x

Ripka Gergely

Kaláka Pince Tállya 2015.•

Tokaji, ha száraz és édes egyszerre

Alkonyi László írásos hagyatéka elévülhetetlen, sok örökrévényű igazságot hagyva ránk. De az írott szó elapadt pár évvel ezelőtt. Fájó, de valahol talán lehet, hogy így van jól: ez az ember ugyanis megírt nekünk mindent, amit tudott vagy tudni vélt. Innentől pedig az utókorra van bízva, hogy ha ma (felkészületlenségünk vagy rövidtávú piaci érdekeink, esendőségünk miatt) nem is, de később képes legyen értelmezni nem csak a Szabadság Bora szintű tájleíró alapműveket, de olyan sokkal markánsabb, megosztó és elsőre talán radikálisnak ható munkákat, mint a HetedHétHatár dűlőklasszifikációs térkép. Nem titok, hogy a TokajKalauz írásakor a szikra Alkonyi László Iránytűje volt, mégis egészen biztos vagyok abban, hogy a felsoroltak közül a klasszifikációs dűlőtérkép a legfontosabb és leginkább formabontó ügy, melyért Alkonyi László valaha is szót emelt. Néhányunk szívében még talán él a remény, hogy mindennek alapjaként egyszer fog tudni működni egy masszív tokaji dűlőbesorolás, ahogy működik és megalapoz mindent Burgundiában, Bordóban, Champagne-ban, de német borvidékeken is.

Többször szóba került, hogy a borkészítés terén is igen radikális felfogás mentén munkálkodik Alkonyi László. Bár kezdetek óta készült habzóbora is (2014/2015), a 2013-as évjárat kijelölte az alappilléreket: ebben Tokaj-édes, Tállya-félédes, dűlős Tökösmál-(fél)száraz. Ár és cukor fordított arány szerint, legalábbis ez a papírforma. Egyelőre aszú és igazából hagyományos értelembe vett édes bor sincs a szortimentben. S érdekes módon talán ez az a pontja az Alkonyi-filozófiának, tokaji vízióknak, mellyel a legkevésbé tudok/lehet azonosulni. Alkonyi mindig a botritiszmentes terroirborokat helyezte előtérbe a borvidéki palettán. Nyilván épp a dűlőklasszifikáció építőköveiként tekintve a száraz borra. Egyik legradikálisabb gondolata, víziója volt, hogy nem az aszú mellékterméke a szárazbor, hanem fordítva...!

Kemény kijelentés. Pláne egy olyan borvidéken, melyet a történelem folyamán az édesborok tettek naggyá. De minden szakinak joga van olyan rendszerben/univerzumban gondolkodni, amit életképesnek gondol. És Alkonyi László generációkon, korokon átívelő, nagyon stabil rendszerbe ágyazva képzelte el Tokajt és borkultúráját mindig. Aki hallotta már őt beszélni, bizonyára tudja miről beszélek.
Na de vissza a borokhoz! Hogy is néz ki mindez a gyakorlatban a Kaláka borokban? - Optimális fenológiai érettség, színlével, réteges szüret, tiszta stílus, hordómentes termőhelyi jegyek jellemzőek kristálytiszta boraira. Debütálásukkor végigkóstoltam a teljes 2015-ös sort. Vissza lehet keresni (link nincs). Most újrakóstoltam, mert kíváncsi voltam az egyik legszebb gyöngyszemre, hogyan fejlődik.

Klasszik fehérboros pohár javasolt. Az illat nagyon egyedi, semmihez sem hasonlítható. Almatermésű gyümölcsök jutnak eszembe: a fehér tónusú jonathán és körte mellett a sárgás birs is jelen van. Kompótos jegyek, egész halvány késői szüretes hangulattal, de a furmint eléggé különc oldala mutatkozik be ebben a borban. Néha fiatalosnak, néha érettnek érzem, talán lassan azért inkább utóbbi. Ízben elképesztő savakkal találkozunk. Nagyon erősnek érzem ezeket a savakat, de valamiért mégsem billen át ez karcosságba, citromba vagy durva szárításba (éretlen jegyekbe pláne nem), ez vsz. a rétegelt szüretnek is közsönhető, melynek értelmében újabb és újabb szüretek mustjai kerülnek egymásra, melyek mindegyikénél kényesen ügyeltek a fenolokra, érettségre. Gyümölcsözön, rendkívül gazdag és komplex szerkezettel, újabb és újabb rétegekkel. Ízben is az érett alma és körte ugrik be leginkább. A cukortartalom kifejezett, de ezekkel savakkal gyakorlatilag mégis száraznak hat a bor lecsengése. Lédús, hosszú, a cukor miatt nem annyira feszes, de ilyen savakkal határtalanul lendületes bor. Teljesen tisztán hagyja a szájat, tele van gyümölcsökkel, és ilyet a furmint bizony maradékcukor nélkül nagyon ritkán tud. Teljesen kimozdul a tokaji mátrixból, amolyan Alkonyis módon. Ez a bor önálló stílus, és mint ilyen összhangban van készítőjének minden korábbi gondolatiságával is. Eredeti élményt ad ez a bor. 7

X

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább