Bele is csapunk a Furmint hónapjába így a Nemzetközi Furmint Dayen! Valószínű, többen észrevették, hogy idén nem jelenik meg TokajKalauz, de ami késik, nem múlik.... Kiadványunk előző (2o16) kiadásából kiamaradt pár olyan pince, mely nemhogy létezett már akkor, de már tudatos és nagyon szép, hiteles munka érlelődött ki (nem volt viszont fogalmam a boraikról akkoriban). Tállyán tudjuk, hogy 4-5 éve elég komoly rezgésekkel éledtek az újabb és újabb birtokok. Alkonyi László mellett/nyomán számos pince kezdte el az alapkövek lerakását. Egy tősgyökeres tállyai borászhölggyel és férjével indult el a csendesen Szóló Pince, mely klasszikus családi borászat, autentikus, mai gondolkodásmóddal. Bott Judit és Bodó József sokat segédkezett a borászati alapok elsajátításánál, a helyismerettel rendelkező anyós pedig a területek kiválasztásánál, aztán csakhamar saját hangot talált magának a Szóló Pince. Éless Tímea és férje, a mindig beszédes Tamás törekszenek annyira természetesen borászkodni, amennyire csak lehetséges, s a végeredmény valóban olyan, ami teljesen önmaga definiciója, s kóstoláskor a megszokott tokaji mátrixból, komfortzónából maximálisan kimozdít minket. Mondhatjuk azt is, hogy szembemegy a fősodorral, viszont ezek a borok is napnál világosabban igazolják a borvidék egyediségét.

Kísérleteznek egyébként mindenfélével: kerámia tojásban való érlelés, száraz szamorodni, kénmentes borkészítés, hordóban érintetlenül hagyott hat éves bor stb. Hagyományos januári kincsvadász túráimon a tisztán és természetesen dolgozó Élesséket is felkerestem, s annyira az őszinte és szép borok hatása alá kerültem, hogy a helyszínen nem is tudtam jegyzetelni. Hagytam, hadd szóljanak a borok különféle muzikális szaknevek mentén (zenetagozatosok előnyben), s inkább vételeztem otthonra 7 palackot, mélyebb ismerkedés gyanánt:

Frivolo 2016

Mád, Vilmány-dűlő. Sajátos illat. Nem nagyon tudnám más hegyaljai borhoz vagy bármihez hasonlítani. Mindenekelőtt tisztaság árad belőle (napokkal bontás után is): fehér, zöld és sárga húsú gyümölcsök, körte, birs, golden alma, licsi, őszibarack (halványan déli gyümölcsök is) és krétás kövesség. Ízben széles és kedves, a finom fehér gyümölcsök, almatermésűek dominálnak, némi sósságal és egyszerre édes, közérthető gyümölcsökkel. Tetszenek a gyümölcsei és a bor őszinte, makulátlan, egyedi stílusa. Mind között mégis ez a leginkább populáris bor. 6

Puro 2016

Tállya: Sipos-dűlő. Kénmentes és mindenben teljesen naturális bor. A pince radikális stílusának legékesebb példája. Zavaros és opálos is. Olyan, akár egy degorzsálatlan pezsgő és sör találkozása illatban. Fejlődő, tartályminta-szerű élmény az egész. Hűvös, krétás-meszes, köves, rendhagyó jegyek, illetve mögöttük sárgásabb gyümölcsök (licsi, csillaggyümölcs). Ízre tiszta, enyhén cseres és fanyar, szárító az utóíz, többnyire zöldalmával. Jól jönne némi kedvesség, ami kivezet minket a kócos, zavaros ködből, de ez a bor nyilván arról szól, milyen lesz egy bor, ha nem avatkoznak bele semmibe. Kimozdít a komfortzónából minden tekintetben, abszolút ismeretlen arcát villantja meg Tokajnak, szembemegy mindennel. Érésére kívácsni lennék, a tehetsége most megvan. Perverzitás fokától függően most 5+/6

Rapido 2016

Tállya: Bártfai és Dukát. Fiatal, fejlődő, kialakulatlan illat. Közvetlen bontás után van benne egy határozott és disszonáns gyógyszeres illat (káliszirup, ha megvan). Elég bizarr. Miután ez picit eloszlik, akkor előbújnak a terroirjegyek és a gyümölcsök is (zöldalma, vilmoskörte), szénával. Ízre kevésbé feszes, mint az eddigiek, sokkal hűvösebb tapintású és neutrálisabb az íz (ahogy egyébként ezt a címkén a levelek színe mindig ki is fejezi a zenei neveken túl). Kissé nyers, kesernyés és rideg savú bor ez még, biztos, hogy az idő még jót fog neki tenni. 5

Fino 2015.•

Tállya: Tökösmál. Füstös és érett illat, amolyan nagy száraz tokajis vonások (Szepsy furmint és a többiek ugranak be, de Burgundiát is meg-megidézi orrban). Nem teljesen száraz (off-dry vonal), ez viszont nagyon izgalmas szerkezetet ad. Tömör, mégis sorkétű korty. Főleg a termőhelyiség, a sósság kifejező a kedves cukor mellett. Egyensúlyos, kiváló darab, mégis újszerű oldaláról mutatja be Hegyalját, nem a megszokott furmintos közhelyekkel próbál feljebb jutni. Külön erény, hogy furminthoz képest meglepően kedves. Hogy miért? Mert van benne gyümölcs és édes ízek is, ami lesimítja a barázdákat, rögöket. Az elmúlt hónapok egyik legizgalmasabb száraz bora Tokajból. Ez igen. 6+

Contra Rosé 2016

OFJ rosé. Illatban egészen vörösboros. Málna, meggy, puhára érett eper, de mégsem közhelyes darab. Ízben is teltebb, vaskosabb és elég fanyar, kesernyés a végén ez is, mégis megtartotta szépen a lédús gyümölcseit is, az utóízben fanyar, hűvös lecsengéssel, egészen hosszan. Kemény tartású rosé, nem a populáris, klisés tutti-frutti bombára kell gondolni. 5+

Sentimento 2015

Mád, Vilmány megint. Félédes vonal. Illatban is hozza a késői szüret megszokott, sárgás jegyeit: érett déli gyümölcsök, barack, pici mézzel, édes kukoricával, de egyáltalán nem harsány, inkább visszafogott, kimért. Hidegen különösen parádés aromatika. Nehezen megfogható bor. A félédesek mindig kicsit azok. Se nem ilyen, se nem olyan, az ízek kioltják némileg egymást. Úgyhogy nincs könnyű helyzetben. Akad benne rengeteg gyümölcs (körte, birs, alma), elégséges sav, de maga a bor kissé rövid és egysíkú. Nagy előnye viszont, hogy bármennyit meg lehet belőle inni, mert finom és tiszta, kár is magyarázni. Ha az esti iszogatás a cél, ideális bor, nem kell hozzá különösebben elmélyült állapotban lenni. 5+

Dolce 2015

Parádés, szinte aszús koncentráltságú illat, modern késői szüretességgel kiszínezve: diszkrét botritisz, barack, virágok, sárga gyümölcsök, egzotikusak, déliek, érettek, édesek (95 pontos bukéval indít borunk). Ízben a cukor kerül előtérbe, nektár jellegű, halványsárga textúrával. Szép hosszú és kristálytiszta korty, de elbírna bizony valamivel több savat is a végére egy magasabb fokú egyensúlyhoz, az évjárat azonban valóban ilyen volt: savakban sajnos enyhe és némileg rövid is... Hűtsük be jól és egy nem túl édes barackos desszerthez ideális. Erős 6

Aszú 2015.••

Tiszta és prémium aszú illat: barack, rengeteg más gyümölcs, visszafogott botritisz. Ízben inkább édes, mint savas, de krémes, kerek, hosszú, nagyon elegáns és egyensúlyos. Egy kevésbé kiemelkedő aszús évben is tud Tokaj bizonyítani megint. Nagy bor. 8

Napokig ismerkedtem ezekkel a végtelenül őszinte borokkal. Több féle pohárban kipróbáltam őket, magamat, a poharakat magukat. Decemberben ajándékba kaptam két Riedel furmint poharat. Most először nyílt alkalmam tesztelni. Azt kell, hogy mondjam, működik. Kihozza ezeknek a boroknak az erényeit. A kóstolás napjaiban egy Szepsy Furmintot is kótoltam az innioban furmint pohárból és az is működött (bár azt hallottam, hogy a pohár tesztelése közben a Szepsy volt az a bor, ami mindegyik porhártípuson áttört azonnal). Van, akitől azt hallom (borász körből), hogy édesekhez különösen is remek ez a pohár, ezt is alá kell írnom, ez is igaz. Kicsit ittasan ennyivel zárnám: soha ne becsüljük alá a pohár jelentőségét. A fenti borok készítői Zalto Burgundiból kóstolják a saját boraikat, ahogy az az ismerősöm is, akinek a Purot és a Rosét továbbadtam ismerkedés és nyugat-európai ambíciók céljából. Az a pohár ízekre szedi a borokat: azonnal kihozza a hibákat és az erényeket. Zalto Universalból én is kóstoltam ezeket a borokat, ahogy Schott-Zwiesel Vina-ból is. Kontrollként a Finot választottam ki: a Zaltoban Burgundisága, a fő illatjegye, a füstösség tűnt ki, a Schott Zwieselben moderált, visszafogott volt, a Riedelben tokaji. 

Furmint Feburár van! Találkozzunk ma délután a Vajdahunyadvárban :)