x

Ripka Gergely

Király - MÁD

dűlőről-dűlőre #1 - (Szepsy istván levelével)

ÚJ ROVAT INDUL A TÁNCOLÓ MEDVÉN!! Sokat beszélünk, írunk a terroirról, a mikrotermőhelyek, a dűlők kiemelt fontosságáról (nem csak Tokaj kapcsán). Az évjárattal, a fajtával, a technológiával szemben egy olyan állandó tényező, melyet, ha a borász hagy érvényesülni, akkor az ásványok, a talaj mélyebb rétegeinek üzenetét nyerhetjük el a bor révén. Nem véletlen, hogy Franciaországban, főleg Burgundiában, ma már egyértelműen a termőhely szerepel a címkén legnagyobb betűkkel: Montmains, St. Emillon, Charmes-Chambertin stb. Szerencsére hazánkban is egyre nagyobb teret adnak már a komolyabb borászok a termőhely kiteljesedésének: Úrágya, Lapis, Kopár, Paptag stb...ezen dűlős borokkal már több évjárat óta nyílik alkalmunk ismerkedni (egyelőre csak pár borászatnak köszönhetően). Megpróbáljuk ezen a rovaton belül összeszedni egy adott dűlőről a neten föllelhető anyagokat, illetve próbálunk borászokkal is kapcsolatba lépni, hátha tudnak segíteni a gyűjtőmunkában. Lesz mit összegereblyézni ebbe a kis dűlő-adatbankba, mely reméljük, sokak számára nyújt majd tájékozódási lehetőséget, és egyre többen figyelnek majd föl (a sokszor valóban nem olcsó) dűlős borokban a termőhelyek nagyszerű egyediségre, sokszínűségére.

Amióta nagyjából egy éve kitaláltuk ezt a blogot, azóta tudom, hogy  a borok mellett valamilyen módon szeretnék írni a legfontosabb hazai termőhelyekről, dűlőkről is. Így, bő egy esztendő után sikerült rászánnom magam, fejben is összeállt egyfajta koncepció, úgyhogy kezdeném is...
Mi mással is indíthatnánk ezt a friss sorozatot, mint Mád egyik emblematikus dűlőjével a Királlyal. Egyike a legnagyobb presztízsű és egyben legértékesebb, legdrágább mádi termőhelyeknek. Igen magasan fekszik, fölső, meredek részein egészen beékelődik a hegytető erdőjébe. Fölaprózódott szőlőit (alul) Kis-Királyra, illetve (fölül) Nagy-Királyra oszthatjuk. Kétségkívül a borvidék egyik leghíresebb dűlője, ahol a fiatal szőlők mellett a talajról és a fekvésről kell bővebben beszélnünk.

Szepsy István kezdettől fogva hatalmas értéket lát ebben a területben, ahonnan  több évjárat óta dűlőszelektált, száraz Hárslevelűjét szüreteli, s minden évjáratban (még a Szent Tamáshoz képest is...) a legnagyobb átszellemüléssel, rajongással beszél e dűlőjéről: „A javarészt barackszínű, mállott, szemcsés, vörös zeolitos, köves talaj kevesebb vörös agyagot tartalmaz, így a víztartó képessége is kisebb (ami az olyan viszontagságos, csapadékos években, mint pl. 2010, nagyon fontos szempont), jobban melegszik, ami a szőlő gyökerét mélyebb rétegekbe kényszeríti. A mélyben még egy kvarcos kőzetréteg is található. A Király-dűlő hárslevelűje szép ásványosságot mutat, igaz, ez távolról sem olyan hangsúlyos, mint mondjuk a Szent Tamás vagy az Úrágya esetében. Az innen származó bor mindig egy kicsit lágyabb, finomabb, mosolygósabb. Ennek ellenére ebben a hárslevelűben már most, fiatalon is felülírják a fajta jellegzetességeit a dűlőből származó sajátosságok.”
Illetve csatolom Szepsy István segítőkész levelét é képeit a témában, hogy a lehető legteljesebb legyen a kép:

Kedves Ripka Gergely!

Örülök a dűlős rovatnak, lássunk neki a Királynak:

A történelmi időkben megegyeztek a vélemények, hogy a mádi 26 dűlő között a Király az elsőnek említett kiemelt termőhely (Király, Kővágó, Betsek, Szent Tamás, Nyulászó, Nyulászó, Pertze dél).

A községtől keletre vulkáni kúpok alkotta medence legvédettebb részén található a 380 méter magas Király-hegy K, DK, D, DNY, NY-i lejtőin a szőlők tengerszint feletti magassága 165-310 méter. Teljes mai területe 40 hektár (1970 előtt 5 hektárral nagyobb volt, amit elvett az állam kaolin bányának) A 40 ha-ból 33 ha  a szőlő, 3 ha telepítésre váró bozótos, 4ha út, forduló, kőhalom vagy túlságosan mélyen fekvő rész.

Legidősebb ültetvénye 1992-ben lett újra telepítve, a tőszám itt 5500 tőke/ha, a teraszokon (7 éves telepítés) a tőszám 8000 feletti.

Fajtaösszetétel: Furmint 70%, Hárslevelű 25%, Sárgamuskotály, Kövérszőlő 5%.

Talaja: vörös agyag, ami mély rétegű vörös zeolit, kaolin és kemény kvarcos riolittufa keveréke. 1m mélységben mész is található, a  hosszú meleg vizes aktivitás következtében, ezért a talaj kevésbé tömörödik és könnyen melegszik, ami a medence hatást (párás, meleg kevésbé szeles) felerősíti, ezért a szőlő érés itt viszonylag korai és magas a cukorfok. A túléredés az aszúsodás még kedvezőtlen években is valamilyen mértékben megtörténik.

Palackozott bort is készítő termelők a Király dűlőben: Alana, Bodvin, Barta Károly, DemeterVin, Erzsébet pince, Füleki, Moonvalley, Orosz gábor, Szepsy, Tokaj Classic

A dűlő határai:  északon: az erdő, tulajdonképpen a sziklákig

keleten: a Kakas dűlő, jelenleg parlag

délen: a Betsek dűlő

nyugaton: a Kővágó dűlő, alsó részén szőlő, felső részén bozótos, ahol a szőlő a tömegtermelés időszakában kipusztult

Helyrajzi számai: 076, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0125

Lejtőszöge: 3-80% közötti

A sorok iránya É-D irányú. A betonozott vízlevezetők, amelyeken részben megközelíthetőek az 1970-es és ’80-as években készültek, komoly felújításra, néhol újjáépítésre szorulnak.

Csatolok képeket is!

Üdvözlettel:

Szepsy István

(Köszönjük szépen Szepsy Istvánnak a részleteket! A következő részben majd a Nagy-Egedet fogjuk körbejárni.)

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább