viszonyítási pontok #5
Itt volt a nagyszerű lehetőség, hogy kicsit behozzam a lemaradásom vörösborok terén. Tavasszal mindig elfehéredik az oldal, amin igyekszem alakítani, hisz tapasztalatom szerint a komoly vörösborok hazánk fiait sok esetben jobban érdeklik, mint a kecses fehérek.
Kitöltéskor intenzív buborékok lepik el a bort, gyakorlatilag (szinte valószerűtlen módon) pezseg. Klasszikus rosé árnyalatok: világos hagymahéj szín. Illatban diszkrét gyümölcsök, főleg erdei szamóca, málnás cukorka és a többiek (meglepetések nélkül). Kóstolva vibráló savak, a cukorkás vonal szájban is erősen megjelenik, lecsengése finoman fanyar. Nem kell tőle hihetetlen élményözönt vagy gazdagságot várni, egyszerű, jól iható rosébor, sőt érzetre szinte nem is bor, már-már üdítő.
Karácsonyi különkiadás az ünnepi menühöz
Közelegnek a meghitt ünnepek. Erre az alkalomra még az is hajlamos komoly bort bontani, aki év közben inkább csak fröccsözget. Szenteste mi magyarok általában halat eszünk, sokszor halászlé vagy rántott formában. Egyesek töltött káposztát készítenek, míg másutt kacsa vagy pulyka a hagyományos családi étel. Az édesszájúaknak igazi nirvánát tud jelenteni a heteken át tartó süteményözön, bejglivel az élen. Úgy gondolom, hogy a fent felsorolt ételek mindegyikéhez remek borok társíthatók (rossz szokásom szerint amúgy is régen írtam bor-étel párosításokról, mely 2011-ben ígérem, változni fog...erről később). Hogy azonban mégse szálljunk el a csillagos égig az árakkal, íme egy kisebb összeállítás, melyet a hónunk alá csapva egy hatos pakkban, biztosan segítenek majd megélni az ünnep ízeit.
Kedvcsinálók
Az idők folyamán hivatásommá vált ’borkedvelés’ szép lassan többfajta értelmet is nyert számomra. Egyrészt a kereskedelem révén a borkedvelés szép lassan átment borkedveltetésbe. Eleinte tehát a saját ízlésem feltérképezését követően olyan bort/borokat kezdtem el keresni, mely lenyűgözi a.) az önjelölt borértőt (egy borboltos számára kezdetben a pénzes szakbarbárok lenyűgözése tűnik a nagy kihívásnak); b.) egy átlagos, mondjuk úgy alkalom szülte borfogyasztót (a maga nemében számomra ez is szép kihívásokat tartogat: „paprikáskrumplihoz kéne valami finom bor estére...” vagy „kóstoltam tavaly a borfesztiválon egy bort, a haver standjánál, azt hiszem kékfrankos is volt benne, ilyen sárgás címkéje volt, de másra nem emlékszem, nagyon jó volt...volna önöknél ilyesmi??”) és végül c.) a borok iránt nem/alig fogékony, mondjuk úgy lelkes kezdőt („ajándékba vennék egy bort a páromnak, aki nem boros, DE próbálom vele megszerettetni”).Kérdéseikre, bennem is fölmerült a nagy kérdés: Hogy lehet őket megfogni EGYETLEN egy borral?!
Egy karton bor, mely megéri az árát
Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).
Egy igazi, hamisítatlan szekszárdi kadarka. A szőlő a Remete-dülőben termett, bakművelésű öreg tőkéken. Hagyományos módon fakádban történt az erjesztés, majd 10 hl hordóban hosszan érlelték. Sok magyaráznivaló nincs rajta: rendkívül fűszeres, tárkonyos-kapros illattal nyit, majd ízben is folytatódik a hasonlóan vég nélküli vegetális zamatkavalkád. Egy nehezen kezelhető fajta évről évre megbízható képviselője, melyhez bátran nyúlhatunk, ha igazán fajtajelleges kadarkára van szükség.
Dúzsiék csúcsbora igazi szélsőség a nagy borok közt. Egy nehéz évjárat, nehezen érthető bora, mely sokak számára kihívást jelenthet. Két Cabernet házassága, melyben a Sauvignon fűszeressége, zöldpaprikás illata és ízjegyei határozzák meg az alapirányt. Akik kedvelik az igazán kemény, nehéz bordói borokat, azoknak feltétlenül ajánlható.
Egy korrekt rosé, amiben most már évek óta nem lehet csalódni. Parfümös, de nagyon diszkrét, szinte alig elkapható illat. Zamataiban is hasonlóan visszafogott, nem túl intenzív, melynek íze is most, még frissen igazán ropogós és kellemesen (szén)savas, kellemesen rozés.
Összegyűlt néhány szekszárdi kékfrankos a pincében és úgy döntöttünk tartunk egy vaktesztet. Volt közöttük néhány, amiket nagyra tartok, és pár, amikre igazán kíváncsiak voltunk, és még egy kakukktojás villányi is. A kóstolás elég dinamikusan zajlott, ezért csak tőszavakban jegyzeteltem. Egy-másfél órás szellőzés után, pontszám szerint sorba rakva visszakóstoltuk a résztvevőket.
Az üveghegyen is túl
Bükkszentkereszti házunk terasza keletre néz. Egy hosszú hegyvonulat húzódik pont szembe a látóhatár végén… mögötte nem látni semmit… azt szoktuk mondani, hogy ez a hegyvonulat a világ vége. Egyszer persze kísértésbe estünk és elhatároztunk, hogy elmegyünk a világ végére… egy miskolctapolcai kőbánya az utunkat állta, de annyit láthattunk, hogy van világ a világ végén túl is…
Egy viszontagságos évjárat egy évtized után
Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:
Érlelt löszborok tanulságai Tokajból
Idei első klubkóstolónkon a Furmint Február jegyében ismét az érlelhető TokajDry borok állócsillaga, a **Bott Pince került fókuszba. Volt már szuper Csontos, volt kiváló Exczelencziás, tavaly pedig csodás Határi vertikálisunk; idén 19-re lapot húzva bevállaltam, hogy folytassuk egy löszös dűlővel és pörgessük vissza az idő kerekét egészen a száraz tokajiak hőskoráig! Szokás bekiabálni (a partvonalról), hogy a löszről készülő borok sokkal kevésbé állják a sarat, mint a vulkanikus termőhelyről származó borok, melyet tudjuk, hogy több ízben is cáfoltak már *Kikelet borok. De az igazat megvallva a negatív oldalon is tudnék sajnos példákat mondani, akár csak a saját kóstolóimról, ahol bizony volt részünk nem egy kellemetlen meglepetésekben is sajnos a Tokaji-hegyről. De úgy voltam vele, hogy ha Bott, akkor érdemes újra esélyt adni a lösznek, hátha okosabbak löszünk. 70-80 éves gyalogtőkék, történemi első osztályú terület, magasan a Tokaji-hegy oldalában, minden évben 1000 palack alatt. Mi kell még? - Nagyon kíváncsi voltam, mit mutatnak az érett palackok. Íme:
Eszterbauer vs. Sebestyén
Sok évvel ezelőtt egy egri borásszal beszélgettünk az egri éjszakában egy már nem létező borbár teraszán Gárdonyi Géza egykori háza mellett. Sommásan annyit mondott bikavér témában, hogy míg Szekszárdnak a bikavér játék, addig Egerben nem az/élet-halál kérdése. Az Eger-Szekszárd Bikavér Párbaj kapcsán beszélgettünk, és egyetértettem vele, noha rendre mégis Szekszárd jött ki nekem meggyőzőbbnek, tisztábbnak az összekóstolások alkalmával. A kékfrankos alap mellett tudjuk, hogy Szekszárdon (egerrel ellentétben) a kadarka is fontos szerepet kap a bikákban, ami szerintem érthető, ha már a Kárpát-medencében vagyunk. Két általam kedvelt szekszárdi termelő borát kóstoltam most össze a nappaliban komparatív módon, hogy kicsit frissítsem a (szám ízét és a) tapasztalataimat a témában.
Robotok a szőlőben, mesterséges intelligencia a bormarketingben és 21. századi borélmény
Robotika és mesterséges intelligencia, alkoholmentesített és csökkentett alkoholtartalmú borok, 21. századi borélményközpont, kóstolós masterclassok, interaktív viták; a március 1-re szervezett Borkonferencia igazi hazai és nemzetközi nagyágyúkkal készül a több eseményre is elegendő témákhoz!
I/IV. klubest (2024) részletei
I/IV: Már itt bujkál a kertek alatt február hava. Ami azt jelenti, hogy egyszerűen nem lehet más a témánk, mint Tokaj száraz oldala. Azon belül is a Tokaji-hegy száraz oldalával fogjuk megnyitni az idei TokajMagic eseménysorozatot. A löszös termőhely, az évjáratok és a furmint potenciáljáról a **Bott Pince Teleki-dűlős borsora fog mesélni majd nekünk, de ahogy mindig, most is csatlakozik hozzánk személyesen Bodó Judit, aki még nagyobb mesélő, és aki rengeteget segített ennek a különleges száraz borsornak az összeállításában is. Volt már korábban több dűlős összeállítás is tőlük, de a Telekit ilyen mélységig még soha nem jártam be én sem (alighanem a borok készítői sem):