X

CHATEAU CLOCHE

Ripka Gergely

Chateau Cloche 6 puttonyos tokaji aszú 2013.•

Kristálytiszta, borostyánba hajló szín. Illatában botritisz, de még inkább méz, kandírozott narancshéj, propolisz, virágpor, barnuló őszi gyümölcsök az asztalon felejtve. Ízre nagyon édes. Hosszú, kissé cukortúlsúlyos, de ez inkább naggyá teszi, mint ragacsossá. Sav inkább csak a korty végén érződik. Textúrája nem krémes, inkább lédús, nektáros, mégis nagyon mézes. Elbírna kétségtelenül több savat, de így remekül kortyolható például mézeskalácshoz is.

Tovább

Ripka Gergely

BEMUTATKOZIK: Chateau Cloche

Erősödő harangszó Szerencsen

Igaz, a Domaine Gróf Zichy vagy a Chateau Doktor Kovács Grand Cru arcpirító névválasztásokat lehetetlen überelni. De a Chateau Cloche név hát....hasonlóan nehéz ügy (akármilyen célpiacra is szánják a szerencsi bort), és valahogy így is indult az ismerkedésem a szerencsi pincével valamikor néhány éve a várban megtartott - tudjukmelyik - nagyszabású boros eseményen. Ott és akkor a borok nem győztek meg, nem tűntek tisztának és minden ízükben azt a letűnt kort idéztek bennem, melyet a mai Tokaj temetni igyekszik. A friss TokajKalauzban így hosszas lamentálás után eltekintettem tőlük. Aztán pár hónappal ezelőtt botlottam egy nem is olyan drága 2010-es aszújukba és egyáltalán nem bántam meg, hogy tettem vele egy próbát. Kellemes élményemen felbuzdúlva megkeresett a pince pesti kereskedője, a pincekulcs.hu és zárt ajtók mögött megmutatták nekem a pince három újdonsült borát, mely az ő állításuk szerint minden korábbi negatív élményemet kimossa majd az emlékezetemből. Hogy valóban így történt-e...? A tovább gomb után kiderül.

Tovább

Ripka Gergely

Chateau Cloche 6 puttonyos tokaji aszú 2010

Egy borfesztiválon már szerencsét próbáltam a szerencsi pince boraival, de akkor vagy én nem voltam formában vagy a borok, de úgy is mondhatnám: vagy én voltam akkor fiatal, vagy a pince boraiban sok a régi iskola (így aztán a Tokajkalauzban is eltekintettem tőlük). Most azonban örömteli fordulat állt be. Talán nem is azért, mert ez a bor akkora dobás lenne, hanem mert megdöbbentő, hogy egy nehéz évjárat, fiatal aszúja, mekkorát tud változni egy nap alatt. - Elsőre olyan, mintha nem lenne tiszta: tormás, fanyar buké, nagyon nincs itt valami rendben (mondtam magamban, végleg lemondva a pincéről). Másnapra azonban előbújnak szépen az aszús jegyek: kajszi, birs, barack, narancshéj, déli gyümölcsök kicsit fésületlen, zabolátlan összevisszaságban, de mégis láthatóan komoly alapanyagból kiindulva. Ízben épp csak egy kicsit krémes tapintású, inkább izmos savú. Valójában nem nagyon hosszú, nem is őrületesen mély vagy rétegzett, de mindenesetre nagyon élénk, vibráló korty. - Teafű, baracklekvár, melegség érződik ízében. Még pár évet bátran pihentessük.  Kéksajttal is remek. Soha nem szabad egyetlen pincét sem leírni! A 2010-es évnek hála, a következő kiadványban biztos jut valahol hely a Cloche-nak.

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább