X

ESKÜVÉ

Ripka Gergely

Bussay László/2011 - gyorsszemle

újdonságok csörnyeföldről

Bussay László régi favoritunk. Olyannyira, hogy konkrétan blogunk elindulásában több korábbi borának is szerepe volt. A 2007-es és 2008-as borok közt volt pár klasszis, melyeknek anno a borblogok köreiben is komoly visszhangja volt. Azóta mintha kicsit alábbhagytak volna ezek a visszhangok. Kár. Persze nem tagadom: én is sokat változhattam azóta. Emlékszem, 2009-ből a rajnai, még inkább a tramini volt az, ami Zalából talán utoljára tetszett. A 2010-esek sokkal gyorsabban értek a korábbi évek borainál, különösen a Tramini (talán a rajnairól őrzök szebb emlékeket). Most adott egy újabb ígéretesre sikerült évjárat. Lássuk, hogy formálódnak a 2011-es palackos tételek Csörnyeföldről:

Tovább

Ripka Gergely

Magyar borok színe-java/ Vol. #3

olvasnivaló egy hosszú hétvégére

A napokban idén is megrendezésre került a Kőérberki úti főhadiszálláson a Bortársaság Bortavasz nevű partnertalálkozója, ahova egyébként borszakírók is meghívást szoktak kapni. Tavaly is zsúfolt és szerintem elég nagy sikerű volt a rendezvény. Idén is nagyjából 50 hazai borász, közel 150 bora közül lehetett csemegézni, méghozzá egy elég komoly merítésből (+külföld és a pálinkák, de azokra sajnos már nem maradt energiám). Olyan mint egy szakmai borfesztivál (Gianniék mérték mellé az etyeki szalonnát és sonkát). Ezeken a rendezvényeken mindig jó az esély ígéretes hazai gyöngyszemek kifigyelésére, de még nagyobb öröm, hogy olyan borászorgánumokkal lehet személyesen szót váltani, mint Bussay László, Németh Attila Gábor vagy ifj. Franz Weninger. Fehér kör, vörös kör, édes kör (beépítve a fehérek közé). Jó hír azoknak, akik az én terjengős bevezető okfejtéseim helyett szívesebben olvasnak a 4 napos hétvégén száraz borleírásokat (pár édessel) - íme a maratoni sor:

Tovább

Ripka Gergely

Jóvétel - Top 12/#2

Egy újabb karton bor, mely megéri az árát

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Tovább

Ripka Gergely

Bussay Esküvé 2008.*

Rizlingeket kedvelőknek ismét igazi csemege az új Esküvé!! Olaszrizling+Rajnai és ezúttal egy pár csepp Tramini és Sárga muskotály, melyek ugyan alapvetően szerepet nem kapnak, de jó látni, hogy a doki néha visz egy kis vérfrissítést a borokba a jól kitaposott Esküvé ösvényén is. Sokadik évjárat, és sokadszorra tud kellően nagy lenni e bor.
Szép, összetett illat, benne eleinte a legszebb rajnais petrolosság, később az olaszrizlinges magok (mandula és marcipán), de melettük az ásványok elemi ereje is tíz körömmel kapaszkodik az orrunkba, némi kis fehér virágos bájjal. Íze intenzív ásványokat mutat ismét. Zamatkavalkád. Maradt benne most némi minimális cukor is, így az előző évek szikárabb savszerkezetéhez képest jóval összetettebb, komolyabb, mégis kedvesebb bort kapunk (bár ez kicsit a 6-os után a szintén kiváló 7-esben is így alakult már). A fejlődés tehát szépen tettenérhető. Érintésnyi fa kesernyéje, és a savak játéka adja a szép, hosszas lecsengést. Ne hagyjuk ki az élményt...!

Tovább

Ripka Gergely

Bussay Esküvé/2007.*

Igazolta az idő ezt a frigyre lépést. A 7-es esküvé nálam túlszárnyalta magát legalább egy ponttal. A savak kicsit tompultak (száraz, forró év), ami előnyére vált a bornak, sokkal kellemesebb, kivehetőbb lett a zamat, sokkal letisztultabb hatást kelt így a bor, mint az előző évjáratban. Volt aki nem értett egyet velem, de engem ez az évjarat sokkal inkább meggyőzött, és az ára pedig önmagáért beszél.
1 évvel később, a bolt utolsó 7-es esküvéje, egy meghitt nyári estén még mindig gyönyörű. Nem hittem volna, hogy így lesz, de egyértelműen a rajnai kerekedett felül, mind a petrolos-, zöld almahéjas bukéban, mind pedig a kissé alkoholos, ugyanakkor ásványos, és egész egyszerűen minden ízében "rajnais"-savvilágú fajtajegyekben egyértelmű az utalás a világfajtára. Szikárabb, szálkásabb lett idővel, mégis majdnem annyira zamatos bor maradt, olyan komoly, krémes utóízzel, mely sokkal drágább száraz fehérborainkban jellemzőbb. Nem mondom, hogy jelen állapotban a friss, 8-as esküvé nem tetszik jobban, de a 7-es is majdnem annyira kedves Esküvé számomra.

Tovább

Ripka Gergely

Bussay Esküvé/2006

Egy igazán szép mennyegző. Lassan klasszikussá váló "medvetánc kísérő" számunkra. Rajnai és Olaszrizling házassága. Mindenhez passzoló borocska, jó kis határozott savakkal, semmi túlzás, semmi extra, hozza a formáját, ezt a bort csak inni kell, nem magyarázni.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább