X

DESSZERTBOR

Ripka Gergely

Pálffy köveskáli Furmint Szűz 2009 (édes)

Tükrösen csillog, aranyló villanásokkal. Illatban kifejezetten sajátos bor (nem kezdő pálya, ezt előre bocsátom...) eleinte puskapor, nap égette kövek, száraz kenyérmorzsa és széna. Szinte nem is édes bort sejtet ez a sokszínű buké (semmi töppedtség eleinte). A felszín alatt barack játszik még az illúziókkal. Ízben vastag, olajos, elég cukorhangsúlyos bor. Savakban nem bővelkedik, amitől erősen mézes, markáns ízzel tölti be a száj szegleteit. Íze nem túl hosszú, de szép szövetű, s egy szűz termés bora nem is szokott percekig kitartani. Soha nem mondanám meg, hogy Furmintból készült ez a bor. - Nem könnyű belőle meginni 1-2 pohárkánál többet sem, de ha ez a szűz ültetvény idősebb, érettebb és bölcsebb lesz egyszer, akkor a fenti paraméterek sokat változhatnak, a bora is okosodik majd. Aki a nem szokványos dolgok szerelmese, annak (is) érdemes elmerülni benne. Egy szűztermés borának későbbi pályájáról nehéz bármit mondani, de talán fiatalon a szebb (?). Erős édessége miatt én inkább gyümölcsös desszertek mellé innám, esetleg távol-keleti ételekhez lehet megpróbálni, illetve magában.

Tovább

Ripka Gergely

Demeter Zoltán Birtokbor [édes] 2008.*

Ismét egy Demeter Zoltán bor, amiből az utolsó darabot nem bírtam nem félretenni magamnak.... Pláne azok után, hogy 9-es utódja még nem parallel kóstolva is jóval haloványabban tündökölt (bár azért tündökölt, ezt illik hozzá tenni). Színben élénk citrom, aranyló villanások, ahogy az egy finom tokajitól elvárható. Illatban sokkal komolyabb lett, mióta legutóbb találkoztunk. A barackdzsem háttérbe szorult, de a "demeterzoltános", krémes elegancia, a kövérszőlő semlegessége remekül mutatnak együtt. A Kövérszőlő lenne ugyanis a főszereplő (Szerelmi-dűlő, ha minden igaz), sok egyéb régi és aktuális fajtával (ld. korábban). Némi kukorica (talán a kor jeleként), fehér gyümölcsök finom ornamentikája: körte, alma, birs, és némi sárgadinnye, végül kandírozott gyümölcsök jelentkeznek még orrban. A tokajiakat nagy általánosságban jellemző barackosság, virágporosság a háttérből asszisztál.
Ízben szofisztikált és hiperelegáns. Meglepően gazdag édesség (kb. 110 g/l-nyi), de közben krémes, vastag, harapható, az ízmaradék is elég kitartó, kevéske alkoholos glicerinességgel, melegséggel zárva. Némi plusz sav jótékony hatású lenne az összképre, de így is igazi csemege, s öregnek ugyancsak abszolút nem mondható (bár forgalomban már csak a fiatalabb változata érhető el). 0,75 L-es kiszerelése miatt nagyobb társaságban még mindig verhetetlenül jó édes választás...de így sem tart sokáig egy palack. Jolly Joker. Zseniális 7

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább