Kolonics somlói Olaszrizling 2006.
Színben már érettebb arany villanások vegyülnek a citromba. Illatban a friss citrusok ugyancsak a háttérbe szorultak mára, helyüket átvette a méz, barack, díszítve fűszernövények virágaival, és némi visszafogott kövességgel. Sokkal lágyabb, zamatosabb az 5-ösnél, 8-asnál (külön kóstolva is). Könnyebb is talán. Az épp korrekt savakat - mintha a kesernye helyett - némi maradékcukor ellenpontozná főként, legalábbis érzetre enyhén félszáraz hatást kelt (alkoholja pedig csak 12-es). Kiváló arányok, lekerekedett szélek, ízletes sósság, meglepően gömbölyded bor. A borászra eléggé jellemző módon, - somlóiakkal viszont kicsit ellentétben - szinte könnyű, gyümölcsös kis rizling, mely biztos, hogy nagyban köszönhető a lágyabb struktúrát adó, igen nagy méretű akáchordóknak is, melyet más borász az én látókörömben nem nagyon használ (de bevallom, nekem mindig is szimpatikus védjegy volt ez Karcsinál, ahogy minden borász más, egyediségre való sikeres törekvése). Értékelem ezt a fajta könnyedséget, nem szomjazik az ember Somlóról se minduntalan talajszelvényre, bazaltkoncentrátumra, magas savra, alkoholra. Szépen érő magyar fehérbor (lassan azonban lehet, hogy érdemes meginni annak, akinek van belőle, annál is inkább mert a 8-as és a hordókísérletek szerint külön palackozott 9-esek is kaphatók már).