x

Ripka Gergely

Édes tokaji dámák és sármos urak 2008-ból

Tíz éves emlékek egy nagy évjáratból

Szerettem 2008-at. Akkor is, ha ebben az évjáratban újabban rendre csalódnom kell a száraz tokaji sorokban ennél az évnél rendre fel-felbukkanó határozott kukoricásság miatt. Pedig fiatal formájukban hogy szerettem a mérsékelt idő okozta szép savkaraktert, a meleg őszutó okozta nagyszerű édeseket is. Aszúban az egyik legszebb évjárat: hosszan eltartható, savgerinces aszúk és késői szüretek, melyek közül ezúttal négyet Furmintfan kollégánál kóstolhattam meg a minap. Milyenek is tíz év múltán egy nagy tokaji évjárat késői szüretei? Négy műfaj, négy stílus mentén kóstolgattunk:

Pelle Betsek Furmint 2015

Belövőnek szánva. Elsőre gumis, redukciós, köves, szikár buké, aztán sajnos a levegőn eluralkodik rajta egy kalmopirinesség. A korty egészen szépen fejlődik föl szájban: van benne élénkség és sav az elején. Aztán lenyelés után a fa és az alkohol veszik át a főszerepet. Most nem szerettem bele. Gyenge 5

 

Tokaj Nobilis Amicus 2008.*

Abban egyetértettünk mind, hogy Bárdos Saci mennyire szépen és kiszámíthatóan szállítja a borrajongóknak az elvárt magas minőséget: egy Barakonyiban az ember a legramatyabb évjáratokban sem csalódik, a Nobilis muskotály mindig etalon a műfajon belül, aszúik óriásiak és az Amicusnak is volt pár igazán remek kiadása. A 2008-as volt az egyik kedvencem. Sokszor írtam róla rajongással, akkor én is fiatal voltam, meg talán a bor is. Szép volt akkor is és most is tetszett. Tiszta illat: grillázs, gomba, csokoládé jön a szellőzéssel, de gyümölcsök is vannak itt bőséggel: kajszibarack, aszalt gyümölcsök, egy definitiv iskolapélda a laza late harvest műfajra. Amiből némileg az is következik, hogy ízben jobban kivehető már a kor. Van egy kis dió, tercier jegyek a remek sav és cukor összhangzat mellé. Most kell meginni, amíg még nem fárad el. Szép sav, szép gyümölcsök, könnyedebb, fiatalosabb, de igényes formába öntve. 6+

 

Tokaj Kikelet Lónyai Szamorodni 2008.**

Tiszta hárslevelű szamo. Itt már megjelenik némi kukorica, de aztán jönnek a különféle rétegek, fiatalos, virágos, elegáns, és a levegőn kicsit előtérbe kerül a gomba. A szellőzés annyira nem tesz neki jót. Ízre viszont csoda: sokkal krémesebb, rétegzettebb és összetettebb az Amicus után. A korty közepén valósággal mint egy labda, kitölti az ember száját. Tömör, sűrű szövésú édes bor, de mégsem nehézkes. Nagyon együtt mozog benne minden alkotó és még simán érlelhető, a sor talán legfiatalosabb darabja, egészen eredeti stílussal megáldva (engem a gomba sem zavart orrban annyira, másokat jobban, legyen ez az ő bajuk, én szerettem). 7+

 

**Demeter Zoltán Főbor 2008.***

Egészen igéző illatorgia, a szokásos tokaji aromatikán túl... Csonthéjasok, vörös szilva, aztán mézesség, obligát barack, sötét gyümölcsök és diszkréten gomba. Ízben krémes, nagyon hosszú, mély, aszú szintű élmény és komplexitás rejlik benne. Nagyon magas (200 körüli) cukor, mégis ennek ellenére is hihetetlen szép, egyensúlyos édes bor. Tökéletes balansz, elképesztő szerkezet. Utóízében már megjelenik egy kis érett sárm. Kész bor, de még mindig el lehet tenni jópár évre is, akinek ez is számít. Most nagyon nagy formában van, annyi biztos. 8+
(A bort meg lehet velem kóstolni december 22-én, 15.30-tól a Villa Bagatelle-ben a második TokajMagic kóstolón öt másik Főborral együtt.)

 

*Szepsy Szamorodni 2008.**

Fűszerkert, Szepsys palackéréses gyógynövények (illatos fajta?), kakukkfű és finom botritiszes jegyek. Ízben sok cukor és viszonylag alárendelt savak. Nagyon hosszú és komplex ízek, rengeteg réteg, mégis tömör és mély. Aszalt gyümölcsök, nagy édesség, amolyan sauternes-i egyensúly felé billen inkább. Önmagában desszertnek is simán beillene. Az édesszájúbbak bora, egy kis savat még bőven elbírna ez a súly. Legyen 8

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább