X

2005

Ripka Gergely

Dobogó Furmint: 2023-2003

20 tokaji évjárat portréja szárazban

Mindig értékelem, ha egy pince szép csendben, különösebb hivalkodások nélkül teszi a dolgát, és közben hű az elveihez is. Hegyaljáról több példát is lehetne hozni azokból, akik így dolgoznak. A Dobógó például soha nem akarta túldobogni az elmúlt évtizedekben a borvidék (elég tompa) alapzaját. Korai aszúikért rajongtam, és keveset beszélünk róla, de a TokajDry műfajban is a pionírok közt voltak. A Dobogó Furmint ugyanis 2003 óta minden évben elkészül! És soha nem akar több lenni, mint ami: egy korrekt árú alap száraz tokaji bor, ami megéri az árát. A legutóbbi hasonló vertikális napján (2018 ősz) Fiáth Attila emlékezetes facebookos kirohanása azt a harsány kritikát fogalmazta meg a tokaji furmintról, hogy úgy érik, mint Barbara Streisand. Azt nem állítom én sem, hogy minden furmint eszményi módon fejlődne a palackban, de pont azért tanulságosak az ilyen retrospektív kóstolások, mert megmutatják, melyik évjáratban mire képes a fajta, a termőhely, a borász, és szépen kirajzolódnak a különbségek, korlátaink, hogy tudniillik vannak olyan évjáratok, amikor a furmint lehet igazi csoda szárazban, és vannak évek, amikor sajnos 1-2 év alatt fogyasztandó bort is alig-alig ad. Nincs ebben semmi gond, nem kell szerintem ebbe semmi többet beleképzelni, mert bizony máshol is így megy ez. A Dobogó úgy kezdte el mindennek az értelmezését, hogy egy korrekt alapbort le tudjon tenni a fogyasztó asztalára, lehetőleg minden évben, és pont. Lássuk, melyik években jutottak ebben a munkában 20 év alatt legmesszebb…

Tovább

Ripka Gergely

Nem mind tokaji, ami arany…

Winelovers Top 100: édes borok kóstolója

Felettébb izgalmas kóstolót volt szerencsém megtartani a Borkollégiumban múlt pénteken. Az idei Winelovers Top 100 legszebb édes borai kerültek terítékre, melyek közt számos váratlan meglepetés is helyet kapott. Az idén nemzetközileg és itthon elismert szakértőkből verbúvált zsűriben én is helyet kaphattam. A mi panelünk csak édeseket kóstolt (szegény szerb hölgy mellettem a végén már úgy szuszogott, fujtatott a sok cukortól), elnökünk pedig Lenka Sedlackova MW volt; öröm volt látni (később), hogy a legtöbb bornál hasonló értékeléseket adtunk. Elképesztő, hogy milyen keveset ismerünk az édes borok stílusai közül, pedig mennyi színt, mennyi árnyalatot lehet találni a műfajon belül akár csak ebben a honi merítésben. A legnagyobb meglepetések persze most is Tokajból jöttek, de bizony a Balaton-felvidékről, sőt Aldebrőről is érkezett a pohárba eleddig számomra ismeretlen érdekesség. Lássuk is, hogy honnan!

Tovább

Ripka Gergely

Chateau Megyer 5 puttonyos tokaji aszú 2005*

A Pajzos idén 30 éves, aminek köszönhetően volt szerencsém nem rég több régi tételüket is összekóstolni a pincénél (nagyposzt érkezik jövő héten az 5 puttonyosokkal). 2005 a meglepetések évjárata volt Hegyalján (szárazban is, de aszúk terén mindenképp). Illatában még mindig rengeteg gyümölcs, vérnarancs, baracklekvár. Arányos, az évjáratra jellemzően finom savú, izgalmas, friss még most is ez az aszú. Utóízében megjelenik egy kis kesernye, de lekváros, dzsemes, hosszú bor. (Hozzá kell tennem, hogy előfordul palackvariancia a tételen belül.)

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC: **Bott Exczelencziás: 2005-2019!

Az év egyik TokajDry sora

Soha nem volt még korábban ekkora érdeklődés TokajMagic klubkóstolóra. Bodó Judit bő éve ígérte meg nekünk egy Csontos-vertikálison, hogy Pestre hozza az összes Exczelencziást, ha megszervezem. Sokat rádumálni engem se kell az ilyesmire: idén novemberben jött el a napja: piros betűkkel került a naptáramba. Tudvalevő, hogy a kétcsillagos pincészet szárazban minden évben kizárólag dűlőszelekciókban gondolkozik (fájóan limitált palackszámokkal, de annál szebb érlelhetőséggel). Ami máshol a legolcsóbb birtokbor, több dűlő házasításával, náluk az a kivételes évjáratok, kivételes dűlőösszetétele, azaz a néhai nemes, Zsedényi Ede ihlette Kopott Exczelencziás. - A borászpáros palackba töltött kézjegye, a mindenkori legjobb bor, a non plus ultra, a gyűjtők féltett kincse, melyet most sikerült a kezdetektől napjainkig poharakba tölteni, egy estén, 26 szerencsés vendégnek. Közülük ketten Varsóból utaztak Pestre, csak ezért az élményért.

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC - *Kikelet Lónyai: 2005-2019

Újratöltünk: csoda a löszről

A hosszú csendet ismét megtörve… Mivel végre újra lehetnek beltéri események, nem is vesztegettem hát az időt: május utolsó péntek estéjét le is fixáltam a Borganika Stúdióval, így ismét a megszokott helyszínen kóstolhattunk tokaji ritkaságokat, ezúttal a tarcali löszről. Azon belül is számomra az egyik legszebb példa kerül ma a poharakba hárslevelűből: méghozzá az idei TokajGuide-ban egy csillagossá előlépett Kikelet Pincészet Lónyai-dűlőjéből. Berecz Stephanie-nak hála egészen a kezdetekig vissza tudtunk nyúlni az időben, a TokajDry-hőskorszak hajnalát jelentő 2005-ig. Lássuk, hogyan érnek a löszös szárazak, ha Bereczék segítik őket világra!

Tovább

Ripka Gergely

*Bott Csontosok - all in!

Furmint Februárliag

Szűcs Ferenc testvérünk közismerten nagy borgyűjtő hírében áll. De emellett évtizede a tállyai borászközösség aktív tagja, aki gondolt egyet és saját készletéből, illetve innen-onnan összegyűjtögette a fellelhető összes Csontos-dűlős *Bott bort Bodóék, a szűk körű tállyai borászok és persze a saját örömére. Nem tudok elég hálás lenni, hogy engem sem felejtett ki a névsorból, így a tavalyi TokajMagic-es csillagszórás után az idei Furmint Február sem maradt el az eltarthatóságban maratonista Csontosok és Exczelecziások nélkül. Remélem, nem unjátok őket...! Nekem felettébb kedvemre való sor volt:

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC - *Bott Pince: Csontosok//2006-2018

Egy dűlős furmint, ha szépen érik

Tavaly is és idén is úgy jött ki szerencsére, hogy a furmint februárt *Bott borokkal sikerült megünnepelni a Tokaj-klubbunkban. Tavaly Teleki és Csontos (lösz és riolit összehasonlítás régi évjáratokkal), idén pedig Milotta László, Szűcs Ferenc testvérünknek és Bodó Judit utánajárásának hála egy közel teljes sort sikerült dobni a pince immár kultikus Csontos-dűlőjéből. Biztosan van, akinek ez nem meglepő Bodóékat ismerve, de bizony van az úgy néha, hogy egy tokaji furmint képes évekig is kulturáltan viselkedni a palackban. A tovább gombra kattintva az is kiderül, mely évjáratok voltak a legszebbek a tizenegyből.

Tovább

Ripka Gergely

Finom borokkal a Mának élve, 7 éve

Tisztán és világosan nagy borok Tar Ferinél

Köztudott, hogy ha Pesten járok, és megtehetem, akkor Tar Ferinél, a Carpe Diem borbárba örömmel térek be, kiváltképp, ha valami izgi tematikus este van. Jó érzés tudni, hogy ez a hely immár három esztendeje nyújt teret azok számára, akik eddig megszerzett boros tapasztalataikat elmélyítenék olyan egyedi szelekció és borsorok mentén, melyet egy szakavatott személy válogatott össze immár hét évnyi finewines praktizálásból merítve. Isten éltesse Feri és Li borszentélyét. Számomra egyértelműen kultikus és hiánypótló pontja, jelensége a magyar borkultúrának. A helyzet az, hogy lassan szinte minden egyes kóstolójukban érzem az Év Borélménye faktort (különösen, ha rieslingekről van szó), de alighanem ez a szülinapi sor igazán túlszárnyal bármit... Egy valamivel lettem volna talán boldogabb: ha mondjuk láthattam volna a sorbban egy olyan magyar (száraz) bort, ami képes lett volna megugrani ezt a magas lécet, de alighanem érthető a hazaiak távolmaradása ebből a masszív mezőnyből:

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJGUIDETOUR19 - *Disznókő special

Könyv és aszúbemutató a Sárga Borházban

Javában zajlik a 2019-es TokajKalauz bemutató turnéja, melynek utolsó kelet-magyarországi állomásához múlt vasárnap érkeztem. Három éve is volt egy remek premier a Tokajhegyalja Piac keretén belül, a Sárga Borház emeletén, melyet mindenképp szerettem volna idén is megismételni, ha már a friss Guide újonnan megcsillagozott birtoka egyébként is a *Disznókő Szőlőbirtok lett. Ez az idei most annyira szépen sikerült, hogy terveim szerint két év múlva egyetlen egy borvidéki premier lesz, ugyanitt. Mészáros László és csapatának nyitottsága révén nem is akármilyen sorral lett megtámogatva az idei bemutató (amiért ezúton is óriási köszönet). Három száraz bor és egy szamorodni után igen komoly aszúsorban lehetett része a 30-40 szerencsés résztvevőnek (mindenkinek nagyon köszönöm, aki eljött):

Tovább

Ripka Gergely

Tokaji Aszú, a rendszerváltó bor

Aszú-matuzsálemek: 1983-2005

Idén harminc éve történt a rendszerváltás Magyarországon. Tokaj-Hegyalja történelmében óriási fordulatot és átrendeződést jelentett ez a dátum (ha lenne egy képzeletbeli toplista, 1989 biztos hogy a 10 legfontosabb évszám között lenne a helye). – Nem csak a birtokszerkezet formálódott át: a borkombinát átalakult, a jogutódját kereskedőházra keresztelték (hogy aztán pár éve ismét átnevezzék, és igazán nem világos, merre is tart most a Grand Tokaj). Az állami borászatot tehát lélegeztetőre tették a borvidéken, közben privatizáció útján komoly közép- és nagybirtokok alakultak ki (zömmel külföldi befektetések nyomán) bordói chateau-khoz hasonlatos módon (technológiával, nagy reményekkel, zászlajukra pedig az aszút tűzték); majd szépen lassan megjelentek a kisebb családi birtokok is a 90-es években, melyek inkább burgundi kisbirtokokként kezdték csiszolni, renoválni egy elfeledett, megkopott fényű történelmi borvidék értékeit: a minőséget, a terroirt és a Tokaji Aszút (hogy az új évezred teljesen új borkategóriáiról most kivételesen ne is beszéljünk).

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább