X

DÉL AFRIKA

Ripka Gergely

Beszippantani a borkultúrát Londonban/#2.

Külföldi vörösek vegyesen

Bőven van mit bepótolnom nemzetközi kitekintés terén. De talán nem vagyok ezzel egyedül. Bizony nagyon fontos, hogy magunkra szedjünk boros kalandozásaink során elegendő külföldi tapasztalatot is, hisz ez által nyerhet valós értelmet a magyar borok kontextusba-helyezése is. Pár nappal ezelőtt a londoni Mark Savage szortimentjéből megismert fehérborokról értekeztem. A sor nagyon kiegyensúlyozott volt (hat pont alá nem sokszor mentünk). Lássuk, mi a helyzet a vörösek terén!

Tovább

Balla Márton

A Pinotage

dél-afrika csillaga

A pinotage az egyetlen dél-afrikai nemesítésű, nemzetközi karriert befutott borszőlő fajta. 1925-ben a stellenbosch-i egyetem Welgevallen nevű kísérleti farmján a pinot noir és a cinsault keresztezésével állította elő az ismert szőlész Abraham Izak Perold professzor. Perold volt a stellenbosch-i egyetem első szőlész-professzora.

Tovább

Balla Márton

Seidelberg Shiraz, 2006

A Stellenbosch-tól északra elterülő kevésbé ismert dél-afrikai Paarl vidékéről származik. Sokan nem szeretik ezt a stílust, és már-már szitokszóként használják az 'újvilági' kifejezést. Pedig észre kellene már venni hogy ez nem rosszabb csak más...új...(igaz a karcsú vanilia-szörp készítmények rátettek erre az előítéletre egy-két lapáttal...)
Közepesen mély (értsd dél-afrikai vonalon) szín fekete árnyalatokkal. Illata meleg, egyszerre gyümölcsös, borsos és vaniliás. Íze nagyon mély, a korty rendkívül tartalmas és hosszú. Ittam már komolyabb shirazt innen, de ez is lehengerelt. Minden kortyból árad a forróság. Nagyon itatja magát a 14,5-es szesz ellenére, ami csöppet sem lóg ki. Mint egy torta, amiből nem elég egy-két szelet...miért lenne ez baj? Az óvilági középkategória legfőbb hibája sokszor, hogy nincs elég tartalom a jó ihatóság mellé...
És fontos hogy ez Paarl és nem a Rhone-völgy...ez shiraz és nem syrah...és miért is kellene, hogy másként legyen?
Tovább

Balla Márton

Simonsig fehérek

Ritkán szoktam szervezett borkóstolókról írni, mert minden legenda ellenére ez nem kis munka. Egyrészt soha nem lehet olyan társaságot összegyűjteni, aki 5-6-7 bor kóstolása után is hajlandó lenne jegyzetelni, másrészt őszintén szólva nekem is nehezemre esik a sokadik tétel után, egyáltalán beszélni a kóstolt borokról, nemhogy még írni is róluk. Mindenesetre most erőt vettem magamon és végigjegyzeteltem, a többiek pedig ez alatt, hol várakoztak, hol jókat beszélgettek…ennek is megvan a maga varázsa.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább