Pálffy Pinot Noir 2008.*
Szeretem Pálffyék vörösborait (is). Kicsit átfogalmazva, kifejtve: hazai viszonylatban én az olyan súlyú vörösborokat tudom talán a leginkább értékelni, amilyeneket pl. ők (is) készítenek. Egy éve a Cabernet bűvölt el lenn a pincénél, most pedig a Pinot noir nyűgözött le teljesen. Mindezt úgy, hogy ezek erőlködésmentes, pille könnyűre hangolt vörösborok (melyek bizony az én személyes ízlésemnek sokkal kedvesebbek, mint a 10ezres csúcsragadozók, amikből néha másfél deci is sok tud lenni egyszerre). Igazi halovány pinot szín. Áttetsző meggylé, némi rozsdás beütéssel (olyan mint egy félig átlátszó, huncut selyem ruha). Illatban barátságos és közvetlen. Epres sütemény, hecsedli, talán virágok, elegáns vanília, mely nekem igazi pinot-s jegy szintén. Ízben bársonyos textúra jellemzi, kellően betölti a szájat, vaníliás, selymes jellegével. Hosszú, savai enyhék, gyümölcsösen gurulnak szét a szájban, finom, jóleső kis tanninnal zárulva, de nekem az ilyen kerek pinot-k a kedvenceim. Határtalan gyümölcsösség, mégsem egysíkú, mégis van benne lendület, spiritusz. Kivételes ihatóság, habzsolnivaló bor. Igazi gyümölcsbomba Pinot, benne a sok báj, amiért ezt a fajtát annyira szeretjük: piros bogyósok, eper, málna és cseresznyekompót egyszerűen remek, jókedvet árasztó zamatai. Ízben a savak nem tolonganak, folytatódik a bogyós-gyümölcsáradat, sok pici, erdei gyümölccsel kiegészülve. Sokak számára lehet keskeny, de hihetetlenül jóleső bor. Bármikor szívesen innám. Sokat gondolkoztam csillagán, de kétszeri kóstolásra is megérdemli.