Király - MÁD
dűlőről-dűlőre #1 - (Szepsy istván levelével)
ÚJ ROVAT INDUL A TÁNCOLÓ MEDVÉN!! Sokat beszélünk, írunk a terroirról, a mikrotermőhelyek, a dűlők kiemelt fontosságáról (nem csak Tokaj kapcsán). Az évjárattal, a fajtával, a technológiával szemben egy olyan állandó tényező, melyet, ha a borász hagy érvényesülni, akkor az ásványok, a talaj mélyebb rétegeinek üzenetét nyerhetjük el a bor révén. Nem véletlen, hogy Franciaországban, főleg Burgundiában, ma már egyértelműen a termőhely szerepel a címkén legnagyobb betűkkel: Montmains, St. Emillon, Charmes-Chambertin stb. Szerencsére hazánkban is egyre nagyobb teret adnak már a komolyabb borászok a termőhely kiteljesedésének: Úrágya, Lapis, Kopár, Paptag stb...ezen dűlős borokkal már több évjárat óta nyílik alkalmunk ismerkedni (egyelőre csak pár borászatnak köszönhetően). Megpróbáljuk ezen a rovaton belül összeszedni egy adott dűlőről a neten föllelhető anyagokat, illetve próbálunk borászokkal is kapcsolatba lépni, hátha tudnak segíteni a gyűjtőmunkában. Lesz mit összegereblyézni ebbe a kis dűlő-adatbankba, mely reméljük, sokak számára nyújt majd tájékozódási lehetőséget, és egyre többen figyelnek majd föl (a sokszor valóban nem olcsó) dűlős borokban a termőhelyek nagyszerű egyediségre, sokszínűségére.
Amióta nagyjából egy éve kitaláltuk ezt a blogot, azóta tudom, hogy a borok mellett valamilyen módon szeretnék írni a legfontosabb hazai termőhelyekről, dűlőkről is. Így, bő egy esztendő után sikerült rászánnom magam, fejben is összeállt egyfajta koncepció, úgyhogy kezdeném is...
Mi mással is indíthatnánk ezt a friss sorozatot, mint Mád egyik emblematikus dűlőjével a Királlyal. Egyike a legnagyobb presztízsű és egyben legértékesebb, legdrágább mádi termőhelyeknek. Igen magasan fekszik, fölső, meredek részein egészen beékelődik a hegytető erdőjébe. Fölaprózódott szőlőit (alul) Kis-Királyra, illetve (fölül) Nagy-Királyra oszthatjuk. Kétségkívül a borvidék egyik leghíresebb dűlője, ahol a fiatal szőlők mellett a talajról és a fekvésről kell bővebben beszélnünk.
Szepsy István kezdettől fogva hatalmas értéket lát ebben a területben, ahonnan több évjárat óta dűlőszelektált, száraz Hárslevelűjét szüreteli, s minden évjáratban (még a Szent Tamáshoz képest is...) a legnagyobb átszellemüléssel, rajongással beszél e dűlőjéről: „A javarészt barackszínű, mállott, szemcsés, vörös zeolitos, köves talaj kevesebb vörös agyagot tartalmaz, így a víztartó képessége is kisebb (ami az olyan viszontagságos, csapadékos években, mint pl. 2010, nagyon fontos szempont), jobban melegszik, ami a szőlő gyökerét mélyebb rétegekbe kényszeríti. A mélyben még egy kvarcos kőzetréteg is található. A Király-dűlő hárslevelűje szép ásványosságot mutat, igaz, ez távolról sem olyan hangsúlyos, mint mondjuk a Szent Tamás vagy az Úrágya esetében. Az innen származó bor mindig egy kicsit lágyabb, finomabb, mosolygósabb. Ennek ellenére ebben a hárslevelűben már most, fiatalon is felülírják a fajta jellegzetességeit a dűlőből származó sajátosságok.”
Illetve csatolom Szepsy István segítőkész levelét é képeit a témában, hogy a lehető legteljesebb legyen a kép:
Kedves Ripka Gergely!
Örülök a dűlős rovatnak, lássunk neki a Királynak:
A történelmi időkben megegyeztek a vélemények, hogy a mádi 26 dűlő között a Király az elsőnek említett kiemelt termőhely (Király, Kővágó, Betsek, Szent Tamás, Nyulászó, Nyulászó, Pertze dél).
A községtől keletre vulkáni kúpok alkotta medence legvédettebb részén található a 380 méter magas Király-hegy K, DK, D, DNY, NY-i lejtőin a szőlők tengerszint feletti magassága 165-310 méter. Teljes mai területe 40 hektár (1970 előtt 5 hektárral nagyobb volt, amit elvett az állam kaolin bányának) A 40 ha-ból 33 ha a szőlő, 3 ha telepítésre váró bozótos, 4ha út, forduló, kőhalom vagy túlságosan mélyen fekvő rész.
Legidősebb ültetvénye 1992-ben lett újra telepítve, a tőszám itt 5500 tőke/ha, a teraszokon (7 éves telepítés) a tőszám 8000 feletti.
Fajtaösszetétel: Furmint 70%, Hárslevelű 25%, Sárgamuskotály, Kövérszőlő 5%.
Talaja: vörös agyag, ami mély rétegű vörös zeolit, kaolin és kemény kvarcos riolittufa keveréke. 1m mélységben mész is található, a hosszú meleg vizes aktivitás következtében, ezért a talaj kevésbé tömörödik és könnyen melegszik, ami a medence hatást (párás, meleg kevésbé szeles) felerősíti, ezért a szőlő érés itt viszonylag korai és magas a cukorfok. A túléredés az aszúsodás még kedvezőtlen években is valamilyen mértékben megtörténik.
Palackozott bort is készítő termelők a Király dűlőben: Alana, Bodvin, Barta Károly, DemeterVin, Erzsébet pince, Füleki, Moonvalley, Orosz gábor, Szepsy, Tokaj Classic
A dűlő határai: északon: az erdő, tulajdonképpen a sziklákig
keleten: a Kakas dűlő, jelenleg parlag
délen: a Betsek dűlő
nyugaton: a Kővágó dűlő, alsó részén szőlő, felső részén bozótos, ahol a szőlő a tömegtermelés időszakában kipusztult
Helyrajzi számai: 076, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121, 0125
Lejtőszöge: 3-80% közötti
A sorok iránya É-D irányú. A betonozott vízlevezetők, amelyeken részben megközelíthetőek az 1970-es és ’80-as években készültek, komoly felújításra, néhol újjáépítésre szorulnak.
Csatolok képeket is!
Üdvözlettel:
Szepsy István
(Köszönjük szépen Szepsy Istvánnak a részleteket! A következő részben majd a Nagy-Egedet fogjuk körbejárni.)