Fehér csúcsok a nagyvilágból
Tanulságok és stílusok a legnagyobbaktól
Hogyan lesz valamiből a világ legjobb száraz fehérbora? Egy termőhelyből, aztán egy brandből, esetleg a fajtából? Egyáltalán hogyan lehet bekerülni az élvonalba, mit kell ahhoz tudnia egy bornak? Mielőtt ma végigvennénk néhányat a világ fehér csúcsborai közül, akaratlanul is számba veszi az ember, milyen erényekkel bírnak az előttünk járók. - Sauvignon/Loire: fűszeres, de moderált, csiszolt, feszes; sauvignon/Bordó: fás, de intelligensen, miközben élő savú és gyümölcsös is; sauvignon/Új-Zéland: mindenben intenzív - erős illat, ízben gyümölcsözön; rajnai/német: savvezérelt, de közben komplex, feszes, csiszolt; rajnai/osztrák: könnyebb, egyensúlyos, sima, mégis egyenes, élő savú; és végül chardonnay/burgundia: minőségi fa, végtelen komplexitás, termőhelyiség, vitalitás. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ezeket az erényeket a legtöbb évjáratban és a legtöbb termelőnél megtaláljuk az adott régióban. Ugyancsak fontos, hogy ezek a régiók noha általában fajtaborokat készítenek, ahogy fent is látjuk, ám alapvetően mégsem fajtáról kommunikálnak, hanem sokkal inkább termőhelyről (többnyire a dűlőt is megnevezve, franciáknál a besorolással együtt). Ez azért fontos, mert hazánkban ez nem tűnik közmegegyezés tárgyának ennyi év után sem (sajnos), hanem sokan még mindig fajták (indokolatlan?) kiemelésén munkálkodnak.
Alphonse Mellot La Moussiere Sancerre 2014
Gazos, paprikás, mákos vegetális illatjegyek jellemzik. Elég összetett és részletgazdag illat, de kicsit sem mondanám mondjuk kedvesnek, sokkal inkább bizarrnak, némileg tolakodónak. Sós, intenzív, fűszeres, borsos íz. Kemény, citrusos savak feszülnek aztán neki. A komplexitáson túl kevés szépséget találtam benne. Talán kicsit már kopott a fénye 3 év alatt. De az biztos, hogy tud Sancerre ennél sokkal többet is. 5+
Chateau Carbonnieux Pessac Leognan Grand Cru Classe de Graves Bordeaux 2012.*
Nagyjából 30 %-a Semillon, a többi Sauvignon. Izgalmas és egyben szokatlan illat ettől a fajtától: vanília, kókusz, puncs és parfüm. Van benne egyfajta emelkedett nemesség orrban, amit kevés hasonló, hordós fehérbor tudhat magáénak. Vastag, szélesen szétterülő a korty is. Nagy test, de van szépen sava is. Ez is komplex, izgalmas, és mindenekelőtt jól áll neki a kicsit markánsabb, vagány hordó. 6+
Pegasus Bay 2011.*
Vakon bevallom, eléggé talajt vesztettem. Még abban sem voltam biztos, hogy a bor milyen fajta lehet és melyik földrészről származik. Halvány redukció lengi körül az egyébként csodás és hiperintenzív illatot. Sárga déli gyümölcsök és vegetális jegyek vannak jelen egyszerre. Ez a fajta intenzitás mondjuk egyértelműen inkább új-zélandi jegy. Ízben sok citrus (nem csak sauvignonosak), de a vegetális jelleg erősíti a sauvignon-gyanút. A korty mozgékony, vidám, közepes hosszúságú, hideg tapintású és szárító végű. 6+/7
Domaine Didier Dagueneau Pouilly Fumé SILEX 2011
Egyszerre vegetális és krémes az illata. Ízre selymes, lineáris, sima bor, de ha az előző bor mozgékony és vitális volt, ez a legkevésbé sem az. Alapvetően megvannak az erényei, de mégsem érzek szárnyalást, tüzijátékot. Kicsit lapos és lusta, ennél azért sokkal többet vártam a nagy ikontól. Loire ma nem hozta a formáját... 6
Leitz Berg Schlossberg 2012.
Meleg évjárat riesling-ikonja. Már a palackbuké alapján sem tartogatnám soká. Érett az illat elsőre, másodikra citrusos, aztán szellőzve lesz krétás, petrolos. Ízben szép komplexitását őrzi, sós ízek találkoznak édes citrusokkal. Mégis érzek már hézagokat, lyukakat a kortyban, s hiányolom a pincére jellemző feszességet is, dehát 2012, az 2012... Akinek van még belőle, szerintem lassan nyissa ki, mert most még szép. 6+
Schmelz Dürnsteiner Freiheit Smaragd Riesling 2013.*
Palackérett ez is, benne késői szüretes, botritiszes/túlérett illatokkal (de inkább 3 botritiszes riesling, mint 1 botritiszes száraz tokaji). A Leitzhez képest osztrákosan puhább, lágyabb riesling. Mégis képes robbanni szájban citrusokkal vegyes édes ízekkel, talán még a CO2 is ott motoszkál a háttérben. Szerettem, igaz kicsit egyedül maradtam vele. 7
Veyder Malberg Buschenberg Riesling Wachau 2015.*
Virágos, tropikális, tiszta, illatos riesling. Mindenekelőtt makulátlanságával hódította meg a társaságot. Ízre is szép, feszes, elképesztően elegáns bor mindvégig. Könnyedsége erényként fogható fel. Ahogy osztrák fehéreknél ez megszokott, nem a hosszról szól vagy a húsosságról, hanem inkább a légies eleganciáról, hűvös lecsengéssel. Fiatal még. 7
Dönnhoff Hermannshöhle 2013.*
Behízelgő fehér gyümölcsökkel hódít orrban, főleg körtével. Szinte édeskés az illat, melyre egy kis botritisz is rátesz. Ízben megkapjuk a rieslinges tüzijátékot is: friss, szinte ez is virgoncan pezseg, zizeg, miközben édeskés is. A botritisz ízben is megvan, de a korty vége szép száraz, díszes, citrusos. Nekem így is nagyon tetszett. 7
Hirtzberger Singerriedel Wachau 2012.*
Szép érettség jellemzi a bort. Első szippantásra nekem volt valami idegen/váratlan háztájiság az illatban (de csak nekem). Pohárban aztán ez eltűnt (aztán visszakóstoláskor megint éreztem rieslinghez nem illő, lappangó bizonytalanságot benne). Pörgetve cukorkabolt, vegetális jegyek, zöld gyümölcsök és barack bukkannak fel illatában. Ízben nagy formátum. Zamatos, behízelgő korty, sima felszín és kedvesség. Kerek, sós ízek (a fenti kis megingással). Ha az nem kísértett volna (hacsak tudat alatt is), akkor lehetett volna ez a sor legszebbje is akár... 7
Kreinbacher Juhfark 2015
Érett gyümölcsösség illatban, vanília és hordó, kissé felismerhetően magyaros formában. Sokallom a hordót rajta, de a kortyot megmentik a szép somlói savak. Elég színtelen bor volt ebben a sorban, de ha az ember jobban figyel, megvannak a maga erényei, részletei is. 6
Alain Chavy Chassagne Motrachet 1er Cru Macherelles 2009.**
Tiszta, neutrális illat, melyben erősödik a mogyorós, tölgyes hordó, aztán más olajos magok is megjelennek benne. Ízre sós, de kerek, arányos, varratmentesen felépülő, csodásan tiszta chardonnay. Van benne egy modern burgundiság is. Elegáns és még messze nem öreg. 7+
Jean Chartron Grand Cru Clos des Chevaliers Chevalier Montrachet 2010.**
Egy remek évjárat fehérburgundija zárta az estét. Füstös, prémium hordós illat (pici szalonnás füstösséggel). Krémes hordós ízek, de közben hihtetelen tömör és komplex is. Hosszú, meleg tónusú, hosszasan mesél a termőhelyről. Emelkedettség, nemesség árad szét ebben a borban, azt az intellektuális trroir-kultúrát közvetíti tisztán és világosan, amelyben ez a bor megszületett. Valahol itt lesz egy fehérbor világraszólóan 'Nagy élmény'. 7+
Kössz, dagadtos a meghívást!