dűlőről-dűlőre #2
Eger emblematikus, sokszor komolyan, kevésbé komolyan grand cru-nek is becézett, igen nagy reményű termőhelye kétségtelenül izgalmas területe hazánknak. Több komoly borász lát a Nagy-Egedben kiugrási lehetőséget, sokan próbálnak egybefüggő területet szerezni vagy épp „csinálni” maguknak. Fekvése, talajösszetétele, klímája alapján biztos, hogy nagy jövő előtt áll „Eger Kopárja”.
dűlőről-dűlőre #1 - (Szepsy istván levelével)
ÚJ ROVAT INDUL A TÁNCOLÓ MEDVÉN!! Sokat beszélünk, írunk a terroirról, a mikrotermőhelyek, a dűlők kiemelt fontosságáról (nem csak Tokaj kapcsán). Az évjárattal, a fajtával, a technológiával szemben egy olyan állandó tényező, melyet, ha a borász hagy érvényesülni, akkor az ásványok, a talaj mélyebb rétegeinek üzenetét nyerhetjük el a bor révén. Nem véletlen, hogy Franciaországban, főleg Burgundiában, ma már egyértelműen a termőhely szerepel a címkén legnagyobb betűkkel: Montmains, St. Emillon, Charmes-Chambertin stb. Szerencsére hazánkban is egyre nagyobb teret adnak már a komolyabb borászok a termőhely kiteljesedésének: Úrágya, Lapis, Kopár, Paptag stb...ezen dűlős borokkal már több évjárat óta nyílik alkalmunk ismerkedni (egyelőre csak pár borászatnak köszönhetően). Megpróbáljuk ezen a rovaton belül összeszedni egy adott dűlőről a neten föllelhető anyagokat, illetve próbálunk borászokkal is kapcsolatba lépni, hátha tudnak segíteni a gyűjtőmunkában. Lesz mit összegereblyézni ebbe a kis dűlő-adatbankba, mely reméljük, sokak számára nyújt majd tájékozódási lehetőséget, és egyre többen figyelnek majd föl (a sokszor valóban nem olcsó) dűlős borokban a termőhelyek nagyszerű egyediségre, sokszínűségére.
Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt
Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!
Keserédes, felemás élmények
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával
Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….
Egy viszontagságos év édesei 10 év után
A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:
Egy viszontagságos évjárat egy évtized után
Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon: