x

Ripka Gergely

RieslingRovat: Von Racknitz @ Nahe

Tűpontos rajnaik egy fiatal borászattól

Kinek hiányoztak a rajnaik februárban? Nekem biztosan (ezentúl rieslingrovat címke alatt fogunk egyik kedvenc szőlőfajtánkkal foglalkozni). Ma egy nagyon izgalmas fiatalabb, tán kevéssé ismert pincéről érkezik a poszt: fiatal házaspár (akiknek aztán a magánéleti válságok miatt újabban nehezebb időket kell megélniük pinceként is). Tar Feri barátunk egyik titkos kedvence a borászat, akik a fajta és a termőhely lehetőségeivel jóval a riesling.hu indulása előtt le tudták nyűgözni a rajnai borok tán legnagyobb ma élő honi ismerőjét . Ennyi talán elég is, hogy a Racknitzra kíváncsiak legyünk. Két termőhelyet vettünk górcső alá: a Klamm porfír (vulkáni törmelék) talaj, lágyabb borokkal; Döhhnofféktól pedig tudjuk, hogy a Hermannshöhle (Hermész barlangja) igazi ikonikus terroir ezen a részen: szürke palás talaj és porfír keveréke, jóval pengébb, feszesebb borokkal. - Sav cukor arány 1:1, finomseprős érés, csak acéltartály! Az első évjárat uk 2003 volt egyébként, tehát az alábbiak még bőven az első leckék közt vannak, ha egy boros pince idővonalát vesszük:

Klamm 2014

Hűvös év. Némileg meglepő, mély szín. Klasszikus rajnai érettség: petrol, szellőzve mézes tea, nektárosság színezi aztán a levegőn. Ízre húsos, lédúsan narancsos, finomseprős jegyekkel. Telt, komplex, dús és remekül beérett karakterű rizling. Nagyon erős kezdés. 7

 

Klamm 2011

Ellenpontként érkezik egy tipikus meleg évjárat. Virágosabb, illatosabb is ettől: fiatalos, primer gyümölcsök orrban. Szájban pedig kerekre csiszolt, lágyabb anyagot érzünk. Sok gyümölcs van ebben is 6 év után. Kicsit rövidebb, puhább szerkezet és valamelyest az alkohol is több adásidőt kap, mint egy átlag rajnaiban. 6

 

Klamm 2008

Érett, finom buké, máig temérdek friss, jóleső sárga citrussal, szépséges barackossággal (halvány fülledtséggel, termálossággal). Rengeteget nyílik ez is a pohárban. Ízben aztán jönnek a rizling robbanócukorkás, 2008-as savai. Electrifying acidity: a fajta védjegye. Csiszolt, mégis lesimult, élmentes, eszméletlen szép szerkezet, mellette mindmáig friss és szinte kortalan bor. Hihetetlen ez a fajta és ez a régió. 6+

 

Klamm 2006

Hűvös év ez is. Szuperérett lehetett a szőlő mégis. - Aszalt barack, sárga húsú gyümölcsök, narancsús, némi botritisz mutatkozik illatban. Azaz a gyönyör maga, így 11 évesen is. - Édeskés az eleje a kortynak, aztán hosszú, húsos, narancsos, széles és dús borban gyönyörködhetünk mindvégig. Csodás, az egyik kedvenc. 7+

 

Klamm 2005

Abszolút nem szabálykövető riesling. Kezdve ott, hogy (állítólag) nem volt túlzóan meleg év, de jellegben azokat a vonásokat viseli magán mégis. Kifinomult érettség és narancs, édes gyümölcsök vezetik az aromatikát. Mindenekelőtt a krémes textúra teszi egyedivé az évjáratot ennél a pincénél. Teljesen más ízek, mint az előzőeknél (vagy pláne mint ami megszokott rajnaiknál). Hosszú és hihetetlenül szépen összeérett ízkomponensek. Konzisztens, kompakt szerkezet. Lekerekedett korty, a végén némi melegséggel. Minden különcsége ellenére is nagyon szerettem. 7+

 

Hermannshöhle 2013.

Eszméletlen komoly citrusosság, frissesség, narancsosság, majd szétveti az energia és a komplexitás. Definitív a fajta, a pince és a termőhely stílusa is. Magasabb, feszesebb, szikárabb alkat. Mégis a peckes savak mellett hihetetlenül gyümölcsös is. Egy citrusos csoda ez a bor. 8+

 

Hermannshöhle 2011.

Visszafogottabb illatú (mint az előző és mint a Klamm 2011): főleg enyhe citrusok, virágok, lágyság, puhaság asszociációival. A hedonistább, testesebb rajnai típus: teltkarcsú, dúskeblű, kicsit husi. De vele zamatos és hosszú is. A telt hatás és az alkohol mellé azért szerencsére kapunk színes, sárgás gyümölcsösséget is bőséggel. Szeretnivaló karakter ez így is... Kicsit ízlésfüggő 6+/7

 

Hermannshöhle 2008

Ismét a két véglet egymás után (évben, szerkezetben). A legintenzívebb illat mind közt. Sárga gyümölcsök meghatározók itt is, ami alatt némi fülledt termálosság is érződik). Ugyanaz az obligát rajnais robbanócukorkás, electrifying ízhatás, mint a Klamm 08-nál! Ez a leginkább szárító és savas bor mind közt.  Hűvösebb, hegyesebb savú világ, mégis mérhetetlenül elegáns és részletgazdag ez is. Ismét preferenciafüggő 6+/7

 

Hermannshöhle 2005

Mélyebb szín jelzi a kort. Tercier jegyek a meghatározók illatban is. – Késői szüret, érettség és érlelési aromák. Van benne egy kis szamorodni hangulat (édes is, száraz is). Volt, aki bourbon illatot mondott rá, egy határozott vanília valóban van benne! Ez sem szabálykövető riesling tehát. Lekerekedett érettség, üresedő félben lévő korty. Tetszik viszont a simasága, az élek letompultsága, ami a bort egyedivé teszi. Melegséget is áraszt, s a korty második felében az oxidáció is előtűnik, a legvégén édes utóízzel. Tiszteletteljes 6

 

Klamm 2010 Spatlese

Friss citrusok orrban, ismét főként sárgák, ahogy ízben is, krémes tapintással, illatosan, zamatosan. Elképesztő sokminden történik a kortyban, hogy követni is alig lehet. Hosszú, dzsúzos narancshús, megszámlálhatlan gyümölcs. Ízorgia, s miközben édes és kevés az alkohol (10.5 %), karcsú a test, mégis részletgazdag, egyensúlyos és felejthetetlen. 8

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább