Zömében Cabernet franc, mellette Cabernet sauvignon és egy kicsi Merlot. Illatban már a 7-essel se nagyon tudtam kibékülni: elég vegetális, kicsi paprika és zord, sötét kontúrok, főként mákkal. Szellőzve a pincére jellemzőbb édesebb hordófűszeresség bújik elő. Az íz meglepetést hoz: vaskos és telt korty, kis keserű csokoládé, a hordó háttérből asszisztál az érett gyümölcsök játékának. Kicsit szemcsés tannin, de finom. Meggyőző ez a közepesnél nagyobb test, magabiztos, erőteljes bor, mely már majdnem a klasszis 6-os előd nagyságát kezdi újraidézni. Utóíze mintha egy kis ásványosságot mutatna, egészen sós árnyalatokat érezni.

Hasonlít elődjére. Csupa hordóvanília, édeskés hordófűszer, ami egyelőre kissé fedi, bevonja a felszín alatt túlcsorduló érett és lédús gyümölcsöket: eper, főtt, sötét húsú csonthéjasok. Ízben kerekség jellemző, kicsit hevíti az alkohol, de nem vészesen, az édeskés elemekből itt is több van, mint az üdítő savból, de finom, zamatos, gazdagon gyümölcsös bor, mely még az út elejénél jár.

Első szippantásra jönnek a gyümölcsök: rumos szilva, szilvalekvár, kompót, szamócadzsem árad a borból. Később Ferenczi borokra jellemző érleltségi bélyegek jönnek elő: hordó vaníliája, fűszerek, fekete bors. Színe közepesen mély rubint. Szájban gömbölyded, nem túlsúlyos, kis alkoholédességgel (14,5 v/v %), illetve ismét hordós kávéval és édes paprikával a lecsengésben. Könnyed, jó ivású vörös, akár kerti sütögetéshez (pl. bárányhoz, sertéshez) is fogyasztható...

Itt volt a nagyszerű lehetőség, hogy kicsit behozzam a lemaradásom vörösborok terén. Tavasszal mindig elfehéredik az oldal, amin igyekszem alakítani, hisz tapasztalatom szerint a komoly vörösborok hazánk fiait sok esetben jobban érdeklik, mint a kecses fehérek. 

Elődjéért rajongtam, és sajnos már pár hónappal ezelőtt sem győzött meg egészen a 7-es verzió. A 2007-es borok közül a szolidabb, gyümölcsösebb Pinot-t sokkal jobban szerettem.
Illatban elég közvetlen: eleinte Cabernet-s fűszerek (bors, paprika), később vidám gyümölcsök egész hada (eleinte vadszeder, aztán sok lédús, piros bogyós: ribizli, meggy, fülledt rumosszilva stb). Zamatos, édeskés korty, rengeteg szilvás gyümölcsösséggel megint, ám a 2006-osénál jóval kevesebb letisztult struktúrával és izgalommal, záróhangban feketecsokival és kis kávéssággal...ami azért izgalmasan hangzik, de pont az hiányzik ebből a borból, amit a szavak nem tudnak átadni. Valahogy nem érzem egy teljes, kerek egésznek ezt a bort. Lehet, hogy a házasítási arányok nem találták el az ízlésemet, nem tudom. Közepes test, rövidebb íz...s ha a (két csillagos magaslatokig jutó) 2006-ost fehér asztalhoz ajánlottam, akkor ezt inkább a hétköznapok könnyed italának mondanám.

Az augusztus (még a fizuosztás előtt) is megfizethető és finom borokkal indul. Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Lássuk, mit tud a Pinot löszön, egy igen extrém, forró évjáratban!
Az illat nem lesből, hanem messziről támad, szinte kicsap a pohárból már fél méterről is, ahogy egy jó Pinot-hoz illik. Nem annyira fajtajelleges, vaníliás, rumos szilvás, meggyes kompótos aromák, tehát rengeteg csonthéjassal és némi hecsedlivel. Áttetsző, barnás-bordó szín, újabb pipa a Pinot fajtajegyei mellett. Ízben is egészen remek. Meglepően helyén van. Ismét sok gyümölcs, egzotikus hordófűszerekkel (vanilia), gazdag, csokoládés kesernyével, füstölt sonkás, diszkréten hordós (kissé gumis) lecsengéssel. Nem túl testes, de tartalmas és elegáns is, ugyanakkor az ízmaradék talán lehetne leheletnyit hosszabb, kicsivel több gyümölccsel. Három nap pihenő után is tartja magát szépen. Hazai Pinot fronton nem rossz vétel.

Egy újabb megbízható, kiegyensúlyozott szekszárdi. Merlot, Cabernet Franc és Zweigelt az összetétel. Megnyerő illatában sok melegség: rumos vagy inkább konyakos meggy, amit először fölidéz az emberben. A diszkrét íz kimondottan jó egyensúlyú (Merlot hangsúlyosan étcsokoládés, mellette Cabernet franc-osan édes-fűszeres), nem túloznak a savak, nem őrjöngenek a szájban a tanninok, kellemesen gyöngéd, selymes textúrájú vörösbor, mely talán épp egy tartalmas vacsora mellett arathatja a legnagyobb sikert, fehér asztal mellett.

Úgy indultam el a Borjour-ra, hogy főként fehéreket fogok kóstolni, pillanatnyi érdeklődésemet és ízlésemet kielégítve. Aztán egyszer csak megkívántam egy vöröset, majd a másikat és még vagy harmincat…mégis a fehérek nyertek. Viszonylag keveset járok ehhez hasonló kóstolókra, borfesztiválokra. Egyrészt szeretek a borral kettesben maradni (vagy hármasban, négyesben), mert így ismerem meg igazán és nem csak egy futó találkozás, ami akárcsak az embereknél, itt is mindkét fél erényeit és hibáit eltakarva a feledés homályába vész.