x

Ripka Gergely

A burgundi-legenda nyomában

Néha megtaláljuk, többnyire keressük egy életen át

Merthogy az én véleményem az, hogy a titok az, hogy maga az örökös kincskeresés teszi igazán romantikussá a borkedvelő közönség számára a Burgundi-legendát. A világ legfontosabb borvidéke (a szakértők értékrendje szerint), ahol a termőhelyi gondolkodás éteri magasságokig jutott, ahol összeállt minden körülmény, amitől egy borvidék évszázadokon át izgalmas és keresett lehet. Ahova csak a beavatottak érezhetik úgy egyszer-egyszer az életben, hogy megérkezhettek. Burgundia sikere ma is töretlen, a termelők és borászatok szinte bármilyen árért el tudják adni portékájukat, hisz eleve kis palackszámban készülnek a borok és óriási a kereslet erre a legendára.

Dagadtos kolléga pár hete összedobott egy masszívabb merítést Pinot-kból. A burgundik mellé választott néhány egyéb érdekes kihívót, s ezeket kóstoltuk össze egy laza hétköznap estét megfűszerezve ezzel:

 

Fürst Klingenberger Spatburgunder 2012

Érett, avaros, füstös, hordós illatú pinot. Mindenképp az érett fajtakaraktert érezni rajta. Szép hűvös stílus ízben. Rétegzett, fajtajelleges, sima, de nem túl hosszú korty. Erőteljes savak, az alkohol kellően tartalmassá teszi, többeknek nem, de nekem összességében tetszett. 6

 

Ataraxia Pinot noir 2014

Dél-Afrika. Vajas, kukoricás, kókuszos, meleg, avaros, érett, gombás, bőrös pinot kavalkád orrban. Vastag, telt íz. Kifejezetten tartalmas vörösbor egy Pinot-hoz képest. Az alkohol itt is érezhető. Finom édes gyümölcsök és a végén szép száraz savérzet. 6+

 

Joblot Givry 1er Cru Servoisine 2014

Elindulunk hát Burgundáiba. Férfi parfüm, igényes hordó, finom édes és sötét gyümölcsösség orrban (cassis, feketeribizli). Ne a hordómentes burgundira készüljünk! Ízben kissé nyers, reszelnek a savak, szárít a vége, sok meggyel és fekete cseresznyével. Fiatalnak tűnt még nagyon, de izgalmasan megvillantja, mennyi mindenre is képes pályája elején egy 1er Cru burgundi. 7

 

Szentesi József Pinor noir 2015

Vakon inkább újviláginak mondtam. Piros ribizli, meggy, piros haribo cukor, érett és élénk gyümölcsök behizelgő illatával indít, aztán ez átmegy kiss bárdolatlan szallonnásságba kissé. Földes, élénken gyümölcsös íz, végén fanyarsággal, kissé populáris, közhelyes szerkezet egy Givry után. A nagy burgundik rajongói ekézték, nekem egyáltalán nem tűnt annyira veszélyesnek. Magyar pinot, ennyi és kész. 5+

 

Littorai Hirsch Vineyard 2013

Sonoma Valley. Behízelgő illat: érett ribizli, avar, földesség, paradicsom. Gömbölyded, visszafogott savai vannak, egyszersmind kerek ízhatással. Profi bornak tűnt, de kicsit kevés benne a lendület és az utóízben egy kis fémesség ad hozzá disszonanciát. 6

 

Mayer Yara Valley Pinot noir 2012

Klasszikus érett pinot-s jegyeket vonultat föl: avar, gomba, télies (meleg) fűszerek, bors és némi kellemetlenebb paprika is vegyül az illatba. Nem is borszerű, amennyire vegetális, növényi az íze is. A sor felejthető pontja volt. 5+

 

Clos Vougeot Grand cru 2008

Érett, kicsit bradys illat, tempera festék, animalitás, de fontos, hogy semmi nem zavaróan, vagy túlzón. Ízben koros, konzisztens, rétegzett, minden alkotója tökéletesen összeérett. Húsos és egyszerre porózus érzetű, hosszú íz. Mint valami antik, rusztikus bútor, olyan. Nehéz átadni, milyen egy szépen érett burgundi, annyira egyedi történet. Komoly anyag, mely most még a csúcsán van és gyümölcsei is megvannak még. 7+

 

Domaine Comte Georges V. Chambolle-Musigny 1er Cru 2007

A 25 évnél fiatalabb tőkék miatt deklasszálták 1er crunek. Kissé zavart illattal indul (nem teljesen tiszta talán), sonka, füstölt hús, leves, sósság, teljesen elüt a sor többi tagjától. Úgy emelkedett, hogy mégsem túl szép: klasszik pinot-paradoxon. A nő, amelyik inkább az eszével, semmint a külsejével vonja magára a figyelmet. Sós az íze is, ásványos, hosszú, komplex, s mindenekelőtt egyáltalán nem öreg. Konzisztens, minden részlete integrált, beépült, varratmentes kerek egész. Sokmindent bemutat Burgundia lenyűgözőségéről és elegánciárájáról. Megosztó volt, nekem az illat botlásaival is óriási élmény így 10 évesen is (vagy talán pont attól). 8

 

Domaine G. Roumier Chambolle Musigny 1er Cru – Les Cras 2009

Maradunk a Cote d’Oron továbbra is. Egészen új élményt nyújtott ez a bor. Hihetetlen kifinomult, egyedi, mély illat, gyógyfüvekkel. A meleg év ellenére is nagyon sokrétű: feketeség, földesség, érettség árad belőle egyszerre. Az előzőhöz képest sokkal erőteljesebb, mozgékonyabb és hosszabb bor. Komolyságot ad neki az alkohol, mégis nagyon szép egyenúllyal. Testes, húsos, komplex, kortalan tétel. 8

 

Domaine Comte Georges V. Bonnes Mares 2007

Gombás, de gyakorlatilag fiatalos, avaros, sonkás, bőrös, kissé visszafogott illat. Színe is fiatalos még, botrány. Ízben kirobbanó és finom savak, lendület, szédítő mélység és vitalitás. A korty vége szárító, akad még benne gyümölcs, meggyesség. Hihetetlen rétegzett és eszméletlen erő van benne tíz év után is. Sokáig fejlődhet még ilyen lendület mellett. 8+

 

Schwarz Neusiedlersee Zweigelt 2008

Sokkal fiatalosabbnak tűnő illat, cseresznyével, rengeteg gyümölccsel, kékszőlővel (pedig a bor már nem fiatal). Élénk savak, sok szilva, sok cseresznye, meggy. A lendületes savak mellé van test, keménység is szépen. Tetszett, egyáltalán nem volt ebben a sorban zavaró egy Zweigelt, s ezért megérdemli az elismerést. Szép munka. 6+

 

Comte Armand Pommard Clos de Epenaux 2008

Pici oxidáció már bevillan orrban, karamellel. Szellőzve aztán előbújnak a gyümölcsei is szépen: szilva, cseresznye. Ízre kemény, pommard-os savasságot mutat. Feszesség, tapadás, komoly mélység, s elképesztő komplexitás. Izgalmas bor, s nagysága szépen bemutatja, Pommard miért kicsit nehezen szerethető, mégis nagyon egyedi, figyelemreméltó része Burgundiának. 8

 

Comte Armand Pommard Clos de Epenaux 2006

Likőrörsebb, feketébb tónusú az illat, mint a 2008-asnak. Tanninos, nagyon szárító íz, melyben ugyancsak mély fekete színek dominálnak (szilva, szeder, cassis). Nem a tipikus burgundi vonal, de Pommard tényleg kicsit önálló világ. Hosszú, meleg korty, izgalmas, mennyire nem fog rajta az idő. 7+

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább