Továbbra is nagy erőkkel keressük a magabiztos egri borokat. Kékfrankos alapon bordói fajták és syrah. Kiválásokkal már lehet benne számolni, érdemes dekantálni. Sokat változik a levegőn. Eleinte füstölt sonkás fűszerek, avar, aszalt szilva, kékfrankosos jegyek, aztán pirosas bogyósok, fakéreg, kávé, cabernet-s fűszerek, paprikával, dohánnyal és más erősen vegetális jegyekkel, aztán sötét húsú gyümölcsökkel, keserűlikőrös gyógyfüvekkel. Tehát igencsak komplex és izgalmas. A korty még tartja szerkezetét, egész halvány repedésekben érezhető csak benne a kor. Szemcsés tannin. Vállas, izmos test, élénk savak, szárító íz, étcsoki, húsos textúra, sok érett jegy, pici sósság és fűszerek. Szerettem ennek a korszaknak az őszinte St. Andrea borait. Lassan ideje meginni.

A hosszú csendet ismét megtörve… Mivel végre újra lehetnek beltéri események, nem is vesztegettem hát az időt: május utolsó péntek estéjét le is fixáltam a Borganika Stúdióval, így ismét a megszokott helyszínen kóstolhattunk tokaji ritkaságokat, ezúttal a tarcali löszről. Azon belül is számomra az egyik legszebb példa kerül ma a poharakba hárslevelűből: méghozzá az idei TokajGuide-ban egy csillagossá előlépett Kikelet Pincészet Lónyai-dűlőjéből. Berecz Stephanie-nak hála egészen a kezdetekig vissza tudtunk nyúlni az időben, a TokajDry-hőskorszak hajnalát jelentő 2005-ig. Lássuk, hogyan érnek a löszös szárazak, ha Bereczék segítik őket világra!

Egy nagy múltú villányi pince egyik nagy múltú csúcsbora. Cappucinos, tejszínes (almasavbontásos), bútoros, negros, cédrusos illatok. Ízben kissé túl van a csúcson, a palackos érettség uralja a bort. Sok tannin, mely feltapad és szárít. Gyümölcs már nincs, jellemző túlkoros magyar vörös, antik bútoros jegyekkel. Ideje szépen kibontani.

Szűcs Ferenc testvérünk közismerten nagy borgyűjtő hírében áll. De emellett évtizede a tállyai borászközösség aktív tagja, aki gondolt egyet és saját készletéből, illetve innen-onnan összegyűjtögette a fellelhető összes Csontos-dűlős *Bott bort Bodóék, a szűk körű tállyai borászok és persze a saját örömére. Nem tudok elég hálás lenni, hogy engem sem felejtett ki a névsorból, így a tavalyi TokajMagic-es csillagszórás után az idei Furmint Február sem maradt el az eltarthatóságban maratonista Csontosok és Exczelecziások nélkül. Remélem, nem unjátok őket...! Nekem felettébb kedvemre való sor volt:

Röviddel ezelőtt számoltam be róla, hogy régóta érlelgetett palackjaim esetében a dilemmákat egy frissen beszerzett coravineszköz oszlatja el hamarosan. Némi gyakorlás, tesztüzem és tutorial videók bújása után immár pro coravin userekként bele is vágtunk Dórimmal, hogy végre lepleket rángassunk le érett palackokról a nappaliban. A krónika első körében öt nagynevű száraz tétel került a poharakba vakon. A *Királyudvar legendás 2000-es dűlős furmint prototípusát bizonyára nem kell külön bemutatni. A *Bott pincével és **Demeter Zoltánnal amiatt is bajban voltam, mert a 2011-es, 2012-es tételek közt már üvegdugóba ütközne a coravin tűje, így maradt ez a pár parafás bor a kalapban. Lássuk hát az első tapasztalatokat. 

Vörös jégbor Ausztriából. Fakó narancsos, rozsdaszín, de nincs magja, átlátszik (kiválás viszont van bőven). Gyönyörű, tiszta és koncentrált illat: sok aszalt és dzsemes gyümölcs, világos húsúak, körte, barack, alma, virágméz. Hosszú és meglepően komplex íz, magas cukor, szép dav, nagyon lekváros, dzsemes íz. Szilva, ribizli, málna. Semmi lemaradása nincs a tokaji édesekhez képest még a kevesebb sav ellenére sem: elképesztően hosszú és gazdag édes bor, váratlanul nagy élmény (az első coravines tapasztalással). Kék sajtokkal is pazar.

Szamorodnikat kóstoltunk vakon. A cél az volt, hogy szárazban és édesben is elmerüljünk kicsit, hol is tart a borvidék, s közben válaszokat keressünk a múltban és a jelenben. Sikerült egy elég szép borvidéki merítést összehozni, levonva a tanulságokat ebben a felettébb fontos borkategóriában.

Pár hónappal korábban már volt egy hosszabb okfejtésem arról, mekkora lehetőség és mennyi komoly számadat volt a Nagy Tokaji Borárverések körül. Sajnos 2018 után több aukció egyelőre nem volt, pedig a tokaji aszú bizony önmagában lenne akkora történet, ami egy árverés szinergiájával akár még új lendületet is kaphatna a piacokon. Ezek az árverések nem szűkítették a kört az aszúra, elég sok száraz tétel és édes bor is kalapács alá került, egy gönci hordónyi (136 l) mennyiségben, hogy aztán egy év alatt, egyedi, borlovagrendi címkével kerüljenek leszállításra szerencsés tulajdonosaiknak. Az utókor számára minden árverési borból allokálva lett pár palack Hegyalján, egy pince mélyén. Most egy órára megnyílt ezen eltett borok archívuma. Augusztus 20-án az alábbi archív tételekből tartottam egy pop up kóstolót az Intercontinentalban.

Manapság olyan ritkán találkozik az ember igazán tiszta lelkülettel és az anyaföldhöz, természethez való igazán szerves kapcsolódással. Firmánszky Gábor a Zemplén természeti értékeinek nagy ismerője. Minden sasfészekről tud. Annak idején egy általános iskolai erdei iskolázás során találkoztam első ízben vele mint természetvédelmi őrrel; akkoriban már igyekezett a hajdani családi birtok ezerfelé örökölt parcelláit ismét egybeolvasztani. Az abaújszántói Sátor-dűlőből 2003 óta kitűnő száraz furmintokat is készít. Csendes, szerény pince, tiszta boraik ma már a kézi, családi tradíciók mellett modern technológiával kiegészülve készülnek, s egyértelmű tanújelét adják, hogy Abaújszántó termőhelyi adottságai is több figyelmet érdemelnek tőlünk. Immár a hasonló lelkületű, friss generáció viszi tovább a stafétát, közülük Györk a közösségi borkészítésben is aktív borásza a borvidéknek, míg Botond a sajtkészítésben remekel. Bármelyikük szemébe néz az ember, érzi a lelkiismeretet és a tájért, Abaújszántóért való igazi elhivatottságot.

Lázasan gyűjtöm az anyagot a friss guidehoz. Ismét összejött a pincében néhány kóstolásra várakozó palack a tokaji termelőktől, nem is tartogattam őket soká, elérkezett az ideje egy újabb vakkörnek a nappaliban. Az ötödik fordulóban is sikerült a pontozási skála széles szakaszát bejárni. Kóstoltunk Mádról, Abaújszántóról, Bodrogkeresztúrról és Vámosújfaluról is érdekességeket, többnyire ismeretlen vagy kevéssé ismert pincéktől, melyek saját kézzel vagy közösségi feldolgozós megoldásokkal készültek. A hajtás után a slowtasting-jegyzetek és a pontszámok következnek: