú fahordós érlelés hatását vizsgáltuk meg néhány ultralimitált, minipincék által jegyzett kivételes boron.