Heumann Borosso 2012
Sokszor elmondtam, szeretem, ha egy (villányi) vörösbor nem az erő, hanem az ész oldalásól szólít meg. Van egy új szcénája a villányi borászatoknak (egy részük nem magyar), akiknél ez a szabályszerűség egyre meghatározóbb. Sajnos, pont nem ők tettek szert hírnévre vagy sajnos pont a leghírsebbekre pont nem ez a jellező (mindenki döntse el maga, melyik állításom érvényes inkább). Heimann Evelynék borai közül viszont elég sok intelligensen, érzékenyen elkészített darabbal találkoztam idén (jártam is náluk). A Borosso egyfelől erre bizonyíték, másfelől arra, hogy ezek az elvek egy forró évben is igazak tudnak lenni, háarmadrészt pedig bizonyítják, hogy 2012 kiváló év volt délpannóniában. Illatra csupa nagyboros jegy: tejszín és cappucino, elegáns és minsőégi hordó villan be azonnal. Ízre haraphatóan telt, nem túlextrahált, a tannin vajasan édeskés, a korty kerek és szuper egyensúlyban van minden. Van benne bőséggel primer gyümölcsös jegy is. Selyes és krémes textúra, semmi karcosság vagy túlzás. Remekül eltrafált villányi vörös, mely messze túlmutat a kortársak átlagszínvonalán borvidéken belül. A klasszikus bordóblendben nem okoz disszonaniát a kékfrankos jelenéte sem. Nagyszerű darab, melyet simán megnéznék egy komoly nemzetközi sorban is vakon.