x

Ripka Gergely

Demeter Zoltán: A Borászok 12 pontja mára önjáró lett

Demeter Zoltánt leginkább kiemelkedő minőségű tokaji borai kapcsán ismerjük. Pedig ezen túlmenően igen sokat tesz és tett mindig a hazai borok ügyéért. Ennek talán leglátványosabb megnyilvánulása pár éve a Borászok 12 Pontja lett, mely egyértelmű programot fogalmaz meg arra vonatkozóan, miként és hogyan lehetne borágazatunkban végbemennie a valós minőségbeli rendszerváltásnak (így pár évtized után). Mert olyan problémák ezek, amiket nap mint nap mind megtapasztalunk, amikről nap mint nap sokat beszélünk, de tenni általában mégsem nagyon tudunk. Szerencsés és történelmi együttállása a dolgoknak, hogy ezzel a 12 ponttal talán pár lépéssel közelebb kerülhetünk ezeknek a problémáknak a megoldásához, hiszen a támogatottsága igen komollyá kezd válni. Ezekről kérdeztem Demeter Zoltánt:

Neked, aki megalkottad ezt a 12 pontot mit jelent pontosan ez a kiáltvány?

Húsz év elvégzett munka eredményének féltését. Ennek a munkának az eredményéből létrehozható jövő víziójának féltését.
Egy összefogási lehetőség alapját.
Egy iránymutatást szakmán belülre, egy iránymutatást az igazgatásnak.
A minőségi borkészítés hosszú távú túlélési esélyét.

Hangsúlyozni kell azt, mint a kezdetekor, hogy a borász szakma továbbra sem anyagi támogatást kér a 12 ponton keresztül, hanem annak a lehetőségét, hogy a már felmutatott, meglévő értéket az ország javára fordítható helyzetbe hozhassa.

Mennyire állt mellé a szakma? Volt esetleg olyan, akire számítottal volna, de elfordította a tekintetét?

A kezdeti lépés egy félig baráti, félig hivatalos borász összejövetel volt 2009 december közepén Etyeken. Ezen az összejövetelen koncentráltan megjelent az elkeseredettség az adminisztratív és egyéb, a minőségi borászatot sújtó környezeti tényezőkkel szemben.

Nem tettem mást, mint ezeket összegeztem és tömören megfogalmaztam a változtatni akarás igényét. Ez lett a Borászok 12 pontja.

Az országos szakmai környezet nagy létszámmal támogatta. Jól eső volt látni a szakmán kívüliek támogatását is.
Voltak akik nem támogatták valószínűleg, de leltárt nem készítettem.

Egy Lao-ce gondolat jut eszembe erről: " Nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk meg." Ez a felelősség nem kikerülhető.

A 12 pont mára önjáró lett.


Eltelt közben 2 év. Történt-e elmozdulás a pontok menten, illetve kik, milyen szervek tudtak a 12 ponttal tényleges munkához látni és milyen ütemben halad ez?

A Borászok 12 pontja 2009 december 23-án került papírra.

2010 február 11-én mint kiáltvány létezett,

2010 áprilisában mint javaslat,

2010 őszén mint munkaprogram,

2012 júliusában mint leltár és reményeim szerint a következő minősége a megvalósulási lista lesz.

A munka 2010 őszén kezdődött el. Ennek elindításában komoly tényezőként értékelhető, hogy önálló képviselője van a magyar borászatnak a parlamentben Tiffán Zsolt személyében, aki komoly támogatottságot élvez a szakmától és politikától egyaránt.

Vannak már részeredmények.

Ide sorolom a következőket:

- az alkalmi munkavállalás megkönnyítése.

- a forgalomba hozatali díjak megváltoztatása.

- a párlatforgalmazás lehetőségének egyszerűsítése.

Eddig ennyi.

Szükséges megjegyezni, hogy az adminisztrációs egyszerűsítések mértékét és minőségét egy olyan kezdő kisvállalkozóhoz szükséges méretezni, aki gazdasági tevékenységét csak most indítja.
Akkor lesz a 12 pont szépen és jól kivitelezve, ha ez a kezdő borász kisvállalkozó jelölt a bürokratikus környezetének feltérképezése után, induló tőkéjét nem egy Londonba szóló repülőjegyre költi, hanem megvásárolja első parcella szőlőterületét. Ennek a repülőjegynek a megvásárlását elkerülendő, fontosnak éreznék kialakítani egy új termelői csoport kategóriát, mely az adminisztrációs- és az adóterheket illetően különleges kedvezményezett pozíciót élvezne. Ez a termelői csoport lehetne a garancia, országunk szőlészeti- és borászati kuriozitásának megmutatására és megőrzésére.

Mennyire vagy elégedett az eddigi eredménnyel?
Szoktad mondani, hogy a pontok közül néhánynak a kidolgozása, akar egy A4-es papírlapon is elférne. Mit szólnak ehhez a döntéshozó szervek, mennyire értik és látják át, hogy egy haladó gondolkodású, mai borász mit akar pontosan mondani?

A rendszer, ami beemelte mint munkaprogramot a 12 pontot nagyon nehezen küzd meg a pontok alkotó-szabadságot teremtő szellemiségével. Az uniós és ebből adódóan a hazai jogszabályi környezet nagyon nehezen enged lehetőséget ezen akarat beteljesüléséhez. A küzdelem jelenleg a határok keresésével telik. A problémát véleményem szerint az okozza, hogy a 12 pont egyes részei nem a határvonalakhoz akar igazodni. Ha feltételezzük, hogy a 12 pont az életszerűség megteremtésének akaratát képviseli és ebben hiszünk is, akkor el kell gondolkodni a jelenlegi jogi határvonalak átrajzolásának lehetőségein. Ennek a gondolatiságnak érvényesítése vissza nem térő időpillanatban van.
Lao-ce-nél maradva: "Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló."

Ma is ugyanezeket a pontokat érzed a legfontosabbnak, amiken alakítani kell? Lenne utólag, amit hozzátennél esetleg?

A 12 pont úgy tűnik, hogy időtálló.
Egy kiegészítő pontot talán ma már hozzáillesztenék.

A szőlők kivágási lehetőségének azonnali felfüggesztése.
Különös tekintettel az idős tőkékre. Véleményem szerint Magyarország borgazdasági vagyona a föld alatt van, az idős szőlők gyökereiben.
Én azt értem, hogy "az ember mindenre képes", de félek, hogy 30-40 éves szőlőgyökeret teremteni nem tud és annak működését sem tudja utánozni. Ez a tény pedig a jövő generációtól fog majd kérdéseket gerjeszteni, ha majd az idős gyökerek hiányát érzékelik. Bár meggyőződésem, hogy már így is lesznek kínos kérdések néhány év múlva a ma gyerekeitől, a megtett vagy meg nem tett mozdulatok kapcsán.


Nagyjából mikorra lesz érzékelhető a megvalósult pontok hatása?
Szinte minden pont a megvalósulása pillanatában azonnali hatást tud kifejteni.
A legfontosabb érzékelhető azonnali hatás az alkotásra fordítható anyagi-, idő-, kreatív energia- és egészségügyi vagyon felszabadulása. Jelenleg ezekkel az összetevőkkel bánunk a legpazarlóbban.


Ehhez képest mit érdemes tudni a Tokajra összeírt 12 pontodról?
Ez egy egyéni elképzelés.
Közép és hosszú távú eredményeket hordozhat, bár az azonnali hatás is megjelenik. Ez természetes, mivel szerves egységet alkot az országos 12 ponttal. A borvidéki bonyolultságot, ami az idevágó 12 pontot kellene hogy fogadja, összetettebbnek érzem, mint az uniós jogszabályokat. Két segítőtárs tudja munkába állítani a gondolatokat. Az egyik a hatékonyan használt idő, a másik a kormányzati akarat.
Bizakodóan várakozom.

Annak megvalósítását milyen időtávra helyeznéd?

A munkát azonnal el kellene kezdeni. Félek, hogy elfogy az idő és az innovatív ember a környezetből.
Ezen túl Tokajnak nagyobb a felelőssége, mint gazdaságilag eltartania magát.
Tokaj az ország első számú borvidéke.
Ezzel járó felelősséggel.
Tokaj a világ vezető borvidéki rangjának múltbéli tulajdonosa illetve jövőbeli várományosa.
Ezzel járó felelősséggel.
Ezt lehet érteni vagy nem érteni, de a felelősség itt sem kopik el azzal, hogy az élet elmúlik.

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább