x

Ripka Gergely

••Demeter Zoltán/2016 évjáratkörkép

Viszlát főbor, viszlát birtokbor...

Lévén, hogy a Tokajkalauz két fürttel kiemelt hegyaljai birtokáról van szó, sosem mulasztom el Demeter Zoltán friss borait végigkóstolni. A borász borait sokféle kritikával illették fennállásának 20 éve alatt. Senki sem tévedhetetlen és örökérvényű igazság senkinél nincs (továbbra sem). Az eddig kóstolt borai alapján szerintünk minőségben és tanulságokban ő jutott eddig a legmesszebb valamennyi bortípussal (édes, száraz, dűlős, pezsgő). Mindegyik bortípus óriási fejlődéstörténeten ment keresztül ezalatt a húsz esztendő alatt és ebben Demeter Zoltán is nagyon komoly szerepeket vállalt, nagyon sok kiváló bort palackba töltve.

Mindig elmondjuk, hogy nem csupán a szakmán belüli mozgásteret használja ki, de egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a borvidék sorsát is előrébb vigye. Ezen a téren számos elismert hazai borásznál érzek hiányosságokat. Míg legtöbben a saját szobruk és legendájuk csinosításával vannak elfoglalva. A Tokaj Alapítvány a zsinagóga melletti emlékpark kialakítását, a dűlőtérkép kiadását követően nyomban bele is fogott a 150 éves Tokaj-Hegyalja Album hű másolatának kinyomtatásához is. Zajlik tehát az élet a Vasvári Pál utcában, ahol pár hete én is látogatást tettem. Ahogy korábbi posztokban már utaltam rá, kétféle válaszút felé sodorta 2016 a borászokat Hegyalján: egy részük az eső előtt elkezdett szüretelni, mentve a termését, a másik tábor kivárt, bevállalva a veszteségeket a szebb savak érdekében. Demeter Zoltán az utóbbiak táborát erősíti (komoly hozamkorlátozással tompítva még a furmint savait):

 

Furmint 2016. (M)

Kóstoláskor még nem került palackba. Illatban friss zöldalma, körte, de mindekelőtt makulátlanul tiszta, friss és üde. A korty roppanó savakkal bír, kiválóan integrált cukor teszi most is kedvessé, finom gyümölcsökkel. Száraz a vége, de mégsem metszően savas, helyette inkább tele van gyümölcsökkel. Remélhetőleg ilyen szép és kedves lesz palackban is majd.

 

Kakas 2016

Hasonlít aromatikában a birtokborhoz, de diszkrétebb, halványan almás, körtés, a Kakas minden évben neutrális, visszafogottabb hangú borokat ad. Nagyon tiszta, citrusos aromatika jellemzi még. Sima felszínű korty, lineáris kortylefutás, szép, varratmentes, jó savú bor, egészen betölti a szájat frissességével. 6+

 

Szerelmi 2016.•

Direktebb, bájosabb, de nem túlzó hárassággal válik el a két furminttól. Virágos, sárgás árnyalatú az illat, szépen fejlődik a levegőn: körtével, őszibarackkal, aztán szellőzve nyári almát lehet még érezni. Hosszú íz, kiváló sav-cukor egyensúly jellemzi, a 9.4-es cukor mellett sokkal lágyabbnak, integráltabbnak érződik a sava. Kíváncsi vagyok, hogy fog érni. Most pazar. 7

 

Ősz-hegy 2016.

Muskotályhoz képest egészen diszkrét illat, inkább virágos (nem annyira szőlős). Lágyabb, visszafogottab textúra, ízben is nagyon moderált, tartózkodó. Játékos, vidám, rebbenékeny, és ami a legfontosabb, nem klisés, jólesik inni és emellett még elegáns stílusa is van. 9.8 g/l cukor teszi igazán kedvessé. 6

 

Late Harvest Birtokbor 2016.••

Némileg alakul a birtokbor históriája. A borász áttért a late harvest megjelölésre és a kis rajnai palackos kiszerelésre. Illatban csordultig a bor telve csodás gyümölcsökkel, szép botritisszel, édesben már más pincéknél is találkoztam komoly izgalmakkal 2016-ból (az esős évek mindig a szüret végére adnak igazán komoly dolgokat). Hosszú íz, csodás, lédús gyümölcsösség, tökéletes arányok és alap édesborhoz képest tekintélyes tartalom, komplexitás és súly. Az egyik legszebb édes birtokbor eddig. 8

 

Anett Bora 2016 (M)

Nyolc év után visszatér Anett is a portfólióba. Ismét Ősz-hegy, ismét muskotály, ismét édes. Diszkrét és csodaszép az illat itt is, virágokkal ,trópusi jegyekkel. Ízben finom barackos tónus, hosszú íz, egyáltalán nem érződik 184-esnek a cukor. Hihetetlen savak tartják feszesen a kortyot. Rengeteg gyümölcse így fiatalon, palackozás előtt a legszebb.

 

Főbor 2016 (M)

A tartályon még főbor szerepel, de a főbor sztoriban újabb csavar várható. – A palack színtelen lesz és tokaji, a termék megjelölése pedig szamorodnira vált, ami eddig soha nem volt Demeter Zoltánnál. Más lehetősége nem maradt a borásznak. A főbor nem ment át a borvidéken. A szamorodni az egyetlen nagyobb múltú édes kategória az aszú alatti szinten, melyhez nyúlni lehet. A bor neve továbbra is Eszter nevét viseli majd a nagyobbik címkén.
Illatban szőlő, körte, barack, tisztán és szépen. Ízben rengeteg sav, olyannyira, hogy a 202-es cukrot simán a háttérbe állítja. Ez talán a sor legfiatalabbja, sokat kell még csiszolódnia az alkotóknak, de óriási formátumú bor.

 

Aszú 2016. (M)

Kissé gyógyszeres, zárt illat, csak percek múlva kapjuk meg tőle az obligát barackosságot és az aszú kedvesebb arcélét. Mézes elsőre a korty, aztán a második felvonásban robbannak a savak is, jönnek sorra a szuperérett gyümölcsök, végtelen ízben vonulva végig a nyelven. Biztos, hogy csodás bor lesz belőle pár éven belül. Sőt maga a csoda.

 

 

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább