Kató Andrást legtöbben talán még a Terroir Clubos időkből ismerhetjük. Időközben a képlet sokat változott, emlékszünk még a Terra Hungarica-ra, aztán később lett Mitiszol? - eseménysorozat, s immár a Chefmarketen belül zajlik a természethű borok képviselete, többek közt Juhász Panka szaktudásával megtámogatva a csapatot. A Haris Parkban tartottak tavaszi kóstolót, és mivel egyébként is régen kóstoltam az András által képviselt pincék boraiból, az időpont is megfelelt, így alig vártam, hogy megszondázzam az izgalmas választékot. Lássuk!

Nagyon kedvelem a biodinamikus pfalzi pince mindenkori alap rieslingjeit is! Átlagnál direktebb, erőteljesebb, kifejezettebb illat. Sok virág, palackbukés barack. A kortyban rengeteg rieslinges élénkség és sav fedezhető fel. Kellemes cseresség mutatkozik a bor felszínén, az íz zárásában finom ásványokkal. Remek gasztrobor.

Régi nagy kedvencünk. Eddig minden évjáratát szerettem, örökös "német rizling jóvétel" - bajnok. Nem vagyok egy nagy rajnai fanatikus (talán még nem értem meg nagyszerűségükhöz egészen, meg nincsenek is igazán kéznél). Ha már fehérbor, akkor inkább konzekvensen a Kárpát-medencei fajtákból igyekszem szélesíteni a látóköröm, de nyári napokon kimondottan rászomjazom néha egy-egy virgonc savú rizlingre. Fiatalos, zöldes citromszíne mellet illatban és ízben is a zöld gyümölcsök uralják a bort. Eleinte fajtajelleges petrol, olajos magvak, (határozottan furmintos) ásványok zenebonája, érett sajt (!) és végül lime, citromhéj, rengeteg fanyarkás citrusos jegy. Ízében kicsit visszafogottabb. Savai most nem tolonganak annyira, mint legutóbb, de így is frissek, élénkek, jólesőek. Zöld alma és ásványok tobzódnak megint kellően markáns, összetett és közepesen hosszú ízében. Hamisítatlan, kristálytiszta szerkezetű alap rajnai. Iskolapélda megint. Ementáli típusú sajtokkal kísérve tökéletes!

Kicsit hamar elszaladt ez a hónap. Annyi volt az írnivaló (Tokaj tehet róla), hogy  a hóelejéről kicsit lecsúsztunk a Jóvétel sorozattal. De az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy így a 12. részre (egy év után) már sajnos nagyon rohamosan fogynak az eddig el nem sütött tételek. Próbálok a lehető legnagyobb gonddal figyelni, hogy mi az ami eddig még nem volt, de szót és helyet érdemel ebben a kényes borkategóriában. Sok bor került már be újabb évjáratokkal is, illetve vannak borászatok, melyek állandó résztvevői lettek a sorozatnak (a teljesség igénye nélkül: Royal Tokaji, Heimann Zoltán, Bussay László, nagyon dicséretes módon teszik ezt, hisz nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos a jó, 2000 körüli borok mezőnyét erősíteni idehaza).

Nyakunkon a november, közelít a téli időjárás is, de azért néha meglep minket egy kis jóidő. Sillerek, nehezebb fehérborok és persze vörösek esnek jól, egy jól fűtött szobában kortyolgatva, meghitten kettesben, vagy a kedvenc zenénkkel.
Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Évek óta a hazánkban elérhető Rajnaik mintadarabja, és nekünk is nagy kedvencünk (egy hazai vak rizlingsorban kakukktojásként sokaknál rendre utasította a mezőnyt...nálam mondjuk nem, de számomra is nagy favorit). Pfalzi terroirhű bor. Intenzív illat, ásványokkal, citrusokkal, zöldalmával, kevés virágossággal, rejtőzködő petrollal. Szép citrusos, lime-os savak, üdeség és jó ihatóság. A tiszta, friss és üde rizlingíz mellett azonban érezhető egy ásványos, tésztás, kenyérízű karakter, ami ennek a bornak a sajátja. Nem utolsó sorban pedig igazán jóvétel.