X

BUDAHÁZY

Ripka Gergely

Édes Szamorodnik Mádi Körökkel!

TokajSweet stílusgyakorlat

Újabb mádi köröket tettünk múlt héten. Az eredetvédelmi egyesület legutóbbi ültetett szeánszán egy igen hálás témakör, a szamorodnik vették át a porondot. Ha van olyan műfaj, amiben kiváltképp élen jár és komoly referenciákat tudhat magáénak a borvidék legnagyobb hegyközsége, akkor a szamó mindenképp az: **Szepsy István 2003-ban kezdte kiengedni a szamorodni-vitorlákat (a korábban szabadabban készített cuvée kategóriát rövidesen háttérbe is szorította). Az okok érthetők: a szamorodninak az 1700-as évekig visszanyúló hagyományai vannak, idő közben a termékleírása is ráncfelvarrásra került és nem utolsó sorban használható a tokaji fehér palack is (míg a késői szüret és cuvée esetében nem). Mondanom se kell, rövidesen elég sok mádi pince kezdett el aszúhoz hasonló színtű szamorodnikkal piacra lépni, és a mostani bemutatkozókból, de a borokból is kiderült egyértelműen, hogy a koncentráció a cél (ahogy Mádon szinten minden bortípus terén). Nézzük, melyek ragyogtak most a legszebben…!

Tovább

Ripka Gergely

MÁDI ŐSZ - a legszebb borélményekkel

A sétáló kóstoló villanásai

Bizony komoly átrendeződést hozott 2020 rendezvények terén. Miközben a TokajGuide-ban is olvasható tavaszi eseménynaptárt a járvány teljesen felborította, ősszel újabb eltolódások voltak tapasztalhatók. A Bűbájos Hétvége Tarcalon május helyett augusztusban lett megrendezve, a Tokaji Tavasz a Borlovagrenddel október 24-re Tokaji Szüretté alakul át Tállyán, s a hagyományos Mádi Furmint Ünnep helyett idén Mádi Őszt szervezett a Mádi Kör eredetvédelmi egyesület, melyet a Royal Tokaji udvarában tartottak meg a tagsággal rendelkező borászatok részvételével. Noha az esemény szeptember első hétvégéjén volt, mivel még az igazi ősz csak most köszöntött be, úgy döntöttem, leporolom a jegyzeteimet és ma teszem közzé a Mádi Őszön gyűjtött borélményeim:

Tovább

Ripka Gergely

SZENT TAMÁS-DŰLŐ: nagytotál Mádon

A Mádi Kör kóstolóján jártunk

Egyes hegyaljai termőhelyek igazi szakrális színterekké lettek az idők folyamán. A mádi Szent Tamás esetében mondjuk ehhez kellett párszáz év vaskos történelmi előzmény. Igaz volt idő, mikor valószínűleg csak egyszerűen “Mádi”-szőlőhegyként emlegették. A katolikus templom védőszentjéről, Szent Tamásról kaphatta nevét a fölötte álló hegy is, s jelen ismeretek szerint annyi bizonyos, hogy 1600-ban nemes Várkony Gáspár 424 forintért vett területet a Szent Tamás-hegyen, amikor a Betsek, Kővágó vagy a Percze-dűlőkön már ennek a többszöröse volt a telekár. Az akkori olcsóság oka az, hogy a tatár dúlás után rengeteg szőlőterület vált parlaggá. Hogy a Szent Tamás hogyan tett aztán szert mégis az egyik legnagyobb presztízsre Mádon, az a hajtás után derül ki...

 

Tovább

Ripka Gergely

2018 MÁDON, nagytotál

A Mádi Kör évjáratkörképe, váratlan csavarral

Izgalmas bemutatón vehettem részt múlt szombaton a Mádi Kör megtisztelő meghívásának eleget téve. Az eredetvédelmi egyesület borászai ezúttal a tavalyi évet mutatták be, immár palackos tételekkel. Ennek apropóján nálunk is 2018 mélyebb megismerése helyeződik a középpontba erre a hétre. Rövid emlékeztetőként az évjáratról csak annyit, hogy extrém korai, forró évjárattal van dolgunk, ami minden korábbinál gyorsabb érést (itt-ott kényszerérett állapotokat) jelentett a szőlőnek. Április-májusban eleve igen magas évi középhőmérsklettel indult a tenyészidőszak, ami komoly kezdeti löketet jelentett a fakadásban, s az így keletkezett 3 hetes előny egész évben végig meg is maradt. A szárazbornak való már augusztus folyamán leszüretelésre került, de a Royal  Tokaji Kabarból már ugyanebben a hónapban aszúszemeket szedett Mádon (!), sőt aztán mennyiségben rekord aszúszemterméssel zárták a szüretet, ami igen meglepő fejlemény (összeségében véve a borvidéken nem volt erős év aszúban 2018). Jellemző az évratra a magasabb alkohol, alacsonyabb sav, a melegebb tapintás és egyfajta sűrű teltség érzete. A kóstoló folyamán - bor bort követve - a szokásos módon adták egymásnak a szót a borászok. Aztán az utolsó előtti bornál, a Budaházynál történt hirtelen valami ásványosság és kövek témában....(ld. alul).

Tovább

Ripka Gergely

Budaházy Pincészet 2017: egy száraz, egy édes

Rég nem látott ismerős Mádról, Tarcalon

Akkor most hol is járunk? Csak hogy a félreértéseket már az elején tisztázzuk: Tokaj-Hegyalján jelenleg két birtok is van, melynek nevében a Budaházy felségjelzés szerepel: a régebbi Mádon (róluk lesz szó ma), az újabbnak pedig a teljes neve Budaházy-Fekete Kúria, ez északon, Erdőbényén található. Mégis a mádiról talán kevesebben tudnak, pedig a birtok immár 2003 óta készít borokat. Szokolai Ákos egy személyben látja el a pince mindennapjait, s immár a Nyulászó, Kishegy, Szent Tamás (Makovicza) dűlőkön túl a családhoz kötődő Budaházy-dűlőben is elkezdtek területet művelni (visszafoglalni). - Tiszta és egyedien gyümölcsös textúrájú stílus, megjelenítve a mádi termőhely bujaságát. A borok azonban teljes egészében külföldön fogynak el: Svájc, Lengyelország, Svédország, Taiwan. 

Tovább

Ripka Gergely

Budaházy: önálló borstílus Mádon

A Budaházy Pince szintén nem mondható új névnek a mádi palettán, de korábban nem tudtam annyira mélyen ismerkedni a mikrobirtok tételeivel, ahogy szerettem volna. Előző nap a Tokaj Classicnál (poszt holnap) akadtam össze Szokolay Ákossal, aki a Budaházy Birtok feladatait tulajdonképpen egymaga látja el. Párja, Gabó permakultúrában termesztett kerti növényekkel foglalkozik, s a Mádi Vendégasztal nevű mini projekt keretein belül csudafinom dolgokat dob össze a ház körüli friss alapanyagokból. Vegyes saláta a kertből (sokféle zöldből és virágokból), mellé hús szintén a környékből, egyszerűen, finoman, őszintén. Ha Lenkeyhez, Budaházyhoz vagy a Classichoz jelentkezik be valaki, feltétlenül kérdezzen rá, hogy Gabó tud-e csatlakozni a kóstolóhoz! Érdemes.

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább