Tokaji aszú: ahol az évjáratok annyi mindent mesélnek
10 év korkülönbség tanulságai a Disznókőnél
Azok közül a hegyaljai pincék közül, ahol az aszút tűzték a szakmai munka és a kommunikáció zászlajára, a Disznókő tán a leginkább tudatos és stílusformáló borászat. A lankadatlan ívű 25 éves történetet már több ízben körbejártuk alaposan. Decemberben pedig az év legmagasabb, 10-es pontszámú borát is tőlük kóstolhattam, a 2005-ös eszencia formájában. Kezd az új aszú-szabályok mentén többféle vélekedés kialakulni arról, milyennek is kellene lenni a tokaji aszúnak, s hova is kéne pozícinálni: extrém beltartalommal a legmagasabb, szinte elérhetetlen univerzumokba vagy épp hogy közelebb hozva a fogyasztókhoz az elegancia révén. Más és más rétegződés figyelhető meg a pincék szortimentjében édes fronton. Köztük a Disznókő egyértelműen az ihatóságot, a borszerűséget és a gyümölcsös eleganciát helyezi aszús gondolkodása középpontjába. S ha ezt onnan nézem, hogy ehhez képest eszenciájuk (vagy Kapi-dűlős aszújuk) maga a tökéletesség, a határtalan mélység szobra kíván lenni, akkor ez egy logikus elvszerűségnek tűnik.
Eljött a mezőzombori csapat egy téli délutánon Pestre, hogy bemutassanak két aszút, melyek más-más érájukban születtek meg, 10 év különbséggel. Mészáros László aszús 10 pontjának pedig van egy olyan eleme, miszerint az aszút (többek közt) épp az teszi a borok világában páratlanná, hogy az évjáratok hű emlékezete tud maradni, akár évtizedekig is. Mivel aszújuk a zászlós bor, szinte minden évjáratot be tudnak mutatni ebben a műfajban, s szerencsére vissza is kóstolhatók a felhalmozott tapasztalatok. Akkor lássuk, hogy is néz ez ki a pohárban:
5 puttonyos tokaji aszú 1998.••
Nos ez az évjárat pont egy enyhébb, csapadékosabb esztendő volt, nagy elvárásaim nem is voltak. Aztán persze jól meglepődtem. Kortalan szépség ugyanis. A megszokott sárga gyümölcsök melett egy nagyon izgalmas herbális, vegetális vonal tűnik fel benne, főként kaporral, pazar érettséggel. Egy pillanatig sem túlkoros vagy túlérlelt. Ízben gyönyörű édesség, hosszú, máig széles és telt a korty minden ízében. Utóízében narancs, citrusok, csodásan tiszta ízek, szinte fiatalos játékossággal. Wow. Óriási meglepetés. Biztos, hogy nem tippeltem volna 98-asnak, annyira könnyed, remekül iható. Klasszikus Disznókő. - Intelligens diszkrétség jellemző rá. A profizmus pont az ilyen évjáratokban érhető tetten a legszebben.7+
5 puttonyos tokaji aszú 2008.••
S aztán egy kitűnő évjárat. Egész más terep. Már illatban is sokkal mélyebb: fehércsoki, gomba, szarvasgomba, intenzív botritiszesség, érettebb és érleltebb hordós jegyek díszeivel. Szélesebb, jóval vastagabb, testesebb, mélyebb és hosszabb is. Kicsit talán nagydarab és egyáltalán nem erről a stílusról híres a pincészet. Kevesebb a finesz és inkább a korty végén jellennek meg a savak, az elején és a közepén a cukor hangsúlyosabb. Édes-kesernyés aszalt gyümölcsök, dzsemes, kompótos ízek, mézzel, komolysággal. Az egyensúly egyébként megvan. Szép ez is. Minőségben nincs ugrás, de lehet, hogy mégis a 98-ast innám szívesebben. Biztos, hogy fiatal még a 2008-as, de kíváncsi lennék, viszi-e olyan sokra, mint a 98-as. 7+
Aszú hordóminta 2017 (M)
Bébiaszú, tisztán furmintból. Sokkal intenzívebben primer aromájú: virág, szőlőlé, mustos hangulattal. Ízben is nagyon intenzív, nektáros jelleg, némi vaníliával. Még egyáltalán nem nyerte el borszerű alakját, de talán épp fésületlensége áll neki a legjobban. Igazi csoda ez a sok-sok íz együtt. A cukor még émelyít benne. Egészen mustszerű még, de utóízében hevít már a szesz is, torokban pedig feszesek a savai. Az ilyen élmények vesznek rá újra és újra, hogy Hegyaljára látogassak...