X

AKLAN

Ripka Gergely

Aklan Pinot Gris 2009

Világos citromszín. Illatban erőteljes, fajtajelleges körte és birs, de a számomra sokszor támpontot adó olajos magvak most elkerülték ezt a Pinot Gris-t; - annál több viszont a meglepő szőlős, szőlővirágos jegy, némi pincebukévall! Zamatos, - készítője szerint (is) - kissé rövid, nőies bor, tán kis maradékcukorral, diszkrét és finom kesernyével. Újabb lesencetomaji bor, amit nem kell megfejetni, csak kortyolgatni a nyári napokon (tán az sem hiba, ha szódával).

Tovább

Ripka Gergely

Aklan Cserszegi fűszeres 2009

Ritkán iszom Cserszegit, és mekkora hiba ez! Ízig vérig hazai fajta, kimondottan a hazai klímához edzve, mellé szép muskotályossággal és igazán jó savakkal. Szappanos, virágos, bár mondjuk egy Sárga muskotályhoz mérten mégis fanyarkásan friss érzetű ez az illat. Üde ropogós, muskotályosan nőies ízében is, mégis virgonc élénk, fiatalos savak teszik, billentik valamelyest férfiassá is. Vibráló, jóleső, frissítő kis bor.

Tovább

Ripka Gergely

Jóvétel - Top 12/#13

Megkésve bár, de tavaszodik. Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Tovább

Ripka Gergely

Aklan Chardonnay 2009

Számomra eddig ismeretlen volt a lesencetomaji Aklan borászat, de bemutatkozójuk nekem tetszett (Cserszegivel, Chardonnay-val, Cabernet Franc-nal). Leginkább mégis őt szerettem. Korrekt Chadonnay illat, túlzások nélkül, parfümösség nélkül: körte, kicsit Figulás, balatoni fehérborillat fehér gyümölcsökkel, Chardonnay-s vajas-krémességgel, némi mineralitással. Ízben is hozza a megfelelő szintet, némi krémes, vajas, ásványos elegy formájában, kellemes, puha, de épp elegendő savakkal. Szerény, de szép kis bor.

Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább