x

Ripka Gergely

Nagy bor az, ami úgy gazdag, hogy jól iható!

Kaláka borok a megkezdett úton tovább...

Alkonyi László a 2013-as évjárattal mutatkozott be borászként. Borszakírói pályájáról már számos korábbi posztban és interjúban szót ejtettünk, és Kalákás munkásságát is nagy figyelemmel követi az egész szakma. Alkonyi László nagyon fontos igazságokra világított rá hajdani írásaival. Az a fajta radikális hang volt ő, amely kendőzetlenül tárt fel szakmai problémákat, mellyel a rendszerváltás utáni borágazat küzdött. Ezt persze számos borász igen rosszul fogadta, a háborúskodásból pedig az lett, hogy mostanra ez a hang borokban próbál kifejeződést találni inkább, mégpedig Tállyán. Az összes forgalmi boráról beszámoltunk korábban.

Régen találkoztam Alkonyi Lacival. Azóta ő már a 16-os borokat is kihozta. Borszakírói pályájának utolsó két-három évében szinte minden pesti kóstolóján jelen voltam, nem titok, hogy könyvei is óriási hatással voltak rám és rengeteg összefüggést segítettek megérteni Tokajjal kapcsolatban. Kíváncsi voltam ezen a BORsulis kóstolón, mi változott, ha egyáltalán változott valami Alkonyi filozófiájában, hegyaljai vízióiban. A válasz pedig annyi, hogy nem igazán történtek lényegi változások, tényleg csak a kifejező eszköz lett más, még földközelibb, még egzaktabb: maga a saját bor.

Pár napja egy olyan pincét mutattunk be (melyet egyébként maga Alkonyi László is igen nagyra becsül), ahol Tokaj nagyságát egyértelműen az aszúban szeretnék bemutatni, minden más (pláne a dűlő és a száraz bor) alárendelt szerepet kap. Alkonyi László elveiben a termőhelyé a központi szerep. A maradékcukor nem esik túlzásokba (nincs egyelőre aszú sem), de szinte minden borban eloszlatva jelen van és okosan kísér, díszít. A cél, olyan nagy borokat készíteni, ami úgy gazdag, hogy közben jól iható.

A technológia persze rengeteg kérdés elé állítja azt (is), aki sosem készített korábban bort. Mégis olyan kérdések ezek, melyek azt gondolom, a legfelkészültebb borászt is próbára tehetik. Alkonyi jelenleg olyan rejtvényekre keresi a választ, hogy a furmint fenolossága milyen mértékben tartható kordában a szüreti időponttal, mennyisége pedig milyen hatást gyakorol a bor érési ízjegyeire (gyantásság). A furmintot és hársat továbbra is egyben dolgozza fel és dűlőnként, többmenetben szüretelik a legjobb érettségi állapotó alapanyagot, melyet újra és újra tornyoznak rá a már erjedő tételre. A habzóbor folytatása mellett, bemutatásra került egy nem várt édes bor is, de íme az izgalmas sor:

 

Csepke 2016

Fiatalos, illatos, édes gyümis illat, citrusokkal, amolyan klasszik bubibor hangulattal. Könnyed, élénk savú habzóbor, amit nem magyarázni kell, habzsolni. 5

 

Kaláka 2015

Alkonyi Lacira jellemző módon nem a cukortartalom, hanem a termőhelyi elvek szerint haladunk a sorban felfelé. Ez a birtokbor éppen 36 g/l cukorral bír. Citrusos, almás, rajnaisan petrolos, körtés, birses, gyantás illattal bűvöl el teljesen. A korty nem meglepő módon édeskés, viszonylag egyszólamú is, de mégis mindenekelőtt nagyon jó italú struktúrába ágyazott. Finom, nagyon zamatos és ennyi. Erős 5+

 

Tállya 2016

Jóval rétegzettebb és kifinomultabb buké, főként citrusok mentén. Izgalmas szerkezet, sok sav cikázik benne, mégsem tűnik a félédes bor után túl savasnak (ami jó jel). Finom, jelzésnyi cukor kerekít itt is. 6

 

Báthory 2016.•

A tornyos szüret egyik ékes példája: összesen hat menetben válogatták az alapanyagát, melyet mindig az erjedésben lévő tételre tornyoztak újra és újra. Hosszú savak teszik élénkké, szárítóvá, feszessé. Viszonylag csontos, szikár bor. 6+

 

Galyagos 2015.•

Csalános, fülledt, érett, kialakult illat. Magas cukor, beépültebb savak. Sok rétegű korty, izgalmas, hosszú ízzel. A sor talán legkomplexebb darabja, melyben az alkotók a legszebben simulnak egybe. 6+

 

Tökös 2015.•

Nyolc szüret ereménye ez a nagy visszhangot kiváltó bor. Kukoricás, csodás édeskés illat, ananásszal, mangoval, kétségkívül megnyerő formában van. Testesebb, magasabb alkoholú tétel, egyértelműen a legsúlyosabb a sorban, de egyúttal mély is, viszonylag kevés savval, melyek inkább a korty végén bújnak csak elő. 7

 

Kaláka I. Furmint késői szüret 2016.••

Tiszta aszúillatú late harvest bor. - Nem véletlen: aszúszemek válogatásából készítették ugyanis. Botritiszes, kajszis, sárga tónusú illat, krémes aszússággal. Koncentrált íz, krémes, dús gyümölcsű édes bor, pazar savakkal kísérve. 8

 

Báthori 2015.•

Csalános, enyhén fülledt illat. Édeskés, gyantás íz, sok finom és izgalmas édes kísérettel hosszan elnyúlva a kortyban. 7+ 

X
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább