Nem olyan régen két ízben is látogatást tett nálam egyik igen 'neves borászunk' (történések voltak számára Budapesten, s bizonyára errefelé vitte az útja). Érdekes tapasztalat volt. Először kedves neje jelent meg, aztán ő maga is. Majd szépen egymás után rácsodálkoztak, hogy az egyik 4500 Ft körüli és 7000 Ft körüli 2006-os (vörös)boruk még kapható a polcok tanúsága szerint. Két nappal előtte rendeltem talán? Aztán először inkognitóban, majd bemutatkozva szegezték nekem a szokásos, enyhén indiszkrét kérdést (amire a főnököm szerint nem is válaszolhatok, akárki kérdezi), mintha nem tudnák: „Kitől vesszük a borokat?”.

Első látogatáskor nem tudtam eldönteni, hogy örülnek a szóban forgó régi boraiknak vagy megrettentek. De láthatóan eléggé zavarba jöttek! Mindegy. Nem foglalkoztam ezzel hosszasan, úgysem fog ez már soha kiderülni, gondoltam. Csak a meglepő második látogatásukkor tisztult ki végleg a kép pár hét múlva, amikor a 'neves borász' ismét megjelent és újra végigböngészve a föllelhető szortimentjét arra az elhatározásra jutott, hogy majd ő maga javasol nekünk borokat, hogy miket tartsunk tőle polcon, mert épp ez a 4500 (!) és 7000 (!!!) Ft körüli két bora sajnos szerinte már bizony túlhaladott állapotban van. Nem hittem a fülemnek. Ráadásul pár hete is kóstoltam tőle fiatalabb, ámde két palackot bontva is hibásgyanús tételt, amivel ugyancsak nem oszlatta el bennem a kételyeket borai kapcsán. De tartom magam a kezdeti elvhez, hogy ezen az oldalon én élesen negatív kritikát konkrét borleírásban megfogalmazni nem szeretnék (épp múlt héten kóstoltam hasonló árkategóriából és még régebbről gyönyörű száraz fehérborokat). - Emellett az anomália viszont egész egyszerűen mégsem tudtam elmenni szó nélkül.

Nem kívánom hosszúra nyújtani ezt az okfejtést, fölösleges, de tudván, hogy ez a borász milyen érdemeket szerzett, milyen megbecsülésnek örvend ma a szakma körében, fölmerült bennem egy pár fontos kérdés:

1. Miért lesz egy jó(nak mondott) évjáratú, 2006-os hazai vörösbor - 4500, illetve 7000 Ft-ért - 2012 elejére készítője szerint egyértelműen nem vállalható?

2. Miért vannak a polcon ilyen tételek (ráadásul konstans, nem éppen szerény áron), mely amúgy neves készítője szerint már hanyatló bor?

3. Miért nem kommunikál (folyamatosan) a borász a kereskedőjével (aki mellesleg nem akármilyen honi piaci részesedéssel bír), hogy mit, hol, mennyiért forgalmaz éppen a borai közül?

4. A nagykereskedő miért nem tesz ilyen esetben semmit, miért forgalmazza az adott bort változatlan áron, egyáltalán mikor kóstolta az általa forgalmazott borokat utoljára, s milyen sűrűn konzultál borászaival ilyesmiről, ha a borász veszi észre „véletlenül” az ilyesmit?

(A kiskereskedőnek nincs lehetősége folyamatosan újrakóstolni minden bort. Ha nem ő áll közvetlen kapcsolatban az adott borásszal, akkor meg főleg nem. Ezt a konkrét tételt én nagyjából másfél éve kóstoltam...de vállalom: a kiskereskedő is bizonyos fokig felelős ilyen esetben... Mégis egyértelműen a legnagyobb kárt a 'neves borász' híre szenvedi egy kevéssé vállalható bor esetében. Mert elvileg egy komoly név már önagában garancia sokak számára.  Ezért nem értem, miért csak így ad hoc jelleggel derül fény ilyen kellemetlenségekre. Elhiszem én, hogy sok dolga akad, de a végfogyasztóhoz való méltó eljutás tulajdonképpen minden borász munkájának az értelme, ha jól sejtem. Nincs tisztában vele, hogy mely borai vannak forgalomban? Szerintem ez kínos.)