X

ESKÜVÉ

Ripka Gergely

Bussay László/2011 - gyorsszemle

újdonságok csörnyeföldről

Bussay László régi favoritunk. Olyannyira, hogy konkrétan blogunk elindulásában több korábbi borának is szerepe volt. A 2007-es és 2008-as borok közt volt pár klasszis, melyeknek anno a borblogok köreiben is komoly visszhangja volt. Azóta mintha kicsit alábbhagytak volna ezek a visszhangok. Kár. Persze nem tagadom: én is sokat változhattam azóta. Emlékszem, 2009-ből a rajnai, még inkább a tramini volt az, ami Zalából talán utoljára tetszett. A 2010-esek sokkal gyorsabban értek a korábbi évek borainál, különösen a Tramini (talán a rajnairól őrzök szebb emlékeket). Most adott egy újabb ígéretesre sikerült évjárat. Lássuk, hogy formálódnak a 2011-es palackos tételek Csörnyeföldről:

Tovább

Ripka Gergely

Magyar borok színe-java/ Vol. #3

olvasnivaló egy hosszú hétvégére

A napokban idén is megrendezésre került a Kőérberki úti főhadiszálláson a Bortársaság Bortavasz nevű partnertalálkozója, ahova egyébként borszakírók is meghívást szoktak kapni. Tavaly is zsúfolt és szerintem elég nagy sikerű volt a rendezvény. Idén is nagyjából 50 hazai borász, közel 150 bora közül lehetett csemegézni, méghozzá egy elég komoly merítésből (+külföld és a pálinkák, de azokra sajnos már nem maradt energiám). Olyan mint egy szakmai borfesztivál (Gianniék mérték mellé az etyeki szalonnát és sonkát). Ezeken a rendezvényeken mindig jó az esély ígéretes hazai gyöngyszemek kifigyelésére, de még nagyobb öröm, hogy olyan borászorgánumokkal lehet személyesen szót váltani, mint Bussay László, Németh Attila Gábor vagy ifj. Franz Weninger. Fehér kör, vörös kör, édes kör (beépítve a fehérek közé). Jó hír azoknak, akik az én terjengős bevezető okfejtéseim helyett szívesebben olvasnak a 4 napos hétvégén száraz borleírásokat (pár édessel) - íme a maratoni sor:

Tovább

Ripka Gergely

Jóvétel - Top 12/#2

Egy újabb karton bor, mely megéri az árát

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Tovább

Ripka Gergely

Bussay Esküvé 2008.*

Rizlingeket kedvelőknek ismét igazi csemege az új Esküvé!! Olaszrizling+Rajnai és ezúttal egy pár csepp Tramini és Sárga muskotály, melyek ugyan alapvetően szerepet nem kapnak, de jó látni, hogy a doki néha visz egy kis vérfrissítést a borokba a jól kitaposott Esküvé ösvényén is. Sokadik évjárat, és sokadszorra tud kellően nagy lenni e bor.
Szép, összetett illat, benne eleinte a legszebb rajnais petrolosság, később az olaszrizlinges magok (mandula és marcipán), de melettük az ásványok elemi ereje is tíz körömmel kapaszkodik az orrunkba, némi kis fehér virágos bájjal. Íze intenzív ásványokat mutat ismét. Zamatkavalkád. Maradt benne most némi minimális cukor is, így az előző évek szikárabb savszerkezetéhez képest jóval összetettebb, komolyabb, mégis kedvesebb bort kapunk (bár ez kicsit a 6-os után a szintén kiváló 7-esben is így alakult már). A fejlődés tehát szépen tettenérhető. Érintésnyi fa kesernyéje, és a savak játéka adja a szép, hosszas lecsengést. Ne hagyjuk ki az élményt...!

Tovább

Ripka Gergely

Bussay Esküvé/2007.*

Igazolta az idő ezt a frigyre lépést. A 7-es esküvé nálam túlszárnyalta magát legalább egy ponttal. A savak kicsit tompultak (száraz, forró év), ami előnyére vált a bornak, sokkal kellemesebb, kivehetőbb lett a zamat, sokkal letisztultabb hatást kelt így a bor, mint az előző évjáratban. Volt aki nem értett egyet velem, de engem ez az évjarat sokkal inkább meggyőzött, és az ára pedig önmagáért beszél.
1 évvel később, a bolt utolsó 7-es esküvéje, egy meghitt nyári estén még mindig gyönyörű. Nem hittem volna, hogy így lesz, de egyértelműen a rajnai kerekedett felül, mind a petrolos-, zöld almahéjas bukéban, mind pedig a kissé alkoholos, ugyanakkor ásványos, és egész egyszerűen minden ízében "rajnais"-savvilágú fajtajegyekben egyértelmű az utalás a világfajtára. Szikárabb, szálkásabb lett idővel, mégis majdnem annyira zamatos bor maradt, olyan komoly, krémes utóízzel, mely sokkal drágább száraz fehérborainkban jellemzőbb. Nem mondom, hogy jelen állapotban a friss, 8-as esküvé nem tetszik jobban, de a 7-es is majdnem annyira kedves Esküvé számomra.

Tovább

Ripka Gergely

Bussay Esküvé/2006

Egy igazán szép mennyegző. Lassan klasszikussá váló "medvetánc kísérő" számunkra. Rajnai és Olaszrizling házassága. Mindenhez passzoló borocska, jó kis határozott savakkal, semmi túlzás, semmi extra, hozza a formáját, ezt a bort csak inni kell, nem magyarázni.

Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább