Disznókő Lajosok Furmint 2012
Mindössze 725 palack egyike (a 2006-osnál már tapasztalt gyönyörű, francia stílusú címkével). Lajosok, magasan fekvő dűlő, suteros (világos mogyoróbarna, apróköves) talaja van. Meglep, mennyire fiatalos az illat. Egészen váratlanul elegáns illata, birssel, termőhelyiséggel, s a hordós érlelés szekunder jegyeivel. Aztán ízre mégsem rendezett eléggé és fával vegyes korai oxidáció lappangó jegyeit is magán viseli. Külön mozog a krémes-kesernyés fa (ami korábbi évjáratoknál is előfordult már), a sav sem igazán beépült, ugyancsak külön utakat jár, de legalább nem lágy a bor a forró év ellenére sem, az évjárat gyümölcsös zamatai is ott vannak a háttérben, de mégsem tudnak igazán előre jönni a fa és a sav mögül. Valahogy az alap Disznókő furmint nagyon feszesre van húzva, a Lajosok meg mindig kimondottan fásra. Értem én, hogy két külön stílust próbálnak megfogalmazni, de egyszer megnézném már tőlük egyszer az arany középutat is.
A másik érdekes dolog az évjáratkérdés. Most kezd igazán megmutatkozni, mekkora különbségek tudnak lenni évjárat és évjárat furmintjai közt. 2012. Egy forró, lelágyult év bora biztos, hogy soha nem fog hosszan, pláne nem szépen érni. De mégis hogy van ez? Ma 4 tokajit vásároltam, ebből ez az egy volt száraz és mégis meg vagyok győződve arról, hogy a másik három édes bor nem fog csalódást okozni.... Mi lesz veled száraz tokaji?