X

11

Ripka Gergely

Sauska újdonságok két borvidékről

Tokaji és villányi új évjáratok

A Sauska borokról sok újdonságot már nem nagyon lehet elmondani. Évek óta masszívan tartják pozícióikat a hazai elitben. Ez különösen a villányi borokra igaz, de egyedi irányt fölvállaló száraz tokaji boraik ugyancsak elindultak hódító útjukon (a villányi számozással és árazással parallel módon fölépítve a sort). Nem gondolom egyébként, hogy túl kéne magyarázni ezt a házasításos témakört a 3 számjeggyel ellátott tokaji cuvée-ik esetében. Biztos lesz, akinél ledobja az ékszíjat és "hogy kerül a csizma az asztalra?", megint mások (a nyitottabbak) elfogadják, hogy ez a pince másutt és másféle egyensúlyokat keres, mint a megszokott dűlős fumintok és hársak mívelői szerte Hegyalján. Azt szoktam a védelmükben elmondani, amit mindannyian tudunk: a tokaji fajtákat az elődök alapvetően édes bor készítéséhez szelektálták és arra is használták. - Ki tudja? Talán tényleg egy megfelelő arányú házasítás lehet a megoldás a nagy száraz tokaji meglelésében. Lehet, hogy nem csak Kárpát-medencei fajtákkal érdemes kísérletezni.... Senki sem tudja. De meg kell próbálni, meg kell kóstolni (noha, amint látni fogjuk, a fehérek közül nekem is épp egy helyi fajtákból összerakott tétel okozta a legtöbb örömet...ettől függetlenül, őszintén nagyon kíváncsi vagyok, hogy muzsikálnak a 113-asok, 111-esek, 107-esek a jövőben).

Tovább

Ripka Gergely

Sauska villányi Cuvée 11 2007.*

Szeretem Sauskáékat, ők pedig szerették 2007-et, s annak borait (még jobban bíznak bennük, mint a szenzációs 2006-osokban). Színe mély, átlátszatlan cseresznyés. Illata eleinte zárkózott, lassan mélyülő tejszínes, klasszikus, villányias felhangok, mediterrán hangulat, gyümölcsökkel, a másik oldalon némi finom kis hordófűszer. Ez ízben is fölbukkan vaniliás jegyek képében. Szűretlen, derítetlen, elegáns vörösbor, érezhetően magas extrakttartalom, főtt gyümölcsösség enyhe fülledtsége (szilva és más csonthéjasok), de mégis annak ellenére, hogy 7-es borról beszélünk, savai és tanninjai határozott, délceg tartást adnak a meglepően feszes érzetű bornak. Emellett persze eléggé öblös és gyümölcsösen zamatos is, kitartó ízzel. Tetszetős, közérthető, délies hangszerelés, profi munka. A 15-ös alkohol néha kicsit ugyan befűt a toroknak, de nem zavaró ez még. Masszív, de egyben okos, szép és fiatal is, úgyhogy könnyű beleszeretni. (Mintha a 2006-ost picivel többre értékeltem volna kiegyensúlyozottsága miatt, két és fél éve...vagy tán csak én lettem szőrösebb szívű.) Akárhogy is van a prímszámos Sauskák közt nekem a 11-es titkos kedvencem. A 13-as ártatlan, naiv gyümölcsösségét is tudtam értékelni, pláne a 7-esek magaslatait, de ezt az arany középutas villányit bármikor szívesen iszom. S talán nem nagy szám, de nekem a legkerekebb szám tőlük a 11. (7)

Tovább

Ripka Gergely

Sauska-élmények

sikersztorik/#2

Nehéz a Sauskáról is újat mondani. Telnek-múlnak az évek, és egyre többet és többet hallunk róluk. Marci szokta mondani, hogy rosszat még nem nagyon ihattunk tőlük, ami azzal a nagy kihívással jár együtt, hogy ennek a szintnek újra meg újra meg kell felelniük. Pár év alatt bekerültek egy olyan borvidék elitjébe, amely elsőként ébredt a rendszerváltást követően. Márpedig a jól bejáratott 2-3-4 nagy névvel parallel csak nagyon keveseknek sikerül valóban érvényesülni, piaci helyet szerezni. Sokaknak tört bele a bicskája, sokan azóta is küzdenek, a Sauskának hamarabb sikerült talán ez, mint bárki másnak bármi hazánkban. Mi csak elképzelni tudjuk, mennyire lehet ez nehéz feladat, de a Sauska Krisztián által verbuvált Kúcs Gyula birtokigazgató mellett dolgozó Latorczai László főborásznak és csapatának a precíz, gondos technológiai hozzáállással, a jó termőhelyek (Kopár, Ördögárok, Makár stb) kiválasztásával, a jól fölépített borszortimenttel és a letisztul arculattal a Sauska Pincészet számára úgy tűnik, tényleg nem létezik lehetetlen.

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj a Tudományos Akadémián

9. MTA bora versenyen ismét Hegyalja tarolt

Tudjuk jól, hogy rengeteg a borverseny idehaza, nehéz köztük eligazodni, de kilenc év azért elég szép eredmény egy borverseny történetében is. Márpedig 2018-ban az Akadémia Bora borversenyt itt tart, repül az idő. De van ezen túlmenően is nemes gondolat ebben a versenyben. - Elegáns dolog, hogy komoly ez a többszáz éves intézmény külföldi tudós vendégeit akármilyen szupermarketes bor helyett olyan magyar borokkal szeretné megvendégelni, melyeket vakon is méltónak találnak erre a nemes küldetésre. A legtöbb kis borversenyen immár megszokott, hogy Tokaj Hegyalja uralja a mezőnyt. Új itt sincs a nap alatt: a legmagasabb pontszámú bort többnyire a desszertborok közt találjuk most is az MTA Borára nevezett közel 150 bor mezőnyében. Hét elején meg is kóstoltuk a díjazottak egy-egy jeles képviselőjét:

Tovább

Ripka Gergely

RizlingRovat: nemzetközi stílusgyakorlat

Rajnai futamok innen-onnan

Folytatjuk (számunkra biztosan) méltán nagy sikerű rajnai köreinket. Ebben a fordulóban egy kivételes nemzetközi merítésről folyik majd a szó, melyet Bernáth Józsi barátunk szervezett és többnyire állított is össze, persze segítettünk is neki ebben 1-2 palackkal (mondjuk én csak meginni/megírni). A rajnairól tudjuk, hogy sokfelé jól érzi magát a világban, ezért is hívjuk világfajtának, de arra azért nem gondoltam, hogy a szavazást követően az első háromban egy németül beszélő címke sem lesz majd…. A mi Józsink módszeres vakkóstoló szervező, ezért haladjunk csak szépen sorban (egy vak kör után vissza lehetett kérni a fejvakargatósabb darabokat újra, aztán 3 sorszámot kellett mondani mindenkinek):

Tovább

Ripka Gergely

Kékfrankost készítő borászoknak lehetőség

Svéd kereskedelmi kapcsolat

 

Örömmel tájékoztatjuk arról, hogy egy svéd borimportőr cég magyar ökológiai gazdálkodásból származó Kékfrankos bort keres a Systembolaget tenderjéhez kapcsolódóan.

 

Amennyiben felkeltette érdeklődését, vagy ajánlani tud termelőt, kérjük, forduljon bizalommal dr. Fáskerti Zitához:

 

 


Tel: +46 8 782 97 51

Mobil: +46 70 741 0511

E-mail Nagykövetség: mission.stockholm@mfa.gov.hu

E-mail Magán: zita.faskerti@mfa.gov.hu

Weboldal: https://stockholm.mfa.gov.hu/

 

 

Tovább

Ripka Gergely

Tekintélyes édességek a nagyvilágból vakon

Szemben a piaccal

Gyakran eltűnődöm, ha már ennyit írok Tokajról: vajon hányan ihattak az olvasók közül mondjuk az elmúlt hónapban édes bort...? De akárhol járunk a világ jelentős édesboros borvidékei közt, így vagy úgy a felszín alatt ott kísérti a pincéket korunk, a mai piaci trend anomáliája: nagyon magas árszínvonalon is sokféle édes bor készül, de mégsincs igazán kereslet rájuk. Elképesztő tradíciók, hihetetlen izgalmas (és drága) technológiák nyomán kerülnek a boltok polcaira, de a többség mégsem kíváncsi rá. A cukor kommersz ellenség, fehér méreg kategóriába került párszáz év leforgása alatt. Azt szoktam viszont mondani, nyilván főként Tokaj kapcsán, hogy ezek a borok tipikusan azok, melyeket meg kell érteni, melyekhez kicsit meg kell érni. Egyszerűen más tudatállapotot követel tőlünk és ebben nem demokratikusak. Ám ha egyszer becsípődik egy tokajinak az íze vagy egy téli estén van szerencsénk egy igazán komoly portóihoz, akkor biztosan nem felejtjük el az ízét soha többé. Ilyet azért a technológiai borok nagytöbbsége nem tud: meddig emlékszünk egy ezer forintos bornak az illatára, zamatára? Talán percekig, egy-két napig? Tokaj, Mosel, Rheingau, Sherry, Sauternes sok száz éve ejti rabul az értő közönséget, rang jelentett fogyasztásuk. Márpedig érteni valamit, érteni valamihez, az önmagában olyan kincs, ami ranggal, intellektussal jár.

Tovább
Tokaj aranya, melyet az alkimisták is kerestek

Ripka Gergely

Tovább