x

Ripka Gergely

Tokaj a Tudományos Akadémián

9. MTA bora versenyen ismét Hegyalja tarolt

Tudjuk jól, hogy rengeteg a borverseny idehaza, nehéz köztük eligazodni, de kilenc év azért elég szép eredmény egy borverseny történetében is. Márpedig 2018-ban az Akadémia Bora borversenyt itt tart, repül az idő. De van ezen túlmenően is nemes gondolat ebben a versenyben. - Elegáns dolog, hogy komoly ez a többszáz éves intézmény külföldi tudós vendégeit akármilyen szupermarketes bor helyett olyan magyar borokkal szeretné megvendégelni, melyeket vakon is méltónak találnak erre a nemes küldetésre. A legtöbb kis borversenyen immár megszokott, hogy Tokaj Hegyalja uralja a mezőnyt. Új itt sincs a nap alatt: a legmagasabb pontszámú bort többnyire a desszertborok közt találjuk most is az MTA Borára nevezett közel 150 bor mezőnyében. Hét elején meg is kóstoltuk a díjazottak egy-egy jeles képviselőjét:

Pelle Betsek 2016

Birses, barackos, egész megkapó illat, melyet azért a hordó is fűszerez. Élénk savak szájban, fanyarsággal, krémes ízekkel, finom hordóval és izgalmas sóssággal. 5+

 

Pannon Tokaj Dominium Budaházi Hárslevelű 2016

Finom és hársas gyümölcskaraktere van orrban. Birs, méhviasz, mézesség, méghozzá egészen egyedi intenzitással. Kissé rusztikus a korty, kesernyével, hosszú, krémes ízzel, telt, battonage-os felhangokkal megtöltve. Remek savak, citrusok, meglepő komplexitás az áráért (kettőzer-párszáz forint). 5+/6

 

Nyári Ödön Chardonnay 2017

Nem Tokaj (ráadásul csopaki munkámból kifolyólag ígértem, hogy balatoni borkat nem nagyon fogok bírálgatni), de annyira kíváncsi voltam rá, mit tudhat egy pár hónapos, érmes charonnay a Szentgyörgy-hegyről, hogy meg is kóstoltam! Milyen jól tettem. – Gyönyörű primer illat: szőlő, sárgadinnye, igazi tavaszi virágos kert. Meggyőződésem, hogy a 2017-es száraz fehéreknél (akár Chardonnay-knál is) komoly alkoholtúlsúlyokkal lehet majd számolni sajnos, nagyon hamar elszaladtak a mustfokok tavaly. Ez szerencsére ízben krémes zamatú, tiszta, friss, fiatalosan lendületes, nagyon gyümölcsorientált, vitális, telt, finom és arányos fehérbor, kellő testtel és izgalommal. Szép. 6

 

Pelle Zsófia Cuvée 2016.**

Amilyen kis könnyed és laza édes bor volt ez a pince indulásakor, mostanra olyan komoly különlegesség lett belőle. A muskotály most is szépen díszíti az illatot, csupa báj és kedvesség orrban, virágos és gyümölcsös jegyekkel. Ízben meglepően magas a cukra, mégis a savak az évjáratra jellemzően magasak, élénk citrusosságuk lemossa az édességet. Telt és krémes is, gyönyörű tétel, mely még nagyon fiatal. 7+

 

Pelle 6 puttonyos tokaji aszú 2013.**

Gomba, porosság, citrusosság és még rendkívül fiatal jelleg. Ízben hasonló a stílus: a lendületről és a citrusos savakról szól (pedig a forrú őszutó miatt a legtöbb 13-as édes borban sajnos a savak jellemzően eléggé hézagosak tudnak lenni, ld. lejjebb). A korty egészen a legvégéig úgy tömör és sűrű, ahogyan csak a legszebb aszúk tudnak lenni. Csupa gyümölcs, obligát kajszi és finom mézesség, mindez nagyon fiatal kiadásban. Még évtizedekig fejlődhet. 8+

 

Pajzos 6 puttonyos tokaji aszú 2013.**

Egész más történet. Naspolyás, birses, és sokkal halkabb, diszkrétebb orrban, némi illóval, citrusokkal. Ízben vastag, telt, nagyon krémes, hosszú aszú. A sok cukortól kissé nehézkes, érdemes leülni vele, mert nagyságával egyúttal kissé telít is. 8

 

Pannon Tokaj Dominium 6 puttonyos tokaji aszú 2013.**

Gombás, poros, fiatal illat jellemző itt is, melyet a hordó is fed még kissé. Krémes, vaskos, rendkívül édes aszú. Elférnének még itt is a savak (7 g/l a 190 g/l cukor mellé). Nagyon krémes és meleg tónusú íz. Az az aszú, amiből egy pohár is maga a desszert. A három 2013-as aszú izgalmas és sokrétű tartományban mutatta be az ávjárat nagyságát. 7+

 

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább