Halvány szín. Illatban kis szúrósság, fiatalos, primes aromák, direkt fajélesztős iskola, almás és őszibarackos jegyekkel. Friss és üde íz, édeskés cukorral (félszáraz a bor analitikailag), barackos, fiatalos ízvilággal (a szúrós illatjegy a zamatban is felbukkan).
Orrban púder és virág, furmint létére eléggé intenzíven indul az illat! Ízben sok citrus, élénk, friss és üde bor, fiatalos, primer stílusjegyekkel. Könnyed, piacos, laza furmint profin megalkotva, érezhetően magabiztos kezek által elkészítve!
Eléggé szúrós, magas illóval indul az illatélmény, mögötte fás vaníliával folytatódik gazdagon. Ízben is krémes, hordós világot tár elénk a bor, majd eléggé kemény savak marnak. Az arányok, a kifinomult részletek most némileg hiányoztak nekem ebből a furmintból sajnos...
Körtekompót, birs, almatermésű gyümölcsök és virágpor illata (de frissnek már nem mondanám, és az alcsony kénszint is érezhetően határon tartja a bor fiatalságát, és mintha sötétedne is arany színe a levegőn). Mély, koncenrált, mézes buké. Ízben visszaköszönnek az illat kandírozott gyümölcsei, de mellette rágható kajszilekvár, széles, gazdag, hömpölygős textúra mellett. Finom érettség, hosszú, magas cukortartalommal, igen komoly beltartalommal. (Nagyon el tudnám képzelni valami rizskoch típusú édességgel.)
Illatban friss, fiatalos, furmintos visszafogottsággal: kis olajos mag, kis fehér húsú citrus, körte, naspolya, csipet fűszer és fehér virág. Ízben sok lédús gyümölcs, simaság, jó test, a meleg év kereksége határozza meg formavilágát. Olajos magok, jóleső kis cukor tovább simítja éleit, de szépek, játékosak a savak is, a végén kissé erős alkohollal, szép testtel. Tiszta korty, finom kis részletekkel és zamatos díszekkel. Alapvetően nagyon korrekt alap tokaji, a borász elegáns stílusával.
Vegetális, csalános, kevéssé tipikus furmintjelleg, ellenben nagyon vonzó és piacos (főleg a sauvignon-rajongó közönség számára). A meleg év ellenére ízben roppanóan friss, eleven és tisztán tálalt technológiai bor a nyári napokra. Üde és könnyed, akár a tavaszi szellő. Csupa friss citrus, csupa primer íz, lime és grapefruit. Több, mint korrekt alapbor Tállya mellől a friss TokajGuide új borászatától. Még sok ilyet!
Keserédes, felemás élmények
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
Termálvíz, füstösség, gyógyszeres, gyógyvizes furmintkarakter, ami lehet fülledés nyoma, de a fajta is hajlamos rá. Ízben tetszenek viszont a zöldfűszeres, modern ízjegyek, a vibráló és tiszta savérzet, a zöldalmás díszek. Finom és eleven részletek, 2021 ropogós arcélével, sauvignonos izgalmaival. (Az illatért kár egy kicsit...)
A fiatal borászat első csendes bora (legalábbis, ami hozzám eljutott). Pörkölt fa, kifejező hordóhasználat, de finoman, moderáltan. A korty zamatos, lédús gyümölcsökkel, szép fával, majd a végén egy kis édesség teszi tompává. Kezdetnek egyáltalán nem rossz ez...
Erőteljes pörkölt fás illatok. Ízben az évjárat finom fanyarsága mellett cseres szárítás is érződik. Markáns a hordó jelenléte a kortyban is, de érezhetően kiváló anyag, szuper savakkal, sóssággal a hosszú utóízben. Tetszett: profi, magabiztos munka, remek évből.
Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt
Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!
Keserédes, felemás élmények
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával
Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….
Egy viszontagságos év édesei 10 év után
A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:
Egy viszontagságos évjárat egy évtized után
Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon: